Kövess minket!

Médiapiac

Továbbra sem látszik jelentős szűkülés a rádiós piacon

Naponta országosan 5 és félmillióan, míg a fővárosban több mint 1 millióan rádióznak – derül ki a TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium 2016. november-2017. januári időszakra vonatkozó kutatási eredményeiből.

Az adatok megbízhatósága és mélyebb célcsoportokban elemezve is fenntartható érvényessége érdekében a TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium több, mint 7 ezer fő megkérdezésével folytat rádiós hallgatottságmérést. A Class FM offline sugárzásának elhallgatása óta – hála a decemberi, dupla mintán történt adatfelvételnek – most, a januári méréssel együtt állt össze először a 2016-ban megszokott, 7 388 fős mintanagyság.

Az eredmények alapvetően megerősítették a januárban kiadott, november-decemberi mérés tanulságait abban a tekintetben, hogy a rádióhallgatás általában minimálisan csökkent ahhoz képest, hogy a piac legnagyobb közönséggel bíró szereplője esett ki a rádiós kínálatból. A napi rádióhallgatás kevesebb, mint 4 százalékpontot csökkent az egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban mért adatokhoz képest; most a 15 éves vagy idősebb népesség 65 százaléka, csaknem 5,5 millió ember hallgat rádiót napi rendszerességgel.

A heti rádióhallgatás, ami jobban kifejezi a rendszeresen rádiót hallgatók, tehát egy több napig tartó rádiós kampánnyal elérhetők körét, szintén kis mértékben, a tavalyi 7,7 millióról 7,5 millió főre csökkent, tehát a heti rendszerességgel rádiót hallgatók száma az egy évvel korábbi érték 98 százaléka. Ennél is kisebb a különbség, ha az utóbbi 30 napban rádiót hallgatók számát vesszük: ez az egy évvel korábbi 7,4 millióról 7,3 millióra változott a mostani felmérés szerint.

Összességében úgy tűnik, hogy a hallgatók alapvetően megmaradtak (heti hallgatottság), viszont az új struktúrák és preferenciák még nem álltak be (napi hallgatottsági értékek). A tapasztalatok alapján és az adatok fényében joggal remélheti a rádiós piac, hogy a konszolidáció után idővel a napi hallgatottságban is pozitív elmozdulás lesz megfigyelhető.

Az országosnál kedvezőbb a helyzet Budapesten, ahol a rádióhallgatás gyakorlatilag megegyezik a tavalyival; a különbségek az egy évvel korábbi adatokhoz képest hibahatáron belüliek. A fővárosban havonta 1,4 millióan, heti rendszerességgel 1,3 millióan, és napi átlagban is több, mint egymillióan rádióznak.

Az egyes rádióadók eredményei kapcsán elmondható, hogy a Rádió1-et a 15 éves és idősebb korosztály körében 2016. november – 2017. január között naponta átlagosan több, mint nyolcszázezren hallgatták. A Music FM közönsége 650 ezres, a Sláger FM hallgatósága pedig a 450 ezret közelíti. 160 ezres táborral rendelkezik a Rádió Rock, rajta kívül a Lánchíd Rádió súrolja még a százezres határt, az Info Rádió napi hallgatottsága pedig 73 ezer fő.

A fővárosban a Sláger FM (283 ezer fő), a Rádió1 (248 ezer) és a Music FM (216 ezer) a piacvezetők a napi átlagos hallgatószám tekintetében, őket – a közrádiókon kívül – a Rádió Rock (79 ezer), az Info Rádió (52 ezer), a Klasszik Rádió (49 ezer), a Jazzy (44 ezer) és a Lánchíd Rádió (28 ezer) követik.

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom