Kövess minket!

Médiapiac

Tele a fazék ötletekkel

Lehet-e még újdonságokat hozni a főzőműsorok világában? Hogyan születnek az új ötletek? Feltűnhetnek-e a semmiből új sztárséfek? És persze a megkerülhetetlen kérdés: hogyan érintette a TV Paprikát a versenytárs csatorna megjelenése? Ezekről kérdeztük Minda Juditot, az AMC Networks International Central and Northern Europe infotainment és gyerekcsatornákért felelős programigazgatóját.

Mennyire érzékelnek trendeket a gasztroműsorok piacán? Milyen formátumok erősödtek vagy gyengültek az utóbbi időben? Más-más célcsoportnak szólnak-e pl. az utazós, a nemzetközi konyhákat bemutató, vagy a celebeket szerepeltető műsorok?

A gyártók továbbra is ugyanúgy készítik, a nézők pedig továbbra is ugyanúgy kedvelik a régi vágású „stand and stir” azaz „kavargatós” műsorokat, amelyek recept alapú, praktikus főzést mutatnak. De mivel a technika fejlődik, a képek egyre szebbek, a vágások egyre gyorsabbak, így egy félórás adásban manapság már akár 3-4 recept is elfér.

Az utazós műsorok egyszerre nyújtanak gasztronómiai és „fotelturisztikai” élményt, így töretlen népszerűséget élveznek. Nem véletlenül indítottuk el Utazás Gasztronómiába című műsorsávunkat, amely az utazós-főzős műsorokra fókuszál.

Célcsoport tekintetében néha érnek bennünket meglepetések.

Sokszor bebizonyosodott már, hogy a legmodernebb, legszókimondóbb műsorainkat is örömmel fogadják az idősebb, konzervatívabb nézőink is.

A Dóra a piacon regionális formátumként működik a TV Paprikán. Mennyire beszélhetünk egységes régióról a gasztroműsorok kapcsán? Vannak kifejezetten magyar sajátosságok?

A piacon vásárlás élménye nem magyar sajátosság, de még csak nem is regionális. A friss árukkal való főzés és a piacon való válogatás a legtöbb nemzet gasztronómiájában fontos elem. Ilyen szempontból ez a formátum a világ bármely részén megállja a helyét.

A mi közép-kelet-európai régiónk országainak más-más a konyhája, ezért a Dóra/Marketa/Antonio a piacon című műsor (Dóra a piacon – magyar sorozat; Marketa a piacon – cseh műsor; Antonio a piacon – román műsor) a piacon beszerzett hozzávalókban és a receptekben hordozza a helyi sajátosságokat. Ez a műsor egyszerre hagyományos és modern, nem tisztán nemzeti ételek készülnek, hanem sok esetben nemzetközi fogások is.

Vannak-e olyan műsoraik, amelyeket vagy nem lehet levenni a műsorról, vagy a nagy sikerre való tekintettel az idei őszi szezonban is visszahozzák?

Egy tematikus csatorna nem teheti meg, hogy egy műsort csak néhány alkalommal szerkeszt adásba, műsorainkkal többször is találkozhatnak a nézők az év során, de vannak olyan örökzöldjeink, akár a saját gyártású, akár a vásárolt tartalmak között, amelyeket mindig szívesen fogadnak a nézők. Előbbire példa a Bódi Margó ízvilága, utóbbira Jamie Oliver műsorai.

Milyen modellben szokták tesztelni az új műsorokat? Külső gyártók készítenek előre megállapodott számú epizódot, és azok teljesítménye alapján döntenek az esetleges folytatásról? A nézettségi adatokon kívül kutatják-e a műsorok fogadtatását, a nézői igényeket?

A már elkészült műsorok élesben kerülnek megméretésre, a nézettség a siker fokmérője.

Olyan műsorokat igyekszünk készíteni, amelyek vagy korábbi, bevált formátumok folytatásai, vagy népszerű képernyős arcainkra épülő új koncepciók.

Kis szerkesztőségünk tagjai egytől egyig a gasztronómia megszállottjai, így nincs hiány ötletekben, amelyek megvalósításában fontos szerepe van a nézői visszajelzéseknek. Nézőinktől Facebookon és emailben rengeteg levelet, kérést és bíztatást kapunk.

Hogyan lehet felépíteni egy-egy új séf márkáját? Érdemes belevágni, vagy így is túlkínálat van a piacon, mindig találni arcokat a műsorokhoz?

Ma már szinte lehetetlen a nulláról felépíteni egy új séf „márkáját”, ahogy az a TV Paprika hőskorában történt.

A nagy kereskedelmi csatornák is olyan séfekkel dolgoznak, akik legalább a szakmájukon belül ismertnek számítanak. Ez hatványozottan igaz egy kis tematikus csatornára. Mi is elsősorban olyan arcokkal dolgozunk, akik vagy a TV Paprika régi arcai (Bede Róbert), vagy a blogszférából ismertek (Havas Dóra, Jókuti András), vagy egyenesen világsztárok, mint Széll Tamás.

A nagy kereskedelmi televíziók gasztro-vetélkedőket indítanak az ősszel. Terveznek-e Magyarországon is olyan vetélkedőt, mint az Absolute Chef, vagy inkább az olyan, interaktív jellegű műsorokra építenének, mint az Arena Culinaria?

A gasztro-vetélkedőkben a gasztronómia csak egy eszköz. Ahogy a zenei tehetségkutatókban, itt is a feszültség, a dráma, a siker és a bukás a lényeg.

Ha valami csoda folytán szexivé válna a cipész mesterség, akkor a nagy kereskedelmi csatornákon arról is lehetne vetélkedőt forgatni.

Mi nem ebben utazunk, bár a Sztárséf című műsorunkkal 2013-ban nagyjából mindenkit megelőztünk ebben a műfajban.

A TV2 gasztrocsatornájának színrelépése mennyiben változtatta meg a versenyhelyzetet, és milyen hatást gyakorolt a programtervezésre?

A Chili TV indulása véget vetett annak a kényelmes helyzetnek, hogy a TV Paprika egyedüli magyar gasztronómiai csatornaként volt jelen a piacon.

Úgy gondoljuk, hogy a tisztességes versengés egészséges és természetes, állunk elébe.

Nem meglepő, hogy a Chili TV le tudott csípni a nézettségünkből, de reklámbevételben ezt egyáltalán nem éreztük meg. Azt is meg kell említeni, hogy a Chili nagy előszeretettel vásárolja a TV Paprikán korábban már évekig futott sikeres sorozatokat, de a legtöbb újdonságot továbbra is mi kínáljuk. Nézettségben 2017. eddig eltelt időszakában majdnem a dupláját hozzuk a Chiliének A18-49-ben. A TV2 által preferált A18-59-ben ez az arány még jobb. A most már két magyar „gasztro” szereplő nagyobb választási lehetőséget kínál a nézőknek, és ennek csak örülni lehet.

Az interjú rövidített változata elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számának gasztro-összeállításában jelent meg.

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom

Médiapiac

Őrizetbe vette a HírTv tudósítóját a svéd rendőrség

Fel sem szólították a riportert, hanem azonnal a kihallgatószobába vitték.

Közzétéve:

Pixabay

Bugnyár Zoltán a rendőrség uppsalai székháza előtt éppen a szerdai késes támadásról forgatott, amikor két egyenruhás felszólítás helyett azonnal a kihallgatószobába vitte – közölte a HírTv, hozzátéve, hogy munkatársukat nem engedték telefonálni, két órán át őrizetben tartották, és a járvány elleni védekezéshez használt maszkot is le akarták vetetni róla.

Mint írják, Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény vádjával eljárást indítottak annak ellenére, hogy felmutatta a sajtóigazolványát.

Tovább olvasom

Médiapiac

Öncenzúrával védekeznek a felbőszült internetezők ellen

Félti a fiatal írók generációját egy Nobel-díjas író, aki szerint fiatal kollégái közül sokan félnek a szabad véleménynyilvánítástól. A Nobel-díjas szerző szerint emiatt sokan eleve cenzúrázzák írásaikat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Önmagukat és a munkájukat cenzúrázzák félelemből a fiatal szerzők – állítja Kazuo Ishiguro, aki szerint számos szerző fél az egyre nagyobb teret nyerő cancel culture-től.

A Nobel-díjas, japán származású író a félelem légköreként jellemezte a helyzetet. Úgy látja, hogy a fiatalok amiatt aggódnak, hogy az internetes felbőszült tömeg őket is megtalálja majd, és megkeseríti az életüket.

Ishiguro a BBC-nek beszélt arról, hogy félti a fiatal írók generációját, akik még nem alapozták meg karrierjüket.

Ők szerinte inkább elkerülnek egyes témákat vagy szempontokat az írásaikban, hogy ne kerüljenek kereszttűzbe. Kazuo Ishiguro arról is beszélt, hogy sokszor már az is baj, ha az írók olyan témát boncolgatnak, amivel kapcsolatban nincs tapasztalatuk.

Ilyen alapon támadták például többen is Jeanine Cummins Amerika földje című könyvét, amiben az írónő a migrációról írt, valamint Amélie Wen Zhao-t, aki a rabszolgaságról írt Blood Heir című művében.

A Nobel-díjas szerző szerint a fiatalok közül sokan azt érezhetik, hogy az ő karrierjük és a jó hírnevük jóval törékenyebb, és nem akarnak kockáztatni. Ishiguro minderről annak kapcsán beszélt egyébként, hogy egyre több szerzőt kritizálnak a személyes véleményük miatt, amivel veszélybe kerül a szólásszabadság – utalt a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling esetére.

Ishiguro szerint az íróknak úgy kellene érezniük, hogy szabadon írhatnak akármilyen szemszögből, és bemutathatnak mindenféle nézőpontot.

Hozzátette, hogy ő maga is az első könyvét férfi létére egy nő szempontjából írta.

Az online támadásoknak valóban egyre többen esnek áldozatul a szerzők, professzorok közül. Ez történt J.K. Rowlinggal is, aki egy ironikus posztjában nem értett egyet azzal, hogy egy cikkben úgy fogalmaztak „menstruáló személyek”, nem pedig nők, pedig menstruációja csak a nőknek van.

Ezután az írónőt transzfóbnak nyilvánították, és az ellenségei új könyvének megjelenése után azt is kikezdték. Szeptemberben gyalázkodó kommentekkel keltették halálhírét Rowlingnak, miután a Troubled Blood című új bűnügyi regényében egy nő titokzatos eltűnésének a hátterében egy transzvesztita sorozatgyilkost sejtettek – írja a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom