Kövess minket!

Médiapiac

Szponzorált tartalmak: meg kell küzdeni az olvasók bizalmáért

Miközben egyre több hirdető él valamilyen natív hirdetéssel, a fogyasztók nem felhőtlenül lelkesek. Legalábbis egy amerikai kutatás szerint.

18-65 éves amerikai internetezőket kérdezett a tartalomgyártással foglalkozó Contently, és mint kiderült, a fogyasztók meglehetősen tájékozottak a szponzorált tartalmak miben létét illetően. A válaszadók majdnem fele szerint ilyen esetben a szponzor fizet a tartalomért, és így arra befolyással van, míg ötödük szerint ilyen esetben a médiafelület munkatársai írják a tartalmat a szponzor pénzén. 18 százalék úgy vélte, hogy a hirdető egyszerűen a nevét és a pénzét adja a tartalomhoz, ennél jóval kevesebben gondolták úgy, hogy sokkal aktívabban működik közre: nemcsak fizet a cikkért, hanem maga is írja azt.

Miközben persze a bannerekkel is folyton gondjuk van a felhasználóknak, a többség mégis azt mondta, hogy inkább banneren nézegetné a hirdető üzenetét, mintsem tartalom alapú megoldás keretében. Több mint 57 százalék gondolta így, míg a válaszadók negyede éppen az ellenkezőjére szavazott, mondván, a bannerek idegesítőek. A maradék válaszadók pedig azért fogyasztanak szívesebben szponzorált tartalmat, mert az jellemzően érdekesebb.

Kérdés, hogy megbíznak-e a felhasználók a szponzorált tartalmakban? A legnagyobb veszélynek az tűnik, hogy a felhasználó nem feltétlenül veszi észre, hogy ilyen típusú tartalmat fogyaszt – aztán becsapottnak érzi magát. A válaszadók kétharmada mondta azt, hogy érezte már magát becsapottnak ilyen esetben, míg a negyedük nem. A szponzorált tartalmakkal kapcsolatos általános bizalmat(lanságot) jellemzi, hogy a válaszadók több mint fele nem bízik az ilyen tartalmakban. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a médiafelülettel és még inkább a hirdetővel szembeni bizalom kicsit több mint 40% esetében meg tud ágyazni a bizalomnak.

 

További részletek a Contently oldalán: http://contently.com/strategist/2014/07/09/study-sponsored-content-has-a-trust-problem-2/

Médiapiac

Ismét zsoldosokkal támad a magyar emberekre a Deutsche Welle

Nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a Magyarország - Franciaország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2021. június 19-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felháborítónak tartja, hogy a német médiatermék magyar embereket náciz le nemes egyszerűséggel. Arra kérik a Deutsche Welle munkatársait, cseréljék le névjegyükön az újságíró titulust.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség az újságíró szakma nevében határozottan visszautasítja azt a hazug és manipulatív gyakorlatot, amit a Deutsche Welle, a magát közszolgálatinak nevező német médiatermék immáron sorozatosan alkalmaz Magyarország és a magyar emberek lejáratására.

Felháborítónak tartjuk, hogy ezúttal a nemzeti válogatottért szurkoló magyar embereket nácizzák le nemes egyszerűséggel, rasszistának, szélsőségesnek minősítsenek egy nemzetet, amiért nem kíván politikát keverni a sportba,

és szurkolóikon keresztül lelki nyomást próbálnak helyezni a világ legjobbjai ellen kiválóan helytálló magyar labdarúgó-válogatottra” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség friss közleményét a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet határozottan visszautasítja azt a nemzetközi sajtóban gyakorlattá váló módszert, hogy a válogatott tagjait politikai kérdésekkel provokálják, pártgyűléssé silányítva a sajtótájékoztatókat, amelyeknek eredendően a sportról kellene szólniuk.

A Deutsche Welle újságírónak nem nevezhető zsoldoskatonái a szakmai alapelveket figyelmen kívül hagyva nemhogy kellő alapossággal, de egyáltalán nem tájékozódnak az általuk feldolgozott témáról, nem olvassák el a kritizált törvényeket, nem hallgatnak meg minden véleményt

– fogalmaznak a kommünikében.

„Nem először derül ki, hogy a DW-zsoldosok nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak: parancsra dolgoznak, előre megírt forgatókönyvek alapján. Manipulatív képekkel, előre megírt kérdésekkel és állításokkal fércelik össze az anyagaikat. Aggódnak a kisebbségi jogokért és a véleményszabadságért, miközben

hallgatnak arról, hogy Németországban sportszakembereket rúgnak ki a véleményük miatt, Magyarországon pedig baloldali politikusok munkájukat végző újságírókat fenyegetnek meg”

– emlékeztetnek.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a Deutsche Welle munkatársait, hogy fejezzék be a magyar emberek szidalmazását, és tartsák be az újságíró szakma írott és íratlan szabályait, ellenkező esetben pedig haladéktalanul cseréljék le a névjegyükön található »újságíró« titulust a sokkal helytállóbb »médiazsoldos« elnevezésre” – zárul a közlemény.

Kampány Magyarország ellen

– Soha senki nem olvassa el a törvényeinket, a valódi tartalom nem számít. Ez történik most Németországban is, ahol el sem olvasták a pedofíliaellenes törvényt.

A német baloldali erők teljesen egyértelműen egy Magyarország elleni kampányra használják mindazt, aminek a pontos tartalmával nincsenek is tisztában

nyilatkozta tegnap Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint ha valakik, akkor a németek biztosan jól tudják, hogy káros a politikát a sporttal keverni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan kezelte a magyar sajtó a májusi gázai konfliktust?

Új jelentéssel jelentkezett a Magyar-Izraeli Média Center Egyesület, melyben azt vizsgálták, objektíven írt-e a magyar baloldali sajtó a gázai konfliktusról.

Közzétéve:

Az angol nyelvű jelentés megvizsgálta három nagyobb baloldali hírportál (Mérce, 444, Telex) és egy kisebb hírportál (Azonnali) Izraellel kapcsolatos híreit.

Következtetésük, hogy mind a négy egyértelműen elfogult volt Izraellel szemben, világosan a Hamász narratíváját preferálva Izraelével szemben – ugyanazon Hamászét, melyet az EU és Magyarország is terrorista szervezetnek tart. Mind a négy hírportál közölt eltorzított tényeket, egyoldalú riportokat és egyértelmű hazugságokat a témában – állítja a riport.

A jelentés angol, magyar, német és héber nyelvű összefoglalóval zárul – írja a neokohn.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elítélte a bíróság a Népszava kereszténygyalázását

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese másodfokon pert nyert a Népszava ellen.

Közzétéve:

Borítókép: Korábbi lapszámok a Népszava budapesti székházban 2014. június 24-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződőszemélyiségi jogát – írta a Magyar Nemzet.

Az ítélet továbbá részletezi, hogy a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.

Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó karikatúrája ellen – amit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái a legjobb képnek ítéltek – Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás.

A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.

Fotó: Magyar Nemzet

– Sajátosan indokolja a Fővárosi Törvényszék azt, hogy miért nincs gond a Népszava Jézus Krisztust gyalázó karikatúrájával

– nyilatkozta akkor Vejkey Imre, hangsúlyozva: „komoly aggodalomra ad okot ez a szürreális ítélkezési gyakorlat, a bíróság ezzel legitimálja az aljas támadásokat”.

– Másodrendű állampolgárnak éreztem magam keresztényként

– mondta el akkor az elsőfokú ítéletről Vejkey.

Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában.

Tovább olvasom