Kövess minket!

Médiapiac

Többet tévéztünk az első negyedévben, mint egy éve

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, 3 perccel többet, mint egy évvel korábban. A képernyők előtt töltött időnk közel 40 százalékát sorozatokra és mozifilmekre fordítottuk

2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel több, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 18-49 évesek esetében 3 óra 58 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: 5 perccel több, mint egy évvel korábban. A 4-17 éves gyerekek naponta átlagosan 3 óra 7 percet tévéztek 2018 első negyedében: 1 perccel kevesebbet, mint 2017-ben. Az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 3 percet ültek a képernyők előtt, 5 perccel növelve az egy évvel korábban mért napi átlagos tévénézési idejüket – derül ki a lapunknak elküldött közeményből.

Egy főre jutó átlagos tévénézési idő - Nielsen
Egy főre jutó átlagos tévénézési idő – Nielsen

 

A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Az „internetet nem használók” naponta átlagosan 7 óra 47 percet töltöttek tévénézéssel, ami 27 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 54 év volt 2018 első negyedévében.

A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 6 órát töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 13 perccel többet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig szintén 54 év volt. Akik jellemzően napi 1-2 órát időznek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 40 percet fordítottak tévénézésre – ezzel 1 perccel növelték a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 49 év volt a vizsgált időszakban. A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta 3 óránál is többet böngésznek a világhálón – 4 óra 2 percet töltöttek a tévé előtt egy átlagos napon, pontosan ugyanannyit, mint tavaly, és az átlag életkor is ebben a csoportban volt a legalacsonyabb: 43 év.

Egy főre jutó átlagos tévénézési idő - Nielsen
Egy főre jutó átlagos tévénézési idő – Nielsen

 

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 0,9 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,0 százalék volt.

Live és playback nézett idő (atv) naponta - Nielsen
Live és playback nézett idő (atv) naponta – Nielsen

 

A napi átlagos tévénézési idő felét – 49,7 százalékát fordították a nézők az általános szórakoztató csatornák csoportjára, amely 2,7 százalékpontos csökkenést jelent 2017 első negyedéhez képest. A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,9 százalékát mondhatták magukénak: 1,1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest.

Az általános trendnek megfelelően a harmadik helyezés a hírcsatornáké lett 8,4 százalékkal, alig fél százalékponttal felülmúlva a tavalyi részesedését. Őket követik a gyerekcsatornák 6,1 százalékkal, szorosan mögötte az ismeretterjesztőkkel, melyek együttesen 5,9 szálékot értek el 2018 első negyedében, vagyis a télvégi – kora tavaszi időszakban.

Csatornatipusok közönségaránya - Nielsen
Csatornatipusok közönségaránya – Nielsen

 

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,5 százalékos volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A filmek népszerűségét jelzi, hogy fogyasztása majdnem elérte a kínálati arány dupláját (15,9%), melyből 10,3 százalékot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak, és a fennmaradó 5,6 százalékon osztozott az összes többi filmes műfaj. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 31,4 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Ez a kategória rendszerint nem csak a műsoridőből részesül a legnagyobb arányban, hanem a képernyők előtt történő kikapcsolódás során is ezek a műsorok a legnépszerűbbnek, és így volt ez 2018 első negyedévében is: a tévénézési időből 28,7 százalékban részesedtek, melynek 80 százalékát sorozatok illetve szappanoperák tették ki, a fennmaradó rész pedig szinte teljes egészében az animációké volt.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása - Nielsen
Műsortípusok sugárzása és fogyasztása – Nielsen

 

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,3 százalékát képviselte, de a tévénézési idő tekintetében pontosan négyszeres arányt – 9,2 százalékot értek el, tehát lényegében majdnem annyi időt fordítottunk hírműsorokra, mint a különböző vígjátékokra és akciófilmekre. A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 9,7 százalékát alkották, de fogyasztás szempontból kevésbé került kihasználásra, így a képernyők előtt töltött időből 4,2 százalék jutott rájuk. Hasonló történt a zenés műsorok esetében is: a műsoridőből 4,3 százalékban részesedtek, ugyanakkor a fogyasztási arányuk ennek csupán a fele volt.

Műsortípusok és alkategóriák sugárzás-aránya - Nielsen
Műsortípusok és alkategóriák sugárzás-aránya – Nielsen

 

Jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sportesemény az első negyedévben nem volt, így a sportműsorok 5,9 százalékos részesedése a műsoridőből lényegesen alacsonyabb – 3,4 százalékos – fogyasztási aránnyal párosult. A műsorkínálat 10,2 százalékát a „nem zenei szórakoztató3” tematika alkotta, melyből 9,2 százalék – nagyjából fele-fele arányban a valóságshow-ké illetve „egyéb szórakoztató műsoroké” volt, a fennmaradó 1 százalékot pedig vetélkedők tették ki. A fogyasztási arány alig magasabb – 11,8 százalékos volt – melynek majdnem a felét vetélkedőkre fordítottuk (4,9%), ami a kínálati arány közel ötszöröse.

Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya - Nielsen
Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya – Nielsen

 

További 2,9 százalékot szántunk valóságshowk-ra, és a fennmaradó 4 százalékon osztoztak a további szórakoztató műsorok. A kereskedelmi reklámok 12,8 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és kicsit magasabb arányban – 13,3 százalékban – részesedtek a tévénézési időből is, vagyis majdnem annyi időt töltöttünk reklámfilmek megtekintésével, mint amennyit a tévében sugárzott mozifilmekre szántunk.

A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 4 órát töltöttek a tévé képernyője előtt, ami egy órával kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során. A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal többet szántak (18,4%), míg a tévében sugárzott hírműsorokat ugyanennyivel kisebb arányban nézték a teljes lakossághoz képest.

Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya - Nielsen
Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya – Nielsen

 

Naponta átlagosan mintegy 29 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 254 plusz reklámfilmet jelent 2017 első negyedévéhez képest. Egy reklámblokkon belül átlagosan 9,2 reklámfilmet sugároztak, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi 8,9-hez képest. A reklámfilmek számával párhuzamosan 43 ezerrel csökkent a reklámok napi átlagos elérése a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,31 millió főt értek el legalább egyszer, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 31-ról 33 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 120 reklámfilmet tekintett meg: tizenkettővel többet, mint egy évvel korábban.

Reklámok nézettsége - Nielsen
Reklámok nézettsége – Nielsen

 

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding/tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.4 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

FMCG top termékosztályok GRP alapján - Nielsen
FMCG top termékosztályok GRP alapján – Nielsen

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom