Kövess minket!

Médiapiac

Tovább vacakol az adatvédelmi szabályozással az Európai Unió

Egyre kevésbé valószínű, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt sikerül megújítani az európai adatvédelmi szabályozást. Mindenki azzal érvel, hogy ezt „a megfelelő időben” kell megtenni, csak éppen arról nincsen egyetértés, hogy mikor is van az. A késedelem akár jó is lehetne a digitális piacnak, de ebben a formában inkább árt.

A Tanács még pontosítana

December 6-án tárgyalt az Európai Tanács az új adatvédelmi szabályozásról, és már az előjelek sem voltak túl kecsegtetőek. Ahogyan a Business Week is utalt rá, nem volt lehetetlen a megállapodás, de komoly kétségek merültek fel, mivel a tagállamok egy része elhamarkodottnak tartotta volna az új rendelet leokézását, mondván a tét nagy, példának okáért nem szabad százmillió eurós nagyságrendű bírságot bizonytalan szöveg alapján kiróni.

Végül azoknak lett igazuk, akik azt várták, hogy az Európai Tanács nem hagyja jóvá az így is majdnem 4000 módosítóval „terhelt” szöveget. A tanácsi indoklás (12. oldal) szerint aggályos lenne, ha az adatvédelmi ügyek egy európai szuperhatósághoz tartoznának, mert ugyan így egyszerűsödne a több piacot érintő ügyintézés a vállalkozások számára, az állampolgárok jogainak védelme viszont nem lenne kellően biztosított, mivel nem lehetne megfelelő „közelséget” teremteni a szuperhatóság és köztük. Valamiképpen tehát a helyi adatvédelmi hatóságoknak is segíteniük kell az ügyintézést, amennyiben szükséges, ami alávág a korábban elfogadottnak tűnő „one-stop shop” elvnek. A közleményben foglaltak szerint még dolgozni kell a szövegen, hogy az állampolgárok jogai ne csorbuljanak.

 

Az időfaktor

Az időfaktor több szempontból is érdekes. Legfőképpen azért, mert jövő tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak. Ez mindenképpen mérföldkő ebben az ügyben is. Az Európai Tanács mostani állásfoglalása nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy nem lesz új szabályozás jövő tavasz előtt, pedig az egész átalakítási folyamatot elindító Viviane Reding nagyon szerette volna, ha addig sikerül leváltani az előző, immár tizennyolc éves adatvédelmi szabályozást.

Mások azonban nem igyekeztek annyira ezzel, így például – mások mellett – a németek és a britek is behúzták volna a féket. A folyamatot inkább lassítani igyekvők többnyire azzal érveltek, hogy nagyon összetett szabályozásról van szó, amelynek ráadásul nagy a tétje mind az állampolgárok, mind az európai egységes digitális piac szempontjából, így egyáltalán nem gond, ha a „még csak” 2012 januárjában elindult átalakítás még egy ideig napirenden marad. Reding ugyanakkor azzal érvelt, hogy már így is sok idő telt el, és éppen az egységes piacnak tesznek be azzal, ha olyan témákat nyitnak meg, amelyekről elvileg már megegyezés született. Így tehát a két éve húzódó átalakítás az egyik oldal szerint túl gyors, a másik szerint túl lassú…

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni: az elfogadást követően két éve lesz az uniós tagállamoknak az új rendelet implementálására. Eközben viszont az idő szalad, és ha a technológiai fejlődés ilyen gyorsasággal folytatódik (és miért feltételeznénk mást), akkor előfordulhat, hogy az elejéről újra lehet kezdeni az egészet.

 

Örül-e a digitális piac?

Mint dr. Balogh Virággal, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkárával és az IAB Hungary policy-munkacsoportjának vezetőjével még korábban készített interjúnkból kiderült: bár Reding az októberi állapotot már ideálisnak találta volna, a digitális piac szereplőiben még voltak, vannak kérdések. Nem lehet például tudni, hogy mi lesz az ún. pszeudoním adatokkal (ezek definícióját megtalálja az interjúban), és mit értünk „kifejezett fogyasztói hozzájárulás” alatt. Ennek alapján tehát örülhetnénk a késedelemnek, mivel nem fogadtak el olyan szöveget, ami az iparágnak nem megfelelő.

Valójában azonban szinte senkinek sem jó a mostani tanácsi döntés, mivel egy olyan témát pécéztek ki, ami az online piacnak éppenséggel nem lett volna hátrányos, hiszen a one-stop shop logikájú adatvédelmi hatóság könnyítette volna az adminisztrációs terheket a vállalkozások számára. Nem esett viszont szó a többi, piaci szempontból élesebb kérdésről, pontosabban nem tudni, hogy ezekkel mi lesz. A szöveg tehát nem tökéletes, csak éppen mindenki szerint másért nem az.

Maga Reding azt mondja, hogy két hónap alatt visszalépés következett be, és nem ért egyet a vita legújabb fordulójában előkerült érvekkel. Hozzátette: mindig is gyorsítani kívánta a folyamatot, de nem minden áron, mivel nem volna jó, ha kiüresednének a – véleménye szerint – egyszer már kialakított keretek.

Az IAB Europe oldalán egyelőre nem olvasható állásfoglalás az Európai Tanács ülése nyomán.

 

Így kezdődött

Az Európai Unióban jelenleg két fontos jogszabály szabályozza az adatvédelmet. Az egyik az 1995-ös adatvédelmi irányelv, a másik pedig a 2002-es ePrivacy irányelv. Ez utóbbi is arra irányult, hogy valamiképp kezeljék a digitális fejlődésből eredő kérdéseket. Mivel ezek a kérdések csak egyre súlyosbodtak, és a mára 18 éves első irányelv nem végképp nem tűnik elégséges megoldásnak, az EU 2012 elején az adatvédelmi szabályozás megreformálása és egy új keretrendszer létrehozása mellett döntött. Ennek keretében a jelenlegi irányelvi szabályozást rendeleti alapú váltja (váltaná…) fel. A vita éppen a rendelet szövegéről folyik.

A rendelet tervezete október 21-éig az Európai Parlament előtt volt, és az EP különböző bizottságai tárgyalták a szöveget. „A rendelettervezet jelentőségét és az iparág által is érzékelt tétet jól jelzi, hogy több mint 3000 módosító javaslattal jelenleg ez a legtöbb módosító javaslattal ellátott jogszabálytervezet az EP előtt. Utolsóként a LIBE elnevezésű bel- és igazságügyi bizottság mint a témában kijelölt fő bizottság foglalkozott a rendelettel, majd a LIBE-szavazás után elindult egy újabb folyamat, melynek keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament megkezdik a már módosított szövegről való tárgyalásokat. Az Európai Tanácsba minden tagállam az állam-, illetve kormányfőjét delegálja, aki az adott kérdésben eljárási hatáskörrel rendelkező miniszterrel helyettesíthető. Amennyiben a parlament és a tanács meg tud egyezni a jelenleg a tanács előtt lévő szövegről, akkor elfogadásra alkalmas lesz, s visszakerül az EP elé, amely szavazni fog róla. Amennyiben nem születik megállapodás, a tanács visszaadja a szöveget, amit a parlament újratárgyalhat” – derül ki a dr. Balogh Virággal még novemberben készített interjúnkból. Itt tartunk most.

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom