Kövess minket!

Médiapiac

Ugrásra készen

A mobilhirdetés egyre inkább ott van a fejekben, és ez már nem kizárólag a nagy márkatulajdonosokra igaz. Ahhoz azonban, hogy a szegmens valóban meg tudjon itthon indulni, még rengeteg munkára, edukációra lesz szükség. Brindza Gáborral beszélgettünk.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklapban jelent meg.

Brindza Gábor

Idén nyáron jött a hír, hogy a SmartAd lesz a Madhouse üzemeltetője, jómagad pedig a SmartAdNetwork Kft. ügyvezető igazgatója lettél. Mit takar a bejelentés pontosan?

Nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a Madhouse márkának, -tudásnak új tulajdonosa lett, a rendkívül tőkeerős és komoly technológiai háttérrel rendelkező SmartAdNetwork Kft. A tudás és a pénz mellé – egy úgynevezett asset acquisition révén – most harmadik pillérként társult a Madhouse mobilhirdetési hálózata, no meg az emberi erőforrás: valamennyien az új cég dolgozói lettünk.

Négy éve kezdtél a mobillal intenzíven foglalkozni. Akkor mit láttál e piacban, és az akkori elvárásaidhoz képest hova jutott a szegmens?

A jó ötlet ott ismerszik meg, hogy elsodorja az embert, észre sem veszi, csak csinálja. Amikor eljöttem a MediaComból, az volt a tervem, hogy olyan digitális tanácsadó leszek, aki kifejezetten a médiaoldalt segíti, mivel már akkor látható volt, hogy az e területen működő cégek valamilyen oknál fogva elhanyagolják a szakmai fejlődés kérdését. Egyszer csak azonban kaptam egy iPhone-t Olaszországból (mert akkor még nem lehetett itthon csak úgy venni), és megtapasztaltam, hogy bizonyos oldalak mobilra vannak optimalizálva, de nincs rajtuk hirdetés. Innen nagyon felgyorsultak az események: megkerestem azokat a szereplőket, amelyeknek már volt mobilra optimalizált oldaluk, kereskedelmileg azonban nem tudtak addig ezzel semmit kezdeni, a fejlesztéssel inkább csak a felhasználók kedvében akartak járni.

Hirtelen megjelentek a hirdetői igények is, rögtön bejelentkezett két bank, amelyeket nem érdekelt a konverzió, csupán az, hogy milyen célcsoport érhető el ezen a platformon, illetve szerették volna ezt az új csatornát kipróbálni. Egyébként most az egész piac a megtérülésről és a konverzióról szól, arról viszont kevésbé, hogy milyen formában és pontosan kikhez jutunk el. A mobil abban a legjobb, hogy egy teljesen új környezetben tud értékes közönséget elérni, ez az utóbbi években fokozottan igaznak bizonyult, hiszen akkor még jóval kevesebb okostelefon volt. 2010-ben két kampányunk futott, a következő évben már negyvennél is több. 2011–2012 nagy ugrást hozott, aztán jött a számomra érthetetlen, kevésbé erős 2013-as év. Az látszik, hogy a fejlődés visszafogottabb, a nemzetközi trendek itthon csak részben jelennek meg.

Mi romlott el?

Az okok sokfélék, az biztos, hogy a mobil eddig még nem lépte át azt a lélektani határt, amit már rég át kellett volna. Ha ez a történet 2007–2008 táján kezdődött volna, nem beszélhetnénk a mostani, átmeneti megtorpanásról. Így viszont a mobilt gyakorlatilag minden sújtja: még mindig nincs minden ügyfélnél okostelefon; sok esetben a mobilt egyenlőnek gondolják a digitális csatornával, figyelmen kívül hagyva a sajátosságait; és a szakember-, illetve az ebből eredő stratégiahiány sem segít.

A másik oldalról azonban egyre többen használják a mobilhirdetéseket tudatosan. Nekik egyszerűek az érveik: reklámzajtól mentes környezetben lehet prémium célcsoportot elérni; a megoldások legalább annyira innovatívak, mint a weben, a szegmentálási lehetőségek viszont sokkal jobbak.

A számok alapján szépen bővül itthon a mobilhirdetési szegmens, abszolút értékben azonban még mindig kevés pénzről beszélhetünk. Önmagában túl kicsi ez a piac, ezért nyitna a Madhouse a régió egyéb piacai felé?

Az egymilliárd forintos piaci költéshatárt már átléptük, ebben viszont benne vannak a Google- és a Facebook-költések is. Az igaz, hogy a mobilpiac még kicsi ahhoz, hogy olyan fejlődési utat tudjon bejárni, mint a hasonló cégek online területen nyolc-tíz évvel ezelőtt. De itt az idő, a költésnek nőnie kell, mivel minden más mutató szintje is emelkedik: egyre több embernél van okostelefon, az egyes weboldalak látogatóinak mind nagyobb része érkezik mobilról. A korábbi kifogásoknak előbb-utóbb el kell tűnniük, mert nehéz lesz megindokolni, hogy miért nem költ valaki mobilon, miközben a célcsoportja egyre nagyobb arányban található meg e platformon.

A nemzetközi terjeszkedésnek azonban nem kizárólag a hazai piac korlátossága az oka. A környező országok sem járnak előrébb a mobilhirdetések terén, sőt, több országban inkább olyan a helyzet, mint idehaza néhány évvel ezelőtt. Ezekre a piacokra következésképp viszonylag könnyű belépni a magyar digitális szaktudással, ha sikerül megfelelő inventoryra szert tenni. A régiós terjeszkedés terve régebben is megvolt, a tudáscsomag rendelkezésre állt, korábban azonban nem volt lehetőségünk, pontosabban erőforrásunk lépni. A helyi szereplők mellett a nyugati cégekről sem szabad megfeledkezni továbbá, ők is terjeszkednek, de láthatóan számukra sem könnyű ez az út.

Ezek még mindig inkább terveknek tűnnek. Hol tart a Madhouse a konkrét lépésekkel? Ezek a lépések mely piacokra irányulnak, s inkább helyi együttműködésekben testesülnek meg, vagy regionális kampányok megszerzése lehet a megfelelő stratégia?

Mind a helyi együttműködések, mind a regionális kampányok megszerzése jó út, ezek között nem akarunk választani. A piacokat érintő konkrét tervekről annyit elárulhatok, hogy Romániában már működik az irodánk, illetve a többi környező országgal is vannak terveink. Így azt a régiót fednénk le, amelynek országai a médiatervekben egyébként is gyakran együttesen szerepel.

Valójában mennyire sokszínű a mobilhirdetési piac? Itthon leginkább a mobilbannerekről esik szó, eközben létezik egy sor olyan, a digitális piac egészét érintő trend, amelyről a mobil kapcsán kevésbé hallunk. Ilyen a tartalmak felértékelődése, a programozott vásárlás, és még sorolhatnánk.

A mobilhirdetési piac az elejétől fogva összetett, mert minden, ami a weben hozzáférhető, az itt is rendelkezésre áll: videó, keresőhirdetés, programozott vásárlás, banner, de a podcastek révén rádiózhatunk is, a táblagépeken pedig a magazinélmény is elérhetővé vált. Ha úgy tetszik, a mobil eszközökön valamennyi médium sajátosságai megjelennek.

De ha megkérdeznélek, hogy a bevételeitek hány százaléka származik a mobilbannereken túli megoldásokból?

Akkor nyilván nem számolnék be ilyen sokszínűségről. Ettől függetlenül igaz, hogy a mobilhirdetési lehetőségek olyan gyorsan fejlődnek, hogy nehéz lépést tartani velük. Néhány elérhető példa: a geotargeting, a dinamikus kreatívok vagy a rich media formátumok. Mivel azonban a mobilszegmens még nem elég nagy, a hirdetők valóban a legmarkánsabb, legalapvetőbb eszközökkel élnek egyelőre. Mindent nem lehet használni, és nem is kell használni. Itt jön képbe a hirdetők tudása: azokkal a lehetőségekkel kell élni, amelyeket a márka, a cél, a célcsoport megkíván, ehhez azonban szükség van egy tiszta digitális stratégiára.

Nem lehet, hogy a hirdetők a túlmisztifikálás miatt maradnak távol? A közösségi médiával kapcsolatban már eljátszottuk ezt: mindig arról volt szó, hogy mi mindenre jó a marketingen kívül és belül, addig, amíg mindenki el nem bizonytalanodott, mert mindent lehetetlen jól csinálni, erre néhány márkatulajdonos egy huszárvágással előjött azzal, hogy a Facebook is olyan, mint a többi médiafelület, oda is „csak” értelmes üzenetek, jó kreatívok kellenek.

Nem választanám külön a mobilt a digitálistól, általában a digitális magabiztosság sincs az egekben. Tapasztalati úton a hirdetők, ügynökségek messzire eljutottak, de nincs könnyű dolguk. Az ügynökségek részben maguk számára nehezítik meg a helyzetet az integrációval. Nem várható el ugyanis reálisan, hogy valaki a teljes offline csatornaismeret mellé a digitális területet is ugyanolyan mélységben elsajátítsa az összes specialitásával, ráadásul rövid idő alatt. A megfelelő tudás megszerzéséhez nem elég néhány tréning, ez masszív „meló”, amelyet nem lehet megúszni. Mondok egy példát: gyakran felmerül, hogy nem jók a mobilos landing page-ek, de valójában a legtöbb esetben már a webes landing page sem megfelelő. És akkor itt jön képbe, hogy ez egy pici ország, a koordináció valahol másutt van, az elfogadás folyamata lassú, ami egy hétről hétre változó piacon nem fér bele.

Mondhatjuk tehát azt, hogy a mobil nem annyira különleges, csak olyan, mint egy állatorvosi ló: hatványozottan jelentkeznek a tünetek rajta, ha nem elég agilis a marketing?

Így van. A mobil kiugrasztja a máshol már régóta szunnyadó problémákat.

Az óvatosság mögött meghúzódhat az is, hogy a büdzséket meg kell indokolni a főnökök felé. Mennyire szállítja itthon a mobilszegmens az igazolhatóságot a marketingesek számára?

Az a jó, amikor egy cég első emberét nem kell meggyőzni. Ha egy CEO nem érzi úgy, hogy az általa vezetett vállalatnak, az általa képviselt márkáknak választ kell adniuk a digitális változásokra, az alapvető gond. Egyébként sem a „győzködés” a jó szó, inkább utat kell találni ahhoz, hogy a felső vezetők megértsék, miért fontos a mobil, ehhez viszont a kezükbe kell adni az eszközöket.

Most egy furcsa tartózkodás tapasztalható, és van egy csomó lehetőség. Milyen időtávon belül lódulhat meg ismét a mobilszegmens, és mi kell ennek a megvalósulásához?

Nagyon nehéz időtávokról, hajtóerőkről beszélni, mikor a fejlődés számos tényezője a mi hatókörünkön kívül esik. Egy új telefon megjelenése megbolygatja a piacot, elég csak az iPhone-ra gondolni. Az szerencsére látható, hogy a mobil egyre inkább ott van a fejekben, és ez kifejezetten igaz a kisebb hirdetőkre, a kkv-kra is. Nem annyira győzködnünk, mint inkább edukálnunk kell. Ehhez minden lehetséges eszközt fel fogunk használni.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom