Kövess minket!

Médiapiac

Tóta W. Árpád: ″Ez nem egy istenverte valóságshow″

″Leszarja″ a meggyőzhetetlen olvasókat, nem hisz a középen állásban, más újságíró ekézésével nincs baja, és szívesen leülne szemtől szembe Bayer Zsolttal. Úgy véli, a vélemény-újságíró dolga az, hogy megzenésítse az amúgy érdektelen belpolitikai híreket. És azt is mondja: nem a politika telepedett a sajtóra, hanem a sajtó telepedett a politika alá. A hvg.hu publicistájával beszélgettünk.

Egyre indulatosabb.

Minden okom megvan rá. A személyes érintettség és a felháborodás amúgy jót tesz egy anyagnak, nélküle unnám a munkámat.

Korábban több játékosság és humor volt az írásaiban.

Ez igaz. De a humorérzék ma már kevés. Túl tömények az ügyek, túl súlyosak a hülyeségek. Egy idő után felesleges elemezgetni, mert az alapjától a csúcsáig felháborító az egész rendszer. Minden kormány követ el elemzésre érdemes baromságokat – erről szól a német és az angolszász publicisztika. De ez a mostani magyar hatalom két-három, önmagában is felháborító célt tűz ki maga elé: a hatalom minden áron való megtartását, a gátlástalan szerzést, valamint a komplexusok és mániák kiélését.

Ez elég indok arra, hogy a megmondók, a publicisták egyre keményebben anyázzák egymást?

Azt nem nagyon szeretem. És igyekszem is elkerülni.

Nem nagyon sikerül. Bayer Zsolttal évek óta ekézik egymást.

Még a legutóbbi, Tankönyv című írására sem reagáltam, pedig azt akár a bíróságon is megbeszélhetnénk. De ez tényleg nem egy istenverte valóságshow. Nekünk, vélemény-újságíróknak az lenne a dolgunk, hogy könnyen olvasható, széles közönséget elérő cikkeinkkel megzenésítsük a történéseket. Abból élünk, hogy ráépülünk azokra, akik a híreket termelik, nélkülük nem volna mit csinálnunk.

Bayerrel megy a ki tud nagyobbat mondani verseny, egyebek mellett a ki zsidó, ki nem az kérdésen is sokat rugóznak, olykor talán szem elől tévesztve az újságírói felelősséget.

Én nem állok úgy ehhez, hogy küldetésem van, és minél nagyobb tömeget kell a jó oldalra állítanom. Elég régóta társalgok ahhoz az olvasókkal, hogy tudjam, akadnak reménytelen esetek, akiket lehetetlen meggyőzni arról, hogy nincs ufó és nincs zsidó világösszeesküvés. Az ilyeneket igazából leszarom: intoleráns vagyok a hülyeséggel szemben. Azoknál a kollégáknál viszont, akik az antiszemitizmus, a nacionalizmus és a magyarellenesség vádjával élnek, sokszor nem hülyeségről van szó, hanem aljas taktikáról. Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy te magyarellenes vagy, mint válaszolni arra, miért kellett ellopni a teljes magyar dohánykereskedelmet.

Idézek a Tankönyv című cikkből: „Nagyjából ezek azok a könyvbéli megállapítások, amelyek miatt vége a világnak a Tóta W. Árpád-Anarki-Szily Laci Bermuda háromszögben, ahol eltűnik minden értelmes gondolat… abból a Bermuda-háromszögből kizárólag a féktelen cinizmus és az eszeveszett, öntelt ostobaság képes megszökni… aki annyira gyűlöli a keresztényeket, mint Tóta W. Árpád, szegény, az nem lehet más, csak látens keresztény.”

Mondtam már, hogy nem szeretem ezt a műfajt, nem szoktam rá válaszolni.

Tegyünk kivételt. Nem gáz így anyázni a másikat?

Azért nem venném ki az eszköztárból, nincs különösebb bajom vele, sőt, bírom. Én is úgy dolgozom, ha valaki mond egy hülyeséget, akkor leírom, hogy ez egy hülyeség, ő meg hülye. Ez ér. Inkább az a gond, miért kell védhetetlen állításokat védeni? Miért kell kötelezően elfogadni égbekiáltó baromságokat?

Találkozott valaha is Bayerrel?

Nem.

Leülne vele szemtől szembe?

Szívesen. Leültem én Csontos Jánostól Csermely Péterig sokakkal arról az oldalról.

És?

A személyes találkozók másképp sülnek el, mint a sajtóbéli üzengetések. Leírni könnyű, hogy te rohadék, mocskos szemét, szemtől szembe más a kommunikáció, hiszen azonnal ott a válasz.

A magyar sajtóban egyre többen nyomják az észosztó műfajt.

Valóban. Ez megy a 444-en, az Indexen és a Válaszon is.

Mi hozta elő?

Születik csomó hír, amit a szerkesztőségek belapátolnak a rendszerükbe, de többségük senkit nem érdekel. Ám ha némelyiket pár poénnal megtámogatjuk, máris komoly forgalmat hoz.

Az anyázás vagy a ki zsidó, ki nem az poén?

Sok esetben a posztolási kényszer az anyázás oka. Az efféle újságírók a többi lap véleményrovatával kezdik a reggelt, hiszen rohadtul unjuk a belpolitikai híreket. És nehéz megállni, hogy ne válaszoljunk. Persze nem árt az önmérséklet, szeretem azt gondolni, hogy az olvasót mindez nem érdekli, de a számok azt jelzik, hogy mégis. Nem értem, mert ezen a fronton nem olyan színes egyéniségek csatáznak, mint Győzike és Gombos Edina, ráadásul az adok-kapokkal mindenki a saját integritását igyekszik védeni, így már rendre az első fordulóban eljutunk odáig, hogy te rohadt bérenc. Amire persze az a válasz, hogy te vagy a rohadt bérenc.

Kötelező igazodni valamelyik politikai irányvonalhoz?

A publicistának, jó esetben, van világnézete. Nem hiszek a körzővel kimért középen állásban, hiszen pártokról, politikai erővonalakról beszélünk. Van egy nagyon elvetemült és egy nagyon hülye oldal. Miért álljak a kettő közé?

Inkább odaáll a “nagyon hülyékhez”?

Tök más, ha valaki konzervatív világnézetet vall, mint ha rajta van a “konzervatív” párt fizetési listáján. Utóbbi esetben egyet fog érteni a párt minden intézkedésével, hisz az a dolga, arra szerződtették. Ha Magyarországon lennének konzervatívok, rettenetesen fel lennének háborodva a magát konzervatívnak tartó kormány ügyein. Amúgy nem venném egy kalap alá a két oldalt. A liberális sajtó egész más módon áll a saját oldalához, ami egyébként lényegében nincs is. A Népszabadságtól kezdve az Indexen át a Magyar Narancsig, ezeket a szerkesztőségeket liberális világnézetű emberek alkotják, de a szoci hatalom idején is jelen volt náluk a kormánykritika. A jobboldalon ilyenről szó sincs.

Most épp van.

Nagyon vicces, amikor a hatalom a saját főoligarchája, a médiabirodalmat fenntartó gazda tökére lép. Nem tart sokáig ez az állapot.

A politika rátelepedett a sajtóra?

Nem kellett rátelepednie. A sajtó telepedett alá. Különösen a jobboldali médiabirodalmak, amelyek olyan közvetlenül vannak bekötve, hogy annál jobban már nem lehet. Ilyen outletek persze a baloldalon is léteznek, csak ott most elfogyott a pénz.

A júniusi Így gondozd a Lázárodat című cikkében azt írta: “Hátrált eleget a média, a tévék meghunyászkodtak, politikával nem foglalkoztak, és remélték erősen, hogy akkor majd békén lesznek hagyva. Az egyiket meg is vette a Fidesz, a másikat pedig megnyomorítja különadóval… térdelve halnak meg.” Ebben mennyi a kattintásvadász túlzás?

A tömeget elérő média esetében igaz a megállapítás. Így van ez a bulvárlapokban, az Origóban és a nagy tévékben. Az országos kereskedelmi rádiót nem említem, mert az már évek óta jobbos tulajdon – nem térdelve halt meg, hanem térdelve született. A chamberlaini politikát követve ezek a mainstream médiumok azt gondolták, ha nem piszkálják a kormányt, nem lesz bajuk. De azzal nem számoltak, hogy nemcsak a lojalitásuk kell ennek a kormánynak, hanem a pénzük, a szolgálati autójuk és a székházuk is. A hirdetések irányítása a legjobb példa. A pénzzel való tömés sok esetben nem arra megy ki, hogy a konkurenciát tönkretegyék, hanem arra, hogy életben tartsanak olyanokat, amelyek amúgy rég bedőltek volna. Aztán a masszívan veszteséges cégnek kevés eszköze marad, előbb-utóbb rákényszerül, hogy eladja magát, vagy különalkut kössön.

A kétharmados kurzusban így előbb-utóbb mindenki bedobja a törülközőt?

Teljes tarvágásra egyetlen kormánynak sincs lehetősége, hiszen még a szocializmusban is létezett szamizdat. De a mostanihoz képest még ott is óvatosabb médiapolitika érvényesült, ami nem a lihegő lojalistást várta el a hatáskörébe kerülő szereplőktől. Mára többféle válság rakódott egymásra: a gazdasági válság, a globális médiaválság és a politikai, alkotmányos válság. Ezek együtt sújtják a sajtót.

Ön az Indexnél vált ismertté, olvasottá, ám 2011-ben átigazolt a hvg.hu portálhoz. Nagyot bukott rajta?

Nem. A Facebookon az olvasók jelentős részét sikerült áthozni, ráadásul azóta is egyre szűkül a szakadék az Index és a hvg.hu között. A főszerkesztőváltás és a teljes átszervezés idején jöttem el az Indextől, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a váltással nem veszítettem.

Akkoriban azt nyilatkozta a Hír 24-nek: kormányzati befolyás éri az Indexet, cikkek nem mehetnek ki, megesik, hogy némelyiket le kell venni az oldalról, címlapot kell cserélni, “ha épp gyanúsnak ítéletnek”. Tényleg érkeztek “tulajdonosi telefonok”?

Az Origo tavalyi esete után mindenki számára világossá válhatott, hogy immár semmi sem irreális.

Az Indexnél mi volt?

Valóban voltak jelzések és küzdelmek. Bár az Index hatalmas olvasottsággal bírt, de tisztában kell lenni vele, hogy nem az olvasók tartják el a portálokat. Mire volt elég az az olvasottság és ismertség? Két napig volt hír az Origo lefejezése, aztán minden úgy ment tovább, ahogy eltervezték.

Pár éve azt írta: “Az a kérdés izgat, hogy lehet a saját lábára állítani és befolyástól mentesíteni a sajtót.” Rájött a válaszra?

Nem. Ez a világegyenlet még nem készült el.

Pedig annak idején volt javaslata is. “Van az a bolond külföldi tőkés. Én leginkább a különadóval sújtottak körében kotorásznék. Tudok pár szereplőről, aki szívesen alátenne a kormányzatnak.”

Meg is jelent ez a külföldi befektető, méghozzá a 444-nél. Amúgy a legundorítóbb korrupciós botrányokból kizárólag az online-on volt visszhang, de a tömegeket elérő nyilvánosságban nem esett szó róluk, a híradókig nem jutott el. Pedig ha a mostani szenvedő alanyok – bankok, biztosítók – még az országgyűlési választások előtt megtalálták volna partnerüknek a velük azonos oldalra sodródott RTL Klubot, és a csatorna valódi tényfeltárással, normális híradóval, hírmagazinnal beleállt volna a küzdelembe, most nincs kétharmad.

Van kétharmad. S talán lesz is. Hisz a minap még ön is azt írta: az önkormányzati választáson Tarlós Istvánra kell szavazni. Ezért még a saját szerkesztőségében is kapott.

Én ezt élvezem. Egy szerkesztőségen belül teljesen rendben lévő a vita. Az Indexben is gyakran vitatkoztunk. A kifelé összezáró szerkesztőségek valószínűleg a mögöttük álló pártoktól kapják alapmentalitásukat. Ott ez a követelmény.

Médiapiac

Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu

Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.

Közzétéve:

MTI/Purger Tamás

Altorjai Anita elmondta:

az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.

Altorjai Anita elmondta:

a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.

Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.

A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.

“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.

A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.

Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.

Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.

Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.

Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója

Tovább olvasom

Médiapiac

A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.

A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.

A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben

– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.

A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást

– jelezték a közleményben.

A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában

Tovább olvasom

Médiapiac

A szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint

az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.

Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.

A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.

Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.

Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően

– tették hozzá.

A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.

A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.

Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.

A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.

A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.

Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom