Kövess minket!

Médiapiac

VOD: az út elején jár a magyar piac

Másokhoz hasonlóan a magyar fogyasztók is rengeteg videotartalmat fogyasztanak a világhálón, ám ezeknek a zöme ingyenesen, akár illegálisan hozzáférhető. Mit gondolnak a hazai internetezők a digitálisan elérhető prémium videotartalmakról? Sági Ferenc, az NRC tanácsadója adott VOD-pillanatképet a Médiapiac konferencián.

A tavalyi ősz nagy – bizonyos körökben kis túlzással hurráoptimizmust okozó – híre volt, hogy hamarosan a magyar piacra is beléphet a Netflix, amely jelenleg az OTT-szolgáltatások sztárja, és immár az amerikai piacon túli területekre fókuszál. A legfrissebb információk szerint 2016-ban történhet meg a várva várt lépés, ám kérdés, hogy milyen „állapotokat” talál itt a Netflix vagy bármely más VOD-szolgáltató. E szegmens cégei ugyanis alapvetően a nagyobb méretű, az online kalózkodástól nem túlzottan fertőzött piacokban látnak nagy potenciált, Magyarországra pedig e feltételek egyike sem jellemző. Úgy tűnik ugyanakkor, a Netflix az agresszív terjeszkedés jegyében mostanra valamelyest alább adta, és – hosszas lamentálás után – belép például a spanyol piacra is, amely bár óriási, de eddig mindig elvetette a szolgáltató a belépést, mert nagyon magas a netes kalózkodás aránya. E várható lépések szempontjából volt izgalmas a Sági Ferenc által adott VOD-pillanatkép.

Alapfogalmak

VOD- (video-on-demand) szolgáltatás: Kizárólag digitális/internet televízió előfizetők számára set-top box segítségével elérhető on-demand médiatartalom. (Ilyet nyújt például az ügyfelei számára a magyar piacon a UPC vagy a Magyar Telekom.)

Catch-up TV szolgáltatás: Televíziós tartalmak online közzététele, online felületen elérhető élő vagy késleltetett televíziós műsorok. (Erre jelent példát a hazai piacon az RTL Most.)

OTT: Önálló alkotásokat, tévéműsorokat, sorozatokat, filmeket szerkesztett rendben közzétevő online oldalak. (E modell szerint működik a Netflix vagy a Hulu.)

Az NRC a jelen kutatásban a klasszikus VOD- és OTT-szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói attitűdöket mérte fel a magyarországi felnőtt internetezők körében, a catch-up TV szolgáltatásokra ezúttal nem terjedt ki a vizsgálódás. Az eredményekből kiderült: a magyar fogyasztók egyelőre még nem úgy tekintenek e tartalmakra, mint a fejlett piacokon. Ez utóbbiakon ugyanis már bevett dolog a VOD-tartalmak fogyasztása, a Sági Ferenc által idézett Ofcom-adatok szerint az Egyesült Államokban a fogyasztók közel fele már VOD-formában (is) igénybe veszi a videotartalmakat, míg az OTT-szolgáltatásokat havi szinten közel negyede használja. A brit piacon pedig szintén az Ofcom 2014. augusztusi számai alapján a VOD- és az OTT-szolgáltatások együttes igénybevételének aránya eléri a megkérdezettek körében a 25 százalékot. Ez ugyan elmarad az amerikai piacon mért értéktől, de így is rendkívül magas, és egyes prognózisok szerint 2020-ra a havi szinten VOD-tartalmakat fogyasztók aránya 40 százalék is lehet.

Itthon más a helyzet: még mindig a lineáris tartalomfogyasztás a király. A megkérdezett felnőtt internetezőknek mindössze a 49 százaléka hallott egyáltalán a VOD-ról, ami az amerikai havi használók mértékének felel meg körülbelül. Ez önmagában is jól érzékelteti a különbséget, és ehhez még azt is érdemes hozzáadni, hogy a kutatásban rendkívül részletesen körül kellett írni, hogy pontosan mire is vonatkozik a kérdés, így a 49 százalékos arány elérésében a „videotár” és az „online videotéka” magyarázó kifejezéseknek is nagy szerepük lehetett, emelte ki előadásában Sági Ferenc. Ennek fényében nem meglepő, hogy mindössze 5 százaléknyian próbálták ki valaha valamelyik VOD-szolgáltatást, és rendszeres (azaz hetente legalább egyszeri) VOD-használónak csupán alig 1 százaléknyian vallják magukat, ami 30–50 ezer embernek felel meg.

Kérdés, hogy mi a jelentős lemaradás oka. A szakember szerint az egyik ilyen tényező a nem megfelelő üzleti modellek bevezetése lehet. Alapvetően három modell terjedt el a világban: a havi előfizetésért korlátlan tartalomfogyasztást kínáló SVOD, a tranzakciónkénti értékesítésen alapuló TVOD, illetve a részben reklámbevételekre építő, így a felhasználók felé alacsonyabb árakat érvényesítő, szintén korlátlan fogyasztást kínáló AdVOD. A hazai telekommunikációs szolgáltatók az első két modell valamelyikét vezették be az elmúlt években, a kutatásból viszont az derült ki, hogy a magyar fogyasztók számára éppen a harmadik típus a legrokonszenvesebb. Az AdVOD-modell a válaszadók 39 százalékának tetszik, míg az SVOD 33, a TVOD pedig 28 százalékuk számára szimpatikus. E preferenciák mögött nagy eséllyel az árérzékenység húzódik meg, amely egyelőre gátolja a VOD további terjedését.

Sági FerencNézze meg Sági Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Vannak azonban az üzletieken túl kulturális gátak is: a megkérdezett magyarok 80 százaléka leginkább szinkronizáltan szereti fogyasztani a videotartalmakat, 16 százaléka voksol a feliratozásra, és mindössze 4 százaléka szereti elsődlegesen eredeti nyelven/angol felirattal nézni a filmeket. Ez a VOD-szolgáltatókra jelentős többletkiadásokat ró, mivel kénytelenek pénzt fordítani a lokalizációra. Ennek a hazai kábeltévék és a rájuk építő műsorterjesztők örülhetnek a leginkább, e többletköltségek miatt ugyanis könnyen elvész a Netflix és társainak azon árelőnye, amelyet az amerikai piacon könnyedén érvényesítenek. (A Netflix 10 dollár körüli havi díja az amerikai piacon az akár 80 dollárt is elérő kábeltévé-előfizetésekkel versenyez, míg itthon alig több mint 10 dollárnyi összegért már sokcsatornás előfizetéshez lehet jutni, és a Netflix oldalán még nem számítottuk be a lokalizáció terheit.)

Sági Ferenc szerint afféle médiaszocializációs problémának tekinthető, hogy nálunk a friss tartalom nem érték. Azaz ha van egy, a fogyasztókat különösen érdeklő tartalom, mindössze 13 százaléknyian törekszenek arra, hogy minél hamarabb megnézzék. 40 százaléknyian akár fél évet is szívesen várnak, hogy olcsóbban jussanak hozzá a filmhez, 47 százaléknyian pedig annyira passzívak, hogy egy lépést sem tesznek a tartalom megszerzéséért, mivel úgyis leadja majd a tévé. A VOD, de az illegális online letöltések is döntően a középső „zónába” esnek, emelte ki az NRC tanácsadója.

A magyarok árérzékenysége egyébként odáig megy, hogy a szerzői jogi kérdésekre teljesen érzéketlenné váltak: 1,7 millió honfitársunk torrentezik rendszeresen. Pedig a hazai VOD-szolgáltatások az NRC kutatása alapján egyáltalán nem túlárazottak. Egyszerűen az ingyenesség varázsa, az online kalózkodás kultúrája, illetve a prémium tartalmakkal szembeni viszonylagos közöny együttesen lassítja ezek terjedését.

Mindez azt sugallja, hogy a VOD-szolgáltatóknak nagyon nehéz dolguk lesz a magyar és a hozzá hasonló attitűdű piacokon. Azaz a Netflix és társai egy szűk, az online videotartalmakért fizetni képes és hajlandó kör számára jelentenek majd igazi változást, a többieket még egy ideig tökéletesen ki fogják szolgálni a hagyományos tévétársaságok lineáris műsorfolyamai és a torrentoldalak. E tényezők azonban csak a trend terjedésének lassításához elegendőek, a visszafordításához nem.

A szakember szerint szépen lassan a magyar piacon is ki fog kopni a lineáris tartalomfogyasztói attitűd. Ehhez azonban „valamit át kell kattintani a fejekben”, ami azt jelentené, hogy a fogyasztók megértik: nem ők vannak a tartalomért, hanem a tartalom értük. Ez pedig döntési lehetőséget jelent a fogyasztás helyét, idejét, minőségét és árát illetően. Ebben a folyamatban nagy szerepet kapnak a szolgáltatók edukációs törekvései, a fogyasztók ugyanis maguktól nem fognak rájönni arra, miért jobb a legális VOD, mint a passzív várakozás vagy a könnyen elérhető torrent. Jelenleg a megkérdezettek 10 százaléka tartja itthon elképzelhetőnek, hogy kizárólag VOD-formában fogyasszon tartalmakat, innen még hosszú, rögös út vezet a profitig. A helyzet nem reménytelen, azt azonban figyelembe kell venniük a piaci szereplőknek, hogy a rendkívül digitalizált brit piacon is körülbelül négy-öt évbe telt, amíg a VOD-szolgáltatóknak sikerült megvetniük a lábukat.

A kutatásról

Az NRC kutatása a 18–75 éves internetezők körében zajlott, 1000 fő megkérdezésével. A kutatás mintája nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió változókra reprezentatív.

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom