Kövess minket!

Médiapiac

Tovább vacakol az adatvédelmi szabályozással az Európai Unió

Egyre kevésbé valószínű, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt sikerül megújítani az európai adatvédelmi szabályozást. Mindenki azzal érvel, hogy ezt „a megfelelő időben” kell megtenni, csak éppen arról nincsen egyetértés, hogy mikor is van az. A késedelem akár jó is lehetne a digitális piacnak, de ebben a formában inkább árt.

A Tanács még pontosítana

December 6-án tárgyalt az Európai Tanács az új adatvédelmi szabályozásról, és már az előjelek sem voltak túl kecsegtetőek. Ahogyan a Business Week is utalt rá, nem volt lehetetlen a megállapodás, de komoly kétségek merültek fel, mivel a tagállamok egy része elhamarkodottnak tartotta volna az új rendelet leokézását, mondván a tét nagy, példának okáért nem szabad százmillió eurós nagyságrendű bírságot bizonytalan szöveg alapján kiróni.

Végül azoknak lett igazuk, akik azt várták, hogy az Európai Tanács nem hagyja jóvá az így is majdnem 4000 módosítóval „terhelt” szöveget. A tanácsi indoklás (12. oldal) szerint aggályos lenne, ha az adatvédelmi ügyek egy európai szuperhatósághoz tartoznának, mert ugyan így egyszerűsödne a több piacot érintő ügyintézés a vállalkozások számára, az állampolgárok jogainak védelme viszont nem lenne kellően biztosított, mivel nem lehetne megfelelő „közelséget” teremteni a szuperhatóság és köztük. Valamiképpen tehát a helyi adatvédelmi hatóságoknak is segíteniük kell az ügyintézést, amennyiben szükséges, ami alávág a korábban elfogadottnak tűnő „one-stop shop” elvnek. A közleményben foglaltak szerint még dolgozni kell a szövegen, hogy az állampolgárok jogai ne csorbuljanak.

 

Az időfaktor

Az időfaktor több szempontból is érdekes. Legfőképpen azért, mert jövő tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak. Ez mindenképpen mérföldkő ebben az ügyben is. Az Európai Tanács mostani állásfoglalása nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy nem lesz új szabályozás jövő tavasz előtt, pedig az egész átalakítási folyamatot elindító Viviane Reding nagyon szerette volna, ha addig sikerül leváltani az előző, immár tizennyolc éves adatvédelmi szabályozást.

Mások azonban nem igyekeztek annyira ezzel, így például – mások mellett – a németek és a britek is behúzták volna a féket. A folyamatot inkább lassítani igyekvők többnyire azzal érveltek, hogy nagyon összetett szabályozásról van szó, amelynek ráadásul nagy a tétje mind az állampolgárok, mind az európai egységes digitális piac szempontjából, így egyáltalán nem gond, ha a „még csak” 2012 januárjában elindult átalakítás még egy ideig napirenden marad. Reding ugyanakkor azzal érvelt, hogy már így is sok idő telt el, és éppen az egységes piacnak tesznek be azzal, ha olyan témákat nyitnak meg, amelyekről elvileg már megegyezés született. Így tehát a két éve húzódó átalakítás az egyik oldal szerint túl gyors, a másik szerint túl lassú…

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni: az elfogadást követően két éve lesz az uniós tagállamoknak az új rendelet implementálására. Eközben viszont az idő szalad, és ha a technológiai fejlődés ilyen gyorsasággal folytatódik (és miért feltételeznénk mást), akkor előfordulhat, hogy az elejéről újra lehet kezdeni az egészet.

 

Örül-e a digitális piac?

Mint dr. Balogh Virággal, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkárával és az IAB Hungary policy-munkacsoportjának vezetőjével még korábban készített interjúnkból kiderült: bár Reding az októberi állapotot már ideálisnak találta volna, a digitális piac szereplőiben még voltak, vannak kérdések. Nem lehet például tudni, hogy mi lesz az ún. pszeudoním adatokkal (ezek definícióját megtalálja az interjúban), és mit értünk „kifejezett fogyasztói hozzájárulás” alatt. Ennek alapján tehát örülhetnénk a késedelemnek, mivel nem fogadtak el olyan szöveget, ami az iparágnak nem megfelelő.

Valójában azonban szinte senkinek sem jó a mostani tanácsi döntés, mivel egy olyan témát pécéztek ki, ami az online piacnak éppenséggel nem lett volna hátrányos, hiszen a one-stop shop logikájú adatvédelmi hatóság könnyítette volna az adminisztrációs terheket a vállalkozások számára. Nem esett viszont szó a többi, piaci szempontból élesebb kérdésről, pontosabban nem tudni, hogy ezekkel mi lesz. A szöveg tehát nem tökéletes, csak éppen mindenki szerint másért nem az.

Maga Reding azt mondja, hogy két hónap alatt visszalépés következett be, és nem ért egyet a vita legújabb fordulójában előkerült érvekkel. Hozzátette: mindig is gyorsítani kívánta a folyamatot, de nem minden áron, mivel nem volna jó, ha kiüresednének a – véleménye szerint – egyszer már kialakított keretek.

Az IAB Europe oldalán egyelőre nem olvasható állásfoglalás az Európai Tanács ülése nyomán.

 

Így kezdődött

Az Európai Unióban jelenleg két fontos jogszabály szabályozza az adatvédelmet. Az egyik az 1995-ös adatvédelmi irányelv, a másik pedig a 2002-es ePrivacy irányelv. Ez utóbbi is arra irányult, hogy valamiképp kezeljék a digitális fejlődésből eredő kérdéseket. Mivel ezek a kérdések csak egyre súlyosbodtak, és a mára 18 éves első irányelv nem végképp nem tűnik elégséges megoldásnak, az EU 2012 elején az adatvédelmi szabályozás megreformálása és egy új keretrendszer létrehozása mellett döntött. Ennek keretében a jelenlegi irányelvi szabályozást rendeleti alapú váltja (váltaná…) fel. A vita éppen a rendelet szövegéről folyik.

A rendelet tervezete október 21-éig az Európai Parlament előtt volt, és az EP különböző bizottságai tárgyalták a szöveget. „A rendelettervezet jelentőségét és az iparág által is érzékelt tétet jól jelzi, hogy több mint 3000 módosító javaslattal jelenleg ez a legtöbb módosító javaslattal ellátott jogszabálytervezet az EP előtt. Utolsóként a LIBE elnevezésű bel- és igazságügyi bizottság mint a témában kijelölt fő bizottság foglalkozott a rendelettel, majd a LIBE-szavazás után elindult egy újabb folyamat, melynek keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament megkezdik a már módosított szövegről való tárgyalásokat. Az Európai Tanácsba minden tagállam az állam-, illetve kormányfőjét delegálja, aki az adott kérdésben eljárási hatáskörrel rendelkező miniszterrel helyettesíthető. Amennyiben a parlament és a tanács meg tud egyezni a jelenleg a tanács előtt lévő szövegről, akkor elfogadásra alkalmas lesz, s visszakerül az EP elé, amely szavazni fog róla. Amennyiben nem születik megállapodás, a tanács visszaadja a szöveget, amit a parlament újratárgyalhat” – derül ki a dr. Balogh Virággal még novemberben készített interjúnkból. Itt tartunk most.

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom

Médiapiac

Varga Mihály: a magyar jogszabályok biztosítják a sajtószabadságot

A magyar jogszabályok biztosítják a sajtó szabadságát, a kormánynak sem eszköze, sem szándéka nincs beavatkozni a médiaviszonyokba – írta a holland pénzügyminiszternek Varga Mihály.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

A tárcavezető csütörtökön a közösségi oldalán osztotta meg azt a levelet, amelyben sajnálatát fejezte ki Wopke Hoekstra nyilatkozata miatt. A holland pénzügyminiszter a De Volkskrant című napilapban azt állította, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtó szabadságát.     

Varga Mihály szerint a belföldi médiumok piaci alapon működnek, és a mindennapok gyakorlata is igazolja, hogy a nyilvános vitákban valódi sokszínűség van. Hozzátette, hogy a kormánykritikus médiumok piaci részesedése minden objektív mérés szerint meghaladja az 50 százalékot.

A legolvasottabb hírportálok, a legtöbb embert elérő sajtóorgánumok többsége erősen bírálja a kormányt, a legnézettebb tévéadó a legkritikusabbak közé tartozik – fogalmazott.     

A pénzügyminiszter a magyar médiahelyzetet áttekintését javasolta, bízva abban, hogy holland kollégája ezután csak hiteles forrásokból fog tájékozódni.

A magyar kormány tisztában van azzal, hogy rendszeresen jelennek meg valótlan állítások a sajtószabadság helyzetéről, márpedig a félreértéseket csak a tények oszlathatják el.

Mindez kívánatos lenne a mostani helyzetben, hiszen az uniós tagállamok előtt álló kihívásokat csak együttműködve, tényeken alapuló véleményalkotással lehet megoldani – olvasható Varga Mihály levelében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom