Kövess minket!

Médiapiac

Több néző jött, mint ment

A HírTV vezérigazgató-helyettese még egy év után sem tudta teljesen feldolgozni a G-nap sokkját. Azt mondja, visszanézve úgy tűnik, a távozók nagyon is készültek a puccsra, ráadásul fenyegetéssel és pénzzel igyekeztek elcsábítani a kollégákat.

Miért zárta kulcsra az ajtót?

Mert különben percenként jönnek be az irodámba a kollégák kérdésekkel, felvetésekkel. Ez persze jó, de most szeretnék az interjúra koncentrálni. Amúgy is firkász vagyok, több mint húsz évig híradót csináltam, folyton izgek-mozgok, nem tudok íróasztal mögött ülni.

Nyugodtan mászkálhat, miközben válaszol.

Úgy lesz.

Egy év telt el a G-nap óta. Sikerült feldolgoznia?

Még nem tudom, melyik polcra teszem majd fel.

Mi volt a legsúlyosabb ebben az időszakban?

Osszuk ketté: volt az összeomlás napja, majd a több hétig tartó ostrom. Folyamatos támadások érték a tévét, sorra hagytak el minket kollégák, köztük olyanok, akikben vakon bíztam, ám ők simán hátba szúrtak. Volt olyan, aki két nappal a műsora adásba kerülése előtt hagyott itt. Visszanézve, kik menekültek el a hajóról, utólag nyilvánvaló, hogy nagyon is készültek a puccsra. Február hatodika igazán emlékezetes nap volt, mert egy betegség miatt a híradószerkesztői beosztásomból épp átmentem helyettesíteni a Magyar Nemzethez a napos szerkesztőt. Így délben az én nyakamba szakadt, hogy az emberek ugrálnak ki a szerkesztőség ablakán. Ott tizenegykor tartunk lapindítót, előtte a vezércikk témája miatt próbáltam elérni a főszerkesztő-helyetteseket. Már nem vették fel a telefont. Ők is tizenegyre mentek Liszkayhoz. Egy óra múlva kijöttek a folyosóra, vakarták a fejüket, hogy talán nem is lesz vezércikk. Megszólalt bennem a vészcsengő, és egy otthon betegen fekvő újságírót kértem, írjon egyet. A puccsisták talán arra készültek, bedöntik a lapot, hogy másnap meg se jelenjen.

Megjelent. És aztán is. Túlélték.

Igen, de olyan drámai napot nem kívánok senkinek. És el lehet képzelni, milyen volt bejönni másnap a tévébe. Mindenki tele volt aggodalommal.

Liszkay Gábor, az egyik kiugrott fővezér Simicska Lajos régi harcostársa volt, együtt építették fel a fideszes médiabirodalmat.

Az emberi része tényleg a legfájóbb.

Simicska aznap bement a tévébe rendet tenni?

Nem. Akkor még pozícióban volt a korábbi vezérigazgató, ő bízott meg engem és a hírigazgatót, hogy legyen műsor és tartsuk egyben a csapatot.

Aki maradt, miért nem ment el? Úgy tudni, mindenki kapott állásajánlatot a köztévénél és más médiumoknál.

Valóban először a kulcspozíciókból raboltak, aztán valamilyen ajánlattal vagy fenyegetéssel igyekeztek mindenkit elmozdítani. De a távozó vezetőség nem ismerte jól az embereket. Droidnak, rabszolgáknak tekintette őket, nem tudta, ki valódi újságíró és ki szolga, ki az, aki csak dolgozni jár be, és ki az, aki pártelhivatottságból teszi a dolgát. Elszámították magukat. Ez a közösség ugyanis a napi ukázok nélkül is tudta a feladatát. A HírTV-nél a kemény mag nem a vezetőségből, hanem azokból áll, akik lent, a hajófenéken dolgoznak. Ezzel együtt egy hónapon át személyesen, telefonon, esti beszélgetéseken győzködtem a szerkesztőktől az operatőrökön át mindenkit, hogy ne ugráljanak. És sikerült egyben tartani a csapatot.

Önt nem akarták elvinni?

Én simicskista vagyok és voltam. A távozott vezetőségben vannak olyanok, akik három éve nem beszélnek velem.

Miért?

Mert a 2010-es választási győzelem után másféle tévét akartam, mint amit addig csináltunk.

Milyet?

Abban egyetértettünk, hogy tarthatatlan az addigi ellenzéki mentalitás. Akkor még az M1 híradója volt az ellenfelünk. Felvetettem, hogy ne ugyanazt nyomjuk, mint ők. És szóvá tettem egy-két hibás személyzeti döntést is. Utólag tudom, ez mind rossz pontnak számított, szép lassan ellehetetlenültem.

A főnökei mit akartak?

A változatlanságra szavaztak. Azt mondták, a csatorna jó piaci helyzetben van, tele reklámokkal. 2011-ben volt ugyan egy kisebb nekibuzdulás, de végül abból se lett semmi. Nehezen viseltem.

Mit jelentett volna konkrétan ez a nekibuzdulás?

Több szakmailag nem kifogásolható műsort, objektívebb hírszolgáltatást.

Korábban azt nyilatkozta: a Fideszből heti rendszerességgel jártak be a tévébe eligazítani a vezérkart.

Így volt. A kormányzati kommunikációért felelős illetékesek mondták meg, mi a heti aktuális pártüzenet, mire készüljünk, mit kell a műsorokba ágyazni, kit hívjunk meg, ki milyen ügyben nyilatkozzon, hol és mit hangsúlyozzunk.

Önnek fontos a szakmaiság?

Hát persze.

Akkor miért asszisztált ehhez?

Voltak napok, amikor ellenálltunk egy kicsit. De nem akarok nagy ellenzékinek látszani. Az igazság az, hogy kiszolgáltuk a rendszert. Csak néha megpróbáltunk sajtószerűek maradni. Dobtunk mi szakmailag remek műsorokat is, akadt pár lebuktatós, komoly oknyomozós anyagunk. Már amikor épp nem volt szükség a papagáj-kommandó működtetésére.

A G-nap óta nyilvánvaló, hogy fideszes cél kinyírni a Simicska-féle médiaérdekeltségeket.

Nem fog menni. Az elmúlt egy év azt mutatja: sikeres volt az arculatváltás.

Dőlnek a Mahir-oszlopok, viszik a TV2-t, átalakul a rádiós piac, elfogytak a hirdetéseik. Nem túl jó előjelek a túlélésre.

Azért most is vannak hirdetéseink. A tulajdonos támogatásával valódi kereskedelmi televízióként próbálunk fennmaradni. Az arculatunkat is azért alakítottuk át, hogy célunk hitelessé váljon. Mi nem csak a jobb- vagy a baloldali hirdetőket várjuk, hanem mindenkit.

Simicska tulajdonosként hosszútávon gondolkodik?

Egész biztosan.

Szokott beszélni a nagyfőnökkel?

Tartjuk a kapcsolatot.

Hogyan pozícionálja a HírTV-t?

Országos hírtelevízió kormánykritikus, de objektív híradókkal és kiegyensúlyozott véleményműsorokkal.

Az ATV-hez képest miben más?

Az ATV-ben többnyire abból lesz hír, ha egy ellenzéki képviselő mond valamit. Itt viszont abból is, ha egy kormánypárti elhallgat valamit. Az ATV Sajtóklubjában négy hasonló gondolkodású újságíró beszélgetett. Nálunk a Főszerkesztők Klubjában két bal- és két jobboldali főszerkesztő vitatkozik. Próbálom tartani a fele-fele arányt, és ez ma már konzervatív szemléletnek számít. Vagyis konzervatív, közszolgálati elhivatottságú televízió vagyunk. Persze az M1 is ezt mondja magáról, de mi sokkal jobban közelítünk a középhez. Különben nem is lennénk sajtószerűek. Azt mondhatnám, hogy mi az ATV és az M1 között középen vagyunk.

Hogyan lehet úgy sajtószerűnek lenni, hogy a Fidesz bojkottálja a HírTV-t?

Léteznek technikák a pótlásra, például több és hosszabb kormányzati, valamint fideszes szinkronnal, bejátszókkal kell tarkítani a beszélgetéseket. Ha ők nem jönnek be, mi megyünk a rendezvényeikre, ahol elcsípjük őket, és kierőszakoljuk a kérdéseinkre a válaszokat. És persze azért a mai napig vannak fideszes kapcsolataink, az emberi, személyes szálak megmaradtak. Még arról is értesülünk, hogy mi hangzik el a frakcióülésen.

2010 előtt oknyomoztak rendesen. Azóta semmi.

A Célpont széthullása után két héten belül fel kellett állítani egy másik oknyomozó, tényfeltáró magazint, ez a Látótér, ami azóta is az egyik legsikeresebb műsorunk.

Vajon miért nincsenek még mindig hivatalos nézettségi adataik?

Hiteles helyről jutunk nézettségi adatokhoz, de ennek közzétételével várunk a struktúra végleges kialakításáig. Március végére minden a helyére kerül, akkor kommunikáljuk az első adatokat. A szeptember 21-i arculatváltás óta eltel három hónap arra volt elég, hogy lássuk: nem csináltuk rosszul. A következő három hónap a finomhangolásé. Közben közvélemény-kutatás is készül a nézői összetétel változásáról.

Csökkenéséről.

Téved. Több néző jött, mint ahány ment.

Kik mentek el?

A politikailag hardcore csapat. Viccesen azt szoktuk mondani, hogy a CÖF-ösök. Azok, akik a Facebookon a műsorajánlóhoz előre bekommentelik, hogy „nem nézem”.

Ki a fő versenytársuk?

Az ATV és az M1.

RTL Híradó?

Ők egymilliós nézettségről indítják a hat órás híradójukat.

És?

Nem véletlen, hogy hat és hét között nem versenyzek egyetlen országos kereskedelmi csatornával sem. A cél, hogy hétkor átjöjjenek hozzánk a nézők. Az arculatváltásban szerepet játszott az is, hogy kattintgatás közben olyanok is ránk találjanak, akik mostanáig nem néztek HírTV-t.

A TV2 Vajnáé, s úgy tudni, a terv ugyanaz, mint anno a HírTV-vel, csak sokszoros nézettséggel és több pénzzel: politikai üzenetközvetítés, fideszes nyilatkozók, rengeteg állami hirdetés, mindez szórakoztatva, bulváros köntösben.

Nem foglalkozom a TV2 jövőjével. De attól félek, hogy megint innen akarnak majd elvinni embereket.

Ismét fideszes médiabirodalom-építés zajlik, csak most önök nélkül.

A cél kétségtelenül ez, de egy év után sem látni a teljes portfóliót. A tervezett új fideszes rádió, a Karc FM például éppen most szőnyegbombázza a Lánchíd Rádiót. Ahogy korábban tőlünk, most onnan próbálják meg fenyegetéssel és pénzzel elvinni a szakembereket. De idő kell, míg abból rádió lesz. Parancsra azért nem fogják hallgatni. A kérdés az, hogy ezek a fideszes médiumok – M1, TV2, Karc FM, Magyar Idők, Lokál, 888.hu – csak az állami hirdetések elköltésére gyúrnak, vagy sajtószerűen akarnak működni.

Valószínűleg mindkettő.

Akkor bele fognak futni az általam már említett szakmai problémába: a kormány üzeneteit kell közvetíteniük mindenáron.

Önök is megoldották.

Nekünk se volt könnyű. Most abban bízom, hogy objektív híradókkal, kiegyensúlyozott véleményekkel olyan nézőknek és reklámozóknak is szimpatikusak leszünk, akik nem ragaszkodnak mindenáron a jelenlegi állami hírcsatornákhoz és a Habony-féle médiumokhoz.

Ezek a Habony-féle médiumok nagyon erősen nyomták a migránsügyet. Ön szerint ebben a tekintetben hogyan teljesített a sajtó egésze?

Rosszul. Elég megnézni a hírsorrendet, a szóhasználatot. A politika tematizálta az ügyet, és még a csapból is ez folyt. Így kívánta a kormányzati kommunikáció. Nyomta is mindenki a témát: egyesek szolgaian, mások kritikusan. Nálunk nem volt kiadva semmilyen parancs arra, hogy minek nevezzük őket, és mégis tudtuk, ki a gazdasági menekült, és ki az, aki a babakocsit tolja át a határon. Amikor érzékeltük, hogy az állami sajtóban parancsra migránsoznak, a híradóink megvédése érdekében visszafogtuk a témát, csak a legfontosabb hírekről számoltunk be, azokat sem túldramatizálva. Közben sokat foglalkoztunk például a földprivatizációval, a korrupcióval és egyéb fontos témákkal is.

Rogán Antal szerint csak a vak nem látja, hogy a HírTV a Jobbikhoz közelít.

Nálunk a BBC-s etikai szabályok működnek. Én még abba az iskolába jártam, amely szerint hírműsorban a pártoknak a parlamenti arányuknak megfelelően kell helyt adni. Valóban nem hívhattunk be jobbikosokat sűrűn a stúdióba a G-nap előtt, miközben ekkorra a Jobbik lett a legerősebb ellenzéki párt. Most csak betartjuk a szabályokat, a Jobbik kb. annyit szerepel, mint az MSZP. És ez már önmagában feltűnő a HírTV régebbi nézői számára. És ha nem jönnek be a fideszesek, igenis megmutatjuk a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és minden más ellenzéki párt véleményét, arányainak megfelelően. Erről statisztikát is vezetünk.

Íme egy szabad tévé?

Igen. A szó földhözragadt értelmében. Áldott állapot, ami talán nem is tart örökké. De addig is élvezzük a helyzetet.

Médiapiac

Hallgatnak a jogvédők a magyar újságíró vegzálása után

A Hír TV magyar tudósítója a PestiSrácok.hu-nak részletesen beszélt a meghurcoltatásáról.

Közzétéve:

A borítóképen Bugnyár Zoltán, forrás: PestiSrácok.hu

Eljárást indítottak Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény gyanújával a svéd rendőrök, akik annak ellenére vették őrizetbe, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A Hír TV tudósítója arról a terrortámadásról készített beszámolót, ami még szerdán történt egy Vetlanda nevű kistelepülésen, ahol hét embert sebesített meg egy férfi, aki késsel támadt az áldozatokra. A magyar tudósító éppen az összefoglaló bevezetőjét rögzítette volna, ahol ő mondja el a friss részleteket, és mivel az esettől mintegy 400 km-re tartózkodott, a rendőrség épületét a háttérben “illusztrációnak” használta volna. Azonban nem várt akadályokba ütközött: a svéd rendőrség egészen egyszerűen őrizetbe vette, s bár együttműködött az egyenruhásokkal és abbahagyta a forgatást, azok közölték vele, hogy be kell mennie velük a rendőrségre. Ott pedig azonnal a kihallgatószobába vitték, nem engedték telefonálni sem.

ELJÁRÁST INDÍTOTTAK ELLENE

Bugnyár Zoltán a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: teljesen érthetetlen volt számára, hogy gyanúsítottként akarják kihallgatni, annak ellenére, hogy ő csak egy telefonfelvételt készített, a munkáját végezte, a rendőrségi épület egyfajta illusztrációként szerepelt volna csak a háttérben, miközben beszél. A tudósító elmondta azt is: nem tudta, hogy ez tilos vagy törvénysértő lenne. Azt, hogy ezt egyébként milyen jogszabály tiltja, nem közölték vele, viszont a rendőrök svéd nyelven akarták, hogy vallomást tegyen. Bár Bugnyár Zoltán beszél svédül, de egy büntetőügyben nem érezte volna magát biztonságban, így telefonos tolmácsot kért, akit – bár jogszabály írja elő – nem tudtak biztosítani. A kihallgatóhelységben a rendőrök nem, míg Bugnyár Zoltán viselt maszkot, amin – elmondása szerint – mosolyogtak a hatóság emberei. Amikor megkérdezte, mivel vádolják, akkor derült ki számára, hogy védett objektum elleni bűncselekmény vádjával indítottak eljárást ellene, és hiába mutatta a telefonjával rögzített felvételt, azt nem csupán a saját készülékükkel rögzítették, de a mobilját is lefoglalták. Ezután engedték szabadon, de semmilyen hivatalos papírt, jegyzőkönyvet nem adtak számára az eljárásról, amit kérésére válaszolva is megtagadtak tőle. A Hír TV munkatársának csupán annyit mondtak: amint lesz tolmács, felveszik a gyanúsítotti vallomását – Bugnyár Zoltán jelenleg is erre vár

A LIBERÁLIS JOGVÉDŐK MEG SEM SZÓLALTAK

A magyar konzul azonnal felajánlotta segítségét, azonban valamiért az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség vagy éppen a TASZ nem háborodott fel azon, hogy egy újságírót vegzáltak munkavégzés közben Svédországban. 

A Hír TV megkereste az említett két szervezetet, de az Amnesty International mindeddig nem reagált a híradó megkeresésére, a Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy ez a helyi jogvédők dolga. 

Bugnyár Zoltán portálnak azt is elmondta, hogy a jogállamiság fellegvárainak egyike nem mellesleg Ukrajna után a második helyen szerepel európai viszonylatban a bűncselekmények elkövetésének számát tekintve, amit az elmúlt évek gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlásának köszönhetően sikerült elérniük. Bugnyár Zoltán azt is hozzátette, hogy a svéd rendőrökön jól érzékelhető a bizonytalanság is, félnek kijelenteni például azt, ha terrortámadás történik, és az ő ügyében sem igazán tudták eldönteni, mi lenne a helyes eljárás. Így inkább eljárást indítottak vele szemben, annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A KONZULI SZOLGÁLAT MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD AZ ÚJSÁGÍRÓ SZÁMÁRA

A PestiSrácok.hu Magyarország stockholmi nagykövetségét is megkereste az újságíróval történekkel kapcsolatban, amire az alábbi választ kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól:

Külképviseletünk munkatársai felvették a kapcsolatot az újságíróval, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden lehetséges segítséget megadnak számára. Munkatársaink a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárva, tanácsot adtak a jogi védelem megválasztásához, annak érdekében, hogy az érintett magyar állampolgár megfelelő jogi képviseletet kaphasson.

-olvasható a PestiSrácok.hu-nak küldött válaszlevélben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom