Kövess minket!

Médiapiac

Szerepe a megosztó

Tőlünk nyugatabbra azt mondanák rá: self-made man. Sebestyén Balázs megcsinálta a karrierjét. Talán még többet is hozott ki a lehetőségeiből, mint gondolta. Mára Magyarország legismertebb médiaszereplője, akinek a sajtó minden lépését figyeli, egy hajszála nem állhat keresztbe anélkül, hogy arról másnap ne írnának. Ezért is enged ritkán betekintést a gondolataiba, különösen olyan nyitottsággal, mint ezúttal.

Játsszunk egy kicsit! Tegyük fel, megtudod valakiről, hogy mindenáron tévés vagy rádiós műsorvezető szeretne lenni, de szerinted teljesen alkalmatlan. Hogyan beszélnéd le a döntéséről?

Nem gondolnám nagyon túl. Megmondanám egyenesen, hogy erre a pályára nem alkalmas. Azért, mert valakinek jó a kommunikációs készsége, vagy éppen ő a legszórakoztatóbb figura egy buliban, még közel sem biztos, hogy jól működne a kamera előtt vagy a mikrofon mögött. A személyiség nagyon fontos kérdés mindkét médium esetében. Magával ragadó kisugárzással kell rendelkezni ahhoz, hogy a nézők vagy a hallgatók kíváncsiak legyenek az emberre. Kevesen számolnak az ismertség árnyoldalaival is, azzal, hogy régi ismerősként szólít le egy vadidegen, hogy lépten-nyomon figyelnek, vagy hogy a legváratlanabb pillanatban fotózzák le a védtelen gyermeked.

Fordítsuk meg a dolgot! Adott egy ember, aki építésznek készül, de látod benne a potenciált, hogy remek műsorvezető lenne. Mivel győznéd meg?

Iszonyatosan jó érzés, hogy egy-másfél millió ember ébred a rádióműsoroddal, hogy ott vagy a fülükben, hogy kialakulhat velük egy intim viszony. Rengeteg szeretetet kapunk. Mindkét médium lehetőséget biztosít arra, hogy véleményt fogalmazz meg a világról, és annak hangot is adj. A „megmondóemberi” habitus nem áll távol tőlem, bár visszagondolva ma már közel sem ég bennem akkora tűz, mint a pályám elején.

Mikor váltotta fel az életedben a professzionalizmus a megkérdőjelezhető szakmaiságot és a tivornyákat?

Az biztos, hogy amikor beléptem a Tímár utcai művelődési házba, ahova egy barátomat kísértem el a Z+ műsorvezető-válogatására, nem gondoltam, hogy végül engem fognak kiválasztani. Egészen más világ volt. Nem voltak kereskedelmi televíziók, influencerek, közösségi média, nem akart mindenki valóságshow-ban szerepelni. Sokáig nem tudtuk, mit csinálunk, és nem is mondta el senki, mire számíthatunk. A műsorvezetői élet egy végeláthatatlan bulinak ígérkezett. Melyik huszonéves ne vágyna erre?

A változást talán az RTL megkeresése hozta el. Komoly terveik voltak velem. Olyan lehetőségeket biztosítottak, olyan kihívások elé állítottak, amelyek kapcsán el kellett gondolkodnom, hogyan leszek képes megállni a helyem. A kereskedelmi televíziók aranykorában két-hárommillió ember nézte rendszeresen a műsorokat, bennem pedig akkor még nem volt meg a tévézés iránti olthatatlan vágy. Korábban sem volt határozott elképzelésem a jövőmről, a szüleim is hagyták, hogy azt tegyem, ami örömöt okoz. Persze később, ahogy egyre több lehetőséget kaptam az RTL-től, ez megváltozott, és hatalmas szerelem lett a televíziózás.

Feltűnni szerettél volna inkább, vagy kíváncsi voltál a világra?

A kíváncsiság és egyfajta kalandvágy hajtott. Belecsöppentem valamibe, amivel jól kerestem. Fiatal voltam és népszerű. Bizonyos értelemben benne is ragadtam a szakmában.

Mi olyat adott meg később a rádiózás, ami addig hiányzott az életedből?

Ahogy a televíziózás, úgy a rádiózás is lényegében egy jó bulinak tűnt a pályafutásom elején. A Radio Deejay olasz tulajdonosának megtetszett a Z+ műsoraira jellemző fiatalos hangulat, és szerette volna, hogy a népszerű műsorvezetők nála is feltűnjenek. Egy szót nem beszélt magyarul. Azt gondoltam, nem kell ennél jobb ajánlat, hisz ha nem érti, mit mondok az adásban, bármiről beszélhetek. Kezdetben délutáni műsort vezettem, majd átkerültem reggelre. Itt ismerkedtünk meg Vadon Janival, akivel együtt mentünk át a Danubius Rádióba, ahol Rákóczi Feri csatlakozott a csapathoz. Egy évet kértem a vezetőktől. Szerettük volna megközelíteni az akkor sikere csúcsán lévő Bumerángot. Az év végére nem hogy megközelítettük őket, de fej fej melletti hallgatottságot produkált a Danubius és a Sláger reggeli műsora. Ez addig egyetlen műsornak sem sikerült, pedig volt vagy tíz-tizenöt előttünk. Később, amikor a Class és a Neo versengett egymással, meg is vertük őket.

Megnyilatkozásaid böngészve nem vagyok biztos abban, mit és milyen módon szeretnél tudatni magadról a világgal.

Rádiós műsorvezetőként megosztónak kell lennem. Úgy kell megnyilvánulnom, hogy különböző pozitív és negatív érzelmeket generáljak. Ez nem külső kényszer, nem előre megfontoltan szólok be valakinek, vagy veszek napirendre ügyeket. Őszinte, szókimondó pali vagyok.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Van véleményem az ország állapotáról, a közéletről, ismert és kevésbé ismert emberek visszataszító dolgairól, és ezeknek markánsan hangot is adok, fel merem vállalni a konfliktusokat, de soha nem egoizmusból teszem.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy egyes orgánumok figyelik a műsoraim, hogy a bennük elhangzottakból valami botrányt kreáljanak. Nincs sok választásuk, mert teljesen tudatosan zárkózom el a nyilvánosságtól, nem váltom aprópénzre a családi életem, és nagyon ritkán nyilatkozom, mélyinterjút pedig nem is emlékszem, mikor adtam utoljára, ezért rendre előásnak valami évekkel ezelőtti sztorit, amit eladnak sajátként.

Negyvenkét évesen megengedhetem magamnak, hogy csak olyan dolgokkal foglalkozzam, amelyek örömet okoznak. Az eddigi munkám eredményeképpen kiváltságos helyzetben vagyok, húsz év alatt megtaláltam azokat a szakembereket, akikkel jól tudunk együtt dolgozni, akiket becsülök. Jó emberekkel veszem körül magam, akikkel úgy működünk, mint egy nagy család, függetlenül attól, tévé- vagy rádióműsorról beszélünk.

Okozott-e valaha belső konfliktust a televízióban és a rádióban betöltött szereped?

Míg a rádióban van négy órám, hogy arról beszéljek, amiről szeretnék, egy tévéműsor esetében a formátum határozza meg a kereteket. Nincs ezzel semmi gond. Belső feszültséget már csak azért sem éreztem soha, mert mindkét műfajban régóta dolgozom.

Crossover médiaszemélyiségnek tartanak. Milyen személyes márkát épít a tévé, és milyet a rádió?

A televízió elsősorban a népszerűséget növeli, a rádió pedig a véleményvezér-márkát építi. Kevés olyan emberről tudok, akinek mindkét médiumban megadatott a siker. A nagy öregek között többen vannak ilyenek, például Szilágyi János. Nekem szerencsém volt, tévésként kezdtem. Ráadásul a RTL mindig jól tolerálta a rádiós munkáimat, profin álltak hozzá, mindig segítettek abban, hogy a kettő együtt is tudjon működni. Ezért rendkívül hálás vagyok nekik!

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Miután a Morning Show-nak otthont adó Class FM frekvenciáját 2016 novemberében nem hosszabbította meg a Médiatanács, a műsorotok – immár Balázsék címmel – a Rádió 1-en tért vissza, amely Andy Vajnának a tulajdona volt, aki több szállal kötődött a jelenlegi kormányhoz. Meddig lehet együtt élni a média átpolitizálódásával?

Nézd, dolgoztam a Class FM-ben, amikor a rádió tulajdonosa, Simicska Lajos jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel, és egyesek azzal vádoltak, hogy fideszesek vagyunk. Mikor megromlott a viszonyuk, mi lettünk az ellenzék szócsöve. Sok mindennek elmondtak már. Engem sohasem a tulajdonosi kör érdekelt, hanem egyrészt az, hogy a műsorra jellemző őszinte, szókimondó, bátor stílus megmaradhasson, másrészt hogy a hallgatók, akárhol, akármilyen címmel sugárzunk is, hallgassanak minket. Amikor Andy Vajna megkeresett azzal, hogy szeretné fejleszteni az akkor már létező Rádió 1 márkát, és ebben személyünkben megfelelő partnereket lát, egy másodpercig nem gondolkoztam el azon, igent mondjak-e. Inspiráló kihívás volt. Érdekelt, hogy egy országos adó után hogyan tudunk felépíteni egy szinte újat. És ehhez Andy Vajna lehetővé tette, hogy az ország legjobb rádiós csapata álljon össze. Ahogy az előző tulajdonosoktól, úgy Andytől is szabad kezet kaptunk, és ez nem változott azóta sem.

Hozzá kell szokni ahhoz, hogy a magyar közélet, benne a média erősen átpolitizált. Az elmúlt nyolc-kilenc évben megszokottá vált az a jelenség, hogy kereskedelmi csatornák bizonyos érdekkörhöz tartozó tulajdonosokhoz vándorolnak. Ez tőlünk nyugatabbra sincs másképpen. A kérdés inkább az, sikerül-e fenntartani az egyensúlyt.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Nincs lelkiismeret-furdalásom. Azok, akik számonkérnek rajtunk valamit, nézzenek magukba, mit tettek. Nálunk sokkal többen sokkal inkább lapítanak. Azt hiszem, beleálltunk bizonyos közéleti, politikai ügyekbe, sok mindent megpróbáltunk tenni, hogy jobb legyen a helyzet, sőt, jelenleg is teszünk érte, de az elsődleges eszközeinkkel, a humorral és a szórakoztatással. Nem akarunk politikával foglalkozni. Az emberek belefáradtak, túlságosan belemászott az életükbe, nyomasztó érzéseket és feszültséget generálva bennük.

Hogyan hatnak rád a szakmaiságodat érő kritikák?

A felnőtté válás és a megtanult boldogság egyik fontos eredménye, hogy nem foglalkozom velük. Ha nem így lenne, nem a saját utam járnám, és sohasem lett volna bátorságom azzal foglalkozni, amit igazán szeretek. A nézői visszajelzések fontosak, ahogy az is, hogy nézett műsorokat készítsek, de borzasztó lenne, ha minden adás után összerezzenve olvasnám, amint néhány, magát médiakritikusnak tartó, az életével baromi elégedetlen ember – többnyire lájkok begyűjtéséért cserébe – megfejti, hogy mitől lenne jó egy műsorom, mert pontosan tudom.

Úgy tudom, édesanyád a legnagyobb kritikusod.

(Mosolyog.) Anyukám valóban nagy kritikusom volt, de inkább a kezdeti időkben. Arra emlékszem, hogy amikor Vágó Istvánnal vezettük a Pókerarc című kvízshow-t, mit mondott, de azóta kevesebbet vagyok képernyőn, ő pedig kevesebbet tévézik.

A Gyertek át! című műsorodban már mint gyártó is részt vettél. Ebben látod a jövőd?

Abszolút. Én készítem a rádióműsort is, a jövőben pedig más RTL-es műsorokat is szeretnék gyártóként jegyezni. Nincs még kikristályosodott elképzelésem arról, mi lesz tizenöt év múlva, de mindenképpen a tartalomgyártásban látom a jövőm.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Dolgozom azon, hogy idővel létrejöjjön egy saját produkciós cég, amely egy szélesebb, akár nagyvállalati szegmensnek tud működőképes tartalmat szolgáltatni. Egy idő után önmagában a képernyős jelenlét kevésbé motiváló.

A televíziózás az egész világon nagy kihívás előtt áll. Iszonyatosan fragmentálódik a piac, merőben másképpen, más platformokon és indíttatásból fogyasztunk. Gyorsabb, rövidebb és intenzívebb tartalmakra vágyunk. Egyre magasabban van az ingerküszöbünk is, aminek következtében egyre keményebb tartalmakat kell majd előállítani, hogy az elvárt nézettségi számok elérhetőek legyenek. A tévé nem fog kimenni a divatból, csak átalakul. A kereskedelmi csatornáknak lépést kell tartaniuk. Az RTL megfelelő időben kapcsolt, jól ráérzett, mit akar látni a néző, sorra készíti például a színvonalas magyar sorozatokat. De azt gondolom, egyre nagyobb munka lesz képernyő előtt tartani a nézőket. A tévé ráadásul generációs elöregedésben is szenved. A fiatalok az online felé fordulnak, saját tartalmat gyártanak, és sok tartalmat fogyasztanak sokféleképpen. Amerikában azt mondani egy tinédzsernek, hogy kapcsolja be a tévét, felér egy hét szobafogsággal.

Más a helyzet a rádióval. Érdekes módon hiába jött az internet, a streamingszolgáltatók, a podcastek, a rádió állandó társ maradt. A Balázsék visszahallgatottsága 30–40 ezres, ami elenyésző az élő műsor hallgatottságához képest. Az embereknek szükségük van arra, hogy ha az éteren át is, de hozzájuk szóljanak a megszokott hangok, a kedvenc személyiségek. A napjukhoz hozzátartozik a rádió, akár otthon, akár autóban, akár a munkahelyükön hallgatják, és ez nem is nagyon változik egyelőre.

Maradt még szakmai álmod?

Elégedett vagyok a karrieremmel. Amit szerettem volna, megcsináltam. Tudom, meddig terjednek a határaim. Mindig a szórakoztató műfajban leszek otthon.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Mit gondolsz az utánad jövő tévés generációról?

Nem látok ilyet. Talán nem annyira szexi a tévés pálya, talán a kereskedelmi csatornák sem fordítottak kellő figyelmet az utánpótlásra. A fiatalok nagyobb jövőt látnak az influencerkedésben. Ne felejtsük el, hogy a televíziózás nehezebb műfaj is, mint harmincezer követővel a hátad mögött, egy pohár borral a kezedben beszélni egy wellness-szálló előtt. Persze vannak valódi és tehetséges fiatal youtuberek, akik közül jó párat ki is próbált a televízió, de egyikük sem vált be. Nagyon más levezetni egy nyolckamerás X-Faktor-döntőt és egy hétig forgatni a YouTube-ra. Ahogy az sem biztos, hogy mi, tévések jók lennénk abban, amit meg ők tudnak. Ez a fiatalságkérdés a magyar tévés piacon állandó téma, miközben Nyugaton minél idősebb egy képernyős, annál hitelesebbnek gondolják műfajtól függetlenül. Ott a megszokott bútordarab értékes. Amerikában nem is feltétlenül értenék, hogyan vezethettem huszonévesen saját talkshow-t.

2003-ban kezdtél el a pránanadival foglalkozni, lámákkal beszélgetni. Hogyan fér meg egymás mellett a médiában betöltött cirkuszi porondmesterség és a több ezer éves módszer?

Azáltal, hogy rádiós és televíziós műsorvezető vagyok, még nem válok eggyé azzal a közeggel, amelyikben dolgozom. Sokan összekeverik a szakmám és a lelki érettségem. Van egy médiaénem, és van egy gondolkodóbb énem. Egyik nem öli meg a másikat.

Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)
Sebestyén Balázs (Fotó: Valuska Gábor)

Régóta foglalkoztat a spiritualitás, de ezt ne úgy képzeld el, mintha egy hegyoldalban élő kecskepásztor lennék, aki egész nap meditál, néha pedig sajtot készít. Az sokkal egyszerűbb lenne. A médiában nehezebb megvilágosodni.

Ha sikerül, képes leszel megérteni a tanításokat, a leckéket, az intelmeket, általuk pedig ráeszmélsz a fejlődési hiányosságaidra is. Szeretném megérteni a világot, az embereket. Mindannyian ugyanazokra a kérdésekre keressük a válaszokat. Ki intenzívebben, ki alkohollal vagy drogokkal elnyomva a felmerülő hangokat.

„Sohase veszítsd el önnön erődbe vetett hitedet, s így mindenre képes leszel ebben a világmindenségben. Ne lankadj! Minden erő a tiéd!” – olvasható a Vivékánanda tollából származó idézet a Szigorúan bizalmas című könyvedben. Miből merítesz erőt?

A feleségemből, a gyerekeimből, a családomból, a barátaimból, a körülöttem lévő emberekből, de a legtöbbet magamból.

(A címlapinterjú eredetileg a Médiapiac 2019/5. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Az uniós biztoshoz fordult a Heti TV ügyében Járóka Lívia

Az Európai Unió alapvető értékei egyértelműen sérülnek az Európai Parlament alelnöke szerint.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Bizonytalan helyzetbe került a Heti TV, miután tavaly decemberben Budapest VII. kerületének DK-s vezetése felmondta az Európa egyetlen zsidó televíziójával kötött ingatlanhasználati szerződést” – írta közösségi oldalán Járóka Lívia kedden.

Az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint nem tudni, folytathatja-e tevékenységét a csatorna Erzsébetvárosban, amely Európa virágzó zsidónegyede volt a második világháború előtt, s napjainkban is fontos és meghatározó színtere az európai zsidóságnak.

Járóka Lívia az ügy mielőbbi rendezésének érdekében levélben arra kérte Věra Jourová uniós átláthatósági biztost, hogy vizsgálja ki az ügyet – írta a Magyar Nemzet.

A levelét a közösségi oldalán is megosztó EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerület polgármestere, Niedermüller Péter a 100 Tagú Cigányzenekarral kötött szerződést is megszüntette.

„Alapvetően ugyanabból az épületből szorították ki őket, mint a Heti TV-t” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a zenekarnak sikerült új helyet találnia Budafokon, ahol megtiszteltetés volt a helyi önkormányzatnak a zenekar befogadása.

„Budapest kulturális és etnikai szempontból is sokszínű és élénk város. Azonban ezekkel a döntésekkel a VII. kerület baloldali polgármestere nemcsak ezt a sokszínűséget támadja, hanem veszélyezteti a média szabadságát is. Éppen ezért levelemben arra kértem Jourová biztos asszonyt, hogy a helyzetet kivizsgálva a bizottság próbáljon megoldást találni az Európai Unió valamennyi alapvető értékének helyi szintű tiszteletben tartására” – zárta bejegyzését Járóka Lívia.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata

Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.

Közzétéve:

Flickr

A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.

A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.

A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.

Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.

De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.

Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.

Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.

Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.

A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.

Borítókép: jelenet a filmből

Tovább olvasom