Kövess minket!

Médiapiac

„Tényleg a lét a tét”

Szigeti Péter több mint hat évig volt a Kreatív magazin főszerkesztője, majd négy évig a lapot kiadó PPH Media tartalomfejlesztési vezetőjeként dolgozott. Október 4-én vette át az ország egyik legnagyobb szerkesztőségének irányítását. Az új főszerkesztővel a hazai digitális piacot érő kihívásokról, a 24.hu újrapozicionálásáról, a hírportálépítés nehézségeiről beszélgettünk.

Mennyit gondolkodtál, mielőtt elvállaltad a főszerkesztőséget?

Nagyjából két hetet, viszonylag gyors folyamat volt. Valamivel tovább tartott a munkába állásom, hiszen az előző munkahelyemen kitöltöttem a felmondási időt.

Mit találtál vonzónak a mai magyar közéletben?

Nem a közélet vonzott, hanem az, hogy részt vegyek egy olyan hírportál működtetésében, fejlesztésében, amely közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Az is szerepet játszott a döntésemben, hogy jó helyről érkezett az ajánlat.

Mit érzel akkor, amikor az egyik vetélytársatok „ellenzéki propagandaoldalként” minősíti a 24.hu-t?

Kalkuláltam azzal, hogy jönnek majd támadások, és sokáig azt hittem, idegesíteni fognak. De nem, nevetek rajtuk, ahogy a kollégáim is.

Nem szabad személyesre venni.

Ha kommunikációs szempontból nézem, értem, miért csinálják ezt, mi a célja a politikai propagandának, le akarnak járatni minket, bár szerintem ez nagyon nem működik. Ha újságíróként olvasom ezeket a cikkeket, képtelen vagyok értelmezni őket.

Miért éri meg ma Magyarországon a közéleti tartalmak előállításába pénzt fektetni?

Kinek miért. Vannak olyan médiacégek, ahol politikai motivációk húzódnak meg a háttérben. A mi esetünkben viszont azért éri meg, mert úgy látjuk, hogy egy közéleti portál jól illeszkedik a digitális portfólióba, ki tudja egészíteni. A Central zömében olyan magazinokat ad ki, olyan site-okat üzemeltet, amelyek elsősorban a női közönséget célozzák meg. A különféle kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a közéleti kérdések nagyobb arányban foglalkoztatják a férfiakat. A cég üzleti szándéka, hogy minden célcsoportot elérjen.

A tartalomgyártással nem foglalkozó két globális óriás évről évre nagyobb szeletet vág ki a hazai online reklámtortából. Az olyan hirdetésoptimalizáló technológiák, mint a programmatic, egyre olcsóbbá teszik a „magyar kattintást”. Hogyan látod a piac jövőjét?

 

Szerintem a nagyon nagy portáloknak és a szűk célközönséghez szóló kis site-oknak lesz jövőjük.

Valószínű, hogy mi a jövőben sem elsősorban a szeriőz tartalmakkal generáljuk majd azt a látogatottságot, ami a nyereséget termeli. Ahhoz azonban, hogy igazán széles közönséget elérő portál legyünk, bővíteni kell a portfóliót, aminek a 24.hu az egyik eleme, a szeriőz tartalom pedig ezen belül egy értékes és fontos részelem. Nemcsak közéleti tartalmakra gondolok itt egyébként, hanem kultúrára, életmódra, sportra is, és nem csupán szövegekre, hanem például videókra is. A Facebook és a Google az egész hazai médiapiac számára óriási kihívás. Ha tudnám, mi a megoldás, lehet, hogy már én lennék a világ egyik leggazdagabb embere. [Nevet.] Megjegyezném, a programmatic valóban jön fel, de a natívra és a branded contentre is egyre többet költenek a hirdetők, ami jó hír a kiadóknak, hiszen erre van ráhatásuk.

 

Mivel a natív hirdetések lényege a szerkesztőség és a hirdető együttműködése, mi lesz a szerkesztőséget védő tűzfallal?

A tűzfal most is megvan, elsősorban az olvasót kell védenie. Őt nem szabad átverni, világossá kell tenni számára, hogy amit lát, az szerkesztőségi tartalom-e vagy hirdetés.

Nem erről a tűzfalról beszélek, hanem arról, amelyik az újságírót védi attól, hogy a bevételeit féltő kiadó letiltson bizonyos hirdetői érdekeket sértő, ám közérdekű cikkeket.

Nem vitás, továbbra is garantálni kell az ilyen esetekben, hogy a szerkesztőség akarata érvényesülhessen, a médium hitelességét semmi ne kezdhesse ki. Persze nem akarok mellébeszélni,

tisztában vagyok vele, hogy az egész világon arrébb mentek a határok.

A The New York Times nem divíziót, hanem külön céget hozott létre a natív és a branded content gyártására. Mert tényleg a lét a tét. Jelenleg három útja van egy médium finanszírozásának: a reklámok, az olvasók és a politika. Az utóbbi egészségtelen és nálunk teljességgel kizárt, online pedig – miután idehaza nem működnek a fizetős megoldások – az olvasó csak a figyelmével tud fizetni. Ebben a tekintetben a Central még a szerencsésebbek közé tartozik, mert a portfóliójában számos olyan nyomtatott kiadvány van, melyet boldogan vesznek az emberek.

 

Az interjú teljes változata a Médiapiac napokban megjelenő 2017/11-12. számában olvasható. Lapunk ezen a linken előfizethető.

 

Médiapiac

A TV2 Csoport televíziós frekvenciára pályázott Lengyelországban

A lengyel médiahatóság bejelentette, hogy a TV2 Csoport országos digitális földfelszíni frekvenciára pályázott a 8-as multiplexen a március 14-én kezdődött pályázaton.

Közzétéve:

TV2

2024-ben újabb európai országban készül csatornát indítani a TV2 Csoport.

Négy évvel ezelőtt, 2020. októberében lépett a szlovén piacra a médiavállalat, amikor a Planet csoporttól megvásárolta 3 csatornáját. A szlovén portfólió megszilárdítása után újabb befektetési lehetőséget keresve indult a lengyel tematikus csatorna frekvenciájáért a médiatársaság. Az ehhez szükséges pályázatot a napokban be is nyújtották a lengyel médiahatóságnak.

Pozitív elbírálás esetén idén ősszel a TV2 Csoport PTV néven elsősorban nőknek szóló szórakoztató és életmód csatornát indít.

A tervek szerint a nap 24 órájában szórakoztató és fikciós tartalmakat, talkshow-kat és magazinműsorokat sugároz majd az új csatorna, amiket elsősorban Lengyelországban gyártanának – ismerteti a TV2 Csoport közleménye.

“Régóta figyelemmel kísérjük a lengyel piacot, és izgatottan várjuk a lehetőséget, hogy befektessünk ebben a nagyszerű országban. Hiszünk abban, hogy egy új szórakoztató csatorna új alternatívát kínál a már amúgy is versenyképes piacon”
 – nyilatkozta Pavel Stantchev, a TV2 Csoport vezérigazgatója.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új kiadvánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos internethasználatra az NMHH

A közösségi média kockázatait, hatásait, valamint a használatában rejlő lehetőségeket mutatja be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb, Sztorik a zsebben – történetek a közösségi médiából című kiadványa, amelyet gyermeknap alkalmából mutatnak be – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közleményben rámutattak, hogy a közösségi média jelentős szerepet játszik a fiatalok életében:

az NMHH kutatása szerint a gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat napi szinten használják, például a TikTokot a 13 és 17 év közötti fiatalok 65 százaléka, míg az Instagramot 62 százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer.

Mivel azonban a szülők nem mindig tudhatják teljes bizonyossággal, hogy pontosan mi történik a képernyőkön, amikor a gyerekek “mobiloznak”, kiemelten fontos a fiatalokat tudatosságra nevelni, hogy felelős döntéseket hozzanak a különféle alkalmazások használata során – hívta fel a figyelmet az NMHH.

A Sztorik a zsebben – történetek a közösségi médiából öt történeten keresztül vezeti be az olvasót a közösségi média kockázataiba, hatásaiba vagy éppen a használatában rejlő lehetőségekbe.

A sztorik szereplői egy osztálykiránduláson járnak, ahol az eseményeket a különböző közösségi platformok is alakítják. A kiadvány célja olyan kontextusban beszélni a közösségi média velejáróiról, ami a fiatalok számára is könnyen befogadható lehet, a számukra is ismerős helyzetekről pedig ők maguk is véleményt alkothatnak – ismertették a közleményben.

Hozzátették, hogy a füzet végén, az öt történettől elkülönítve kaptak helyet a fontosabb útmutatások az intim képek megosztásának veszélyéről, az online és az offline személyiség elkülönüléséről, a célzott tartalmak működéséről, de helyet kap benne a hiteles tájékozódás problémaköre, az online kihívások veszélyei és a közösségi médiában megjelenő idealizált kép kérdése is.
A kiegészítő tartalmakat, hivatkozásokat a kiadványban elhelyezett QR-kódokra kattintva lehet megnyitni – jegyezték meg.

Az új kiadvány elérhető a https://gyerekaneten.hu/upload/Sztorik_a_zsebben_kiadvany.pdf oldalon, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által a hétvégére szervezett Városligeti Gyermeknapon pedig kézbe is lehet majd venni a Biztonságos Internet Sátorban.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Elpusztult a világ leghíresebb mémkutyája, Kaboszu

Tizennyolc éves volt az a siba inu fajtájú kutya, amely a népszerű doge-mémet és a hasonló nevű kriptovalutát is inspirálta.

Közzétéve:

Illusztráció, fotó: Pixabay

„Mindenkinek, aki szerette Kaboszut, ő május 24-én reggel átment a szivárványhídon. Kaboszu nagyon békésen, szenvedés nélkül távozott, mintha elaludt volna, miközben simogattam” – írta Szato Acuko, a kutya gazdája a közösségi oldalán, amiről a Sky News hírportál nyomán számolt be pénteken az MTI.

Kaboszut 2008-ban fogadta örökre gazdája, egy japán tanárnő, majd

a kutyáról készült vidám fotósorozat tette híressé a Reddit online közösségi platformon, a képből pedig az egyik legtöbbet felhasznált internetes mém lett. Később Kaboszu fotója ihlette az igen népszerű „Dogecoin” nevű kriptovalutát is, majd 2021-ben 4 millió dollárért (1,42 milliárd forint) kelt el arcékpe nem helyettesíthető tokenként (NFT).

Kaboszu kutyaévekben matuzsálemnek számított, már 18 éves volt, leukémia és májelégtelenség is gyötörte. Búcsúztatását vasárnap tartják majd.

„Biztos vagyok benne, hogy Kaboszu volt a legboldogabb kutya a világon. Ez engem tesz a világ legboldogabb gazdájává. Szeretném kifejezni a legmélyebb hálámat mindenkinek, aki sok szeretetet küldött nekünk” – mondta Szato.

Tovább olvasom