Kövess minket!

Médiapiac

Szenvedélye a televíziózás

Egész pályafutása során leginkább az új dolgok izgatták: nevéhez fűződik a sportösszefoglalók megújítása, majd kitalálta, hogy hírműsort párban és állva is lehet vezetni. Ha ő nincs, Egyenleg és Objektív sincs. Ő adta az első tévés bemutatkozási lehetőséget a mai televíziós generáció több neves tagjának. Legalább háromszor szervezett maga köré profi csapatot, és legalább ennyi alkalommal kellett felállnia az őt ért mélyütésekből is. Mint Bánó András mondja: az Egyenleg-ügy után a többi már szinte semmiség volt.

Milyen érzés a kormánypárti média kereszttűzében állni 2020-ban?

Nem különösebben zavar. Világéletemben tisztességesen végeztem a munkám. Még mindig nem tudnak semmi mással támadni, mint azzal, ami 1992. október 23-án történt. Idén húsz éve, hogy a Legfelsőbb Bíróság nekem adott igazat ebben a személyiségi jogi perben, amelyről akkor a ma már kormányközeli média, például az Origo is beszámolt, de valahogy erről elfeledkeznek a név nélkül megjelenő cikkek publikálói.

Arra, hogy mi történt az említett napon, térjünk vissza később! A pályád elején is harcos természetű voltál?

Soha nem voltam tekintettel semmire, ha az igazamról volt szó. Meg is fizettem az árát.

A pályám 1969-ben indult a Magyar Televízió és a Képes Sport közös sportriporteri pályázatán, a Pályabelépőn, aminek számomra a legfontosabb kritériuma az volt, hogy csak a nevünket és a lakcímünket kellett elküldeni. Ha bármi egyebet kértek volna tőlem, nem indulok el. Ötezer embert hívtak be, két forduló után a legjobb tizenkettő között találtam magam. Csak azért kerültem a Képes Sporthoz, mert anyám szerint nem volt nekem való a televízióban folyó élet-halál harc. Visszatekintve, akár még humorosnak is találhatnám a meglátását. Az ő kérésének eleget téve, elvégeztem a jogi egyetemet is, de közben 1970-ben már megjelent az első cikkem, 1973-tól pedig státuszba kerültem.

A sportnak a mindenkori politikai rendszer elfogadtatásában óriási szerepe van. Hogyan írható le a sport és a politika kapcsolata a Kádár-rendszerben?

A politikusok a nemzet sikereit ünnepeltetik a sport sikereiben. Ez az ötvenes évek óta így van. A sport komoly érvényesülési lehetőség volt, amivel jól kereshettél, utazhattál, csempészhettél nejlonharisnyát vagy Gillette pengét. Nem beszélve a dicsőségről, amely itthon övezett, ha eredményesen szerepeltél.

A nevedhez fűződik a sportösszefoglalók megújítása.

Öt évet dolgoztam a Képes Sportnál, majd a Híradó külpolitikai szerkesztője lettem a második kiadásban, amikor is Vitray Tamás beajánlott Matúz Józsefnének, a Híradó legendás főszerkesztőjének, aki éppen sportszerkesztőt keresett. Matúznéról tudni kell, hogy nagyon értett a szakmájához, mindig a legmodernebb eszközökkel dolgozott, ő alkalmazta itthon először a fekete-fehér képmagnót, amivel előttem Bokodi Béla és Kaplár F. József jártak gólösszefoglalókat forgatni. Addig mindössze hetente egyszer, csütörtökönként számolt be a Telesport a hét sporteseményeiről.

Aztán találkoztam Kiss Péter operatőrrel, akivel legendás párost alkottunk a Híradóban, mi egy héten ötször forgattunk sok sportágról, például 1979-ben először a szörfről Magyarországon.

Kiss Péterrel az első magyarországi Forma-1-es versenyen
Kiss Péterrel az első magyarországi Forma-1-es versenyen

Azt szoktad mondani, hogy Vitray Tamásnak köszönhetsz mindent. Milyen volt a viszonyod vele?

Ha ő nincs, egészen biztosan nem tartok itt, noha a megismerkedésünkkor elkövettem egy hibát. Az 1974-es bécsi úszó-Európa-bajnokságon találkoztunk. Ültem a lelátón, írtam a tudósításaimat, amikor egyszer csak odalépett hozzám, hogy megkérjen, jegyezzem le neki a délelőtti előfutamok eredményeit. Tudtam, hogy Vitray közvetítése négy órakor kezdődik, de minthogy nem dolgoztam a televízióban, fogalmam sem volt, hogy neki fel is kellene készülnie a jegyzeteimből, így öt-tíz perccel négy előtt estem be hozzá. Nagyon lehordott, azt hittem, egy életre elástam magam előtte. Hosszú ideig nem találkoztunk. Már a MÚOSZ újságíró-iskolájába jártam, amikor Ránki Júlia kolléganőm megkért, hogy írjam be a jelenléti ívre, mert neki Vitray híres riporterstúdiójában volt jelenése. Megkértem, szóljon neki, mehetnék-e én is? Tudtam, hogy sokat tanulhatok Vitraytól, mire Juli azt felelte, attól, mert ismerem Vitrayt, még nem biztos, hogy ő is ismer engem. Nagy volt az öröm, amikor Juli elmondta, hogy Vitray vár a következő héten.

Kitörölhetetlen nyomot hagytál benne.

Valószínűleg. Később általa kerültem a Híradóhoz is. Emlékszem, mennyire kedvetlen voltam, mindenáron a Telesporthoz szerettem volna bejutni. Azt mondta: „Andriskám, tedd csak be a lábad a televízió ajtaján, és akkor még akármi is lehetsz!”

1978-ban kerültem tévés státuszba. Egy idő után már kiállításokról, zenei eseményekről is készítettem riportokat a Híradóban, majd Matúzné rám bízta a második és a harmadik kiadás szerkesztését is, ami óriási dolog volt. Aczél Endre idején lettem műsorvezető. Aztán 1990. január 9-én Nemeskürty István elnök menesztette Aczélt, és döntő fordulatot vett az életem. Az esti, fél nyolcas kiadást szerkesztettem, amikor Nemeskürty az ominózus értekezleten száznegyven munkatársam előtt megkérdezte, van-e bármilyen problémám? Mondtam, hogy nincs. Nem éreztem a helyzet súlyosságát, hiszen Matúzné mindig azt mondta, hogy történjék bármi, a híradónak mennie kell. Aztán Elek János műsorvezető és néhányan a stábból öt óra körül bejelentették, hogy felmondanak. Kvázi puccsot hajtottak végre. Ott álltam a kezdés előtt műsorvezető nélkül. Murányi László, aki később KDNP-s politikus lett, járkált a folyosón, szívesen beült volna Elek helyére, de úgy gondoltam, inkább beülök én egy pulóverben, de ő nem kap szerepet, az biztos. Bayer Ilonának volt tapasztalata, de éppen hazafelé tartott Salzburgból, mégis ő lett az egyetlen reményem. Háromnegyed hét körül értük el, vele indult el aznap este a Híradó.

Hogyan terveztétek megújítani a híradózás műfaját?

Aczél sok ötletet hozott a BBC-től, a magyar híradó modernnek számított. Ő találta ki, hogy egy ember vezesse a híradót, akin kívül csak egy sportszerkesztő kapott szerepet, a stúdióban, ezáltal megszűntek a bel- és külpolitikai kommentárok is. 1990 után olyan szabadon dolgoztunk, hogy azt ma el sem lehet képzelni.

Emlékszem, már az Egyenleg idején történt, hogy kigyulladt a windsori kastély. Hardy Mihály műsorvezető pedig miután lement a riport, szubjektív véleményként hozzátette, hogy nem kell nyugtalankodni, mert van még mit a tejbe aprítania a királynőnek. Katona Tamás, az Antall-kormány sajtóért felelős államtitkára írt egy levelet az akkori elnöknek, Hankiss Elemérnek, hogy lépjen fel erélyesen, mert az, ami történt, veszélyezteti a magyar-brit diplomáciai kapcsolatokat. Hankiss az alábbi levelet fogalmazta meg számomra: „Kedves András! Tisztelettel kérlek, hogy a jövőben a protokolláris híreket kezeljétek a protokolláris unalom tartományában. Üdvözlettel: Elemér.”

Sebes Györggyel, a Híradó szerkesztőjével, az 1990-es magyarországi országgyűlési választási műsorban, a háttérben Gyulai István
Sebes Györggyel, a Híradó szerkesztőjével, az 1990-es magyarországi országgyűlési választási műsorban, a háttérben Gyulai István

Hankiss Elemér elnöksége idején hagytad el a Híradót többedmagaddal, aminek eredményeképpen a Pálfy G. István vezette, kormánypárti, konzervatív Híradó mellett elindult egy nyugati típusú, a CNN-re hasonlító liberális hírműsor, az Egyenleg.

Amikor Bayer Ilonával lement a Híradó, már aznap, 1990. január 9-én az MDF politikájával szimpatizáló Pálfy G.-t nevezték ki főszerkesztőnek. Helyettesének Regős Sándort és engem kért fel. Az elnökség ki is akart nevezni, én viszont azt kértem, hogy erről a tagság előbb szavazzon. Ez is a 90-es évek egyik demokratikus lehetősége volt, amivel soha többet nem élt senki. 140 emberből 129 támogatóm volt. A gondok azután kezdődtek, miután hazajöttem a francia Antenne 2 tévétől Párizsból, ahova ösztöndíjjal kerültem. Pálfy készítette el a beosztást, ami addig az én feladatom volt. Éreztem, hogy rossz irányt vett a kapcsolatunk, és ez csak a kezdet, ezért a hozzám közel álló munkatársaimmal együtt írtunk Hankissnak egy levelet, hogy nem vagyunk hajlandóak Pálfyval dolgozni. Rendelkezési állományba kerültünk. Addigra már Hankiss is érezte, hogy valamiféle ellensúlyt kell teremtenie, hisz az egyes csatorna Híradója teljesen kormánypártivá vált. Ekkor találta ki, hogy Híradó-pályázatot hirdet, ami szentségtörés volt. Sehol a világon nem volt arra példa, hogy két külön szerkesztőség készítsen hírműsort egy csatornacsoporton belül. Két csapat indult el, egy rádiós, Orosz József vezetésével, amelynek tagja volt például Betlen János, Gulyás Erika és Rudi Zoltán és a mienk. Kétszer két héten keresztül versengtünk, az egybehangzó vélemények szerint mindkét csapat jobb műsort készített, mint Pálfy G.-ék. Orosz Józsefék újítása az volt, hogy szuperközelit adtak a műsorvezetőjükről. Én azt találtam ki, hogy vezesse a műsort egy nő és egy férfi. A partnerem Bayer Ica lett. Később rájöttem, hogy ennek semmi értelme nincs, mert amíg az egyik mondja a híreket, a másik nem tehet mást, mint téged néz. A híradózás személyhez kötött műfaj, gondoljunk csak Walter Cronkite-ra. Az emberek rá voltak kíváncsiak, nem arra, mit csinált mellette egy másik műsorvezető.

A pályázati híradó csapata (Balról jobbra: Kapuvári Gábor, Sebes György, Berecz Anna, dr. Tóth Judit, Hidvégi József, Radics Péter, Bayer Ilona, Losonczi Lívia, Varga Sándor, Bánó András, Lugosi Viktória, László B. Katalin, Nagy Mariann, Lendvai Szabolcs)
A pályázati híradó csapata (Balról jobbra: Kapuvári Gábor, Sebes György, Berecz Anna, dr. Tóth Judit, Hidvégi József, Radics Péter, Bayer Ilona, Losonczi Lívia, Varga Sándor, Bánó András, Lugosi Viktória, László B. Katalin, Nagy Mariann, Lendvai Szabolcs)

Közben Hankiss húzta az időt, átláthatta, hogy politikailag nem fog működni a terve. Aztán Betlenék úgy döntöttek, mégsem indulnak el, mire közöltem Hankissal, hogy ha kell, akár holnap adásba kerülhet a műsor. Ekkor jött megint Vitray, aki 1991. május elején megkapta a TV2 intendánsi pozícióját. Háromnegyed héttől hétig volt tizenkét perce, amelyet szeretett volna egy hírösszefoglalóval kitölteni. Engem bízott meg a feladattal. Tudtam, hogy meg kell különböztetnünk magunkat az egyes csatorna Híradójától, például azzal, hogy a címben a hír szó ne szerepeljen. Vitray állt elő azzal az ötlettel, hogy legyen a cím Esti Egyenleg. Borzalmasnak találtam, mire azt felelte: „Andriskám, amilyen rossz a cím, olyan jó lesz a műsor!” Igaza lett.

Honnan jött az ötlet, hogy állva vezessétek a műsort?

Úgy éreztem, nincs megkötés, a lényeg, hogy színvonalas híradót készítsünk. Szerettem volna valami szokatlan megoldással élni, ezért nem ült, hanem állt a műsorvezető. Frei Tamás mondta el az első nap a híreket az Egyenlegben.

Innen datálható a csapatépítői szereped.

Abszolút. Idővel egyre több néző választott minket. Nahlik Gábor elnöksége idején már egymillióan. Nőtt a műsoridő is, láttam, hogy a lelkesedés önmagában kevés lesz, leültem a rádiós csapat tagjaival, és lassan leigazoltam őket, még Orosz Józsi is átjött. Empatikus vezető voltam, szívesen jöttek. Idővel lett Déli, Délutáni és Esti Egyenleg, egészen a 92-es októberi esemény következményeiig.

Sajtótájékoztató a televízió IV-es számú stúdiójának büféjében, balra Pintér Miklós, az Egyenleg főgyártásvezetője
Sajtótájékoztató a televízió IV-es számú stúdiójának büféjében, balra Pintér Miklós, az Egyenleg főgyártásvezetője

Amikor is Göncz Árpád nem tudta elmondani az ünnepi beszédét a Kossuth téren, mert kifütyülték. Az Egyenleg által készített felvételről többen – köztük A Hétben dolgozó Császár Attila közel egy évvel az esemény után – azt állították: manipulatív módon megvágtátok, szkinhedeket hamisítottatok a riportba.

A választások közeledtével az MDF-nek politikailag érdekében állt, hogy a tárgyilagosan és valósághűen tájékoztató Egyenleget tönkretegyék. Megtalálták az árpádsávos zászlót lengető, náci sapkát viselő fiút, aki képes volt azt nyilatkozni, hogy ő ott sem volt a téren. Ezt támasztotta alá Suha György rendőrségi szóvivő is. Az eseményeket Sárközy András operatőr kollégám vette fel, a háttérben minden apró részletet hallani, még azt is, ahogy Szörényi Éva Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalja. Az akkori technikával lehetőségünk sem lett volna egy napközbeni, sötétedés utáni eseményt úgy megvágni, hogy este adásba kerüljön.

Történt még azon a bizonyos október 23-án egy másik emlékezetes esemény is.

A Fidesz megüzente nekünk, hogy ha az Operaházban tartott ünnepségen Antall József miniszterelnök nem ítéli el a Göncz Árpádot ért atrocitást, Orbán Viktor tiltakozásul el fogja hagyni a nézőteret, várjuk a bejáratnál. Antall nem tett említést, Orbán otthagyta az előadást, és nyilatkozott nekünk…

Miután 1993-ban Nahlik Gábor felfüggesztett, a külső és a belső munkatársak levélben közölték vele, hogy a kialakult helyzetben Murányi László vezetése alatt nem akarják folytatni a munkát. Ő már Aczél menesztése idején is várt a sorára. Akkor nem lett műsorvezető, ezúttal nem lett főszerkesztő. Délben még volt Egyenleg, este már nem. Két napig nem mozdultam ki a lakásomból. Darvas Iván öntött lelket belém.

1994-ben megalakult az Objektív, többek között Frei Tamással, Máté Krisztával, Rangos Katalinnal, Bárdos Andrással, Kolosi Péterrel, Kakuk Györggyel, Kotroczó Róberttel, Nika Györggyel, Radnai Péterrel, Keleti Andreával, Kereszty Gáborral és Sváby Andrással.

A Horn-kormány idején Horváth Ádám lett a televízió elnöke, aki szerette volna, ha visszatér az Egyenleg, de azt mondtam neki, hogy az ember nem lép kétszer ugyanabba a folyóba, viszont szívesen csinálnék egy hírelemző műsort. Az Objektív este tízkor jelentkezett ötperces hírösszefoglalóval, egy meghívott vendéggel, valamint négy szociografikus riporttal.

Az Objektív stúdiójában
Az Objektív stúdiójában

Újra csapatot építettél.

Mindig szerettem intelligens, tehetséges emberekkel körülvenni magam. Ezért hívtam meg például Szénási Sándort és Rangos Katit is szerkesztőnek. Utóbbi szólt, hogy Vitray főiskolai osztályában sok a tehetség, kezdhetnék velük valamit. Így lett a csapat tagja a Máté Kriszta–Kolosi Péter és a Marsi Anikó–Batiz András alkotópáros, de az egyenlegesek közül is érkeztek fiatalok, köztük Radnai Péter és Kotroczó Róbert. Azt, hogy ki vezesse az Objektívet nem én döntöttem el, titkos szavazás eredményeképpen lett műsorvezető például Bárdos és Sváby, aki Keresztyvel együtt már az Egyenlegben is külsőzött.

Azóta Máté Kriszta sikeres producer, Kotroczó Róbert az RTL hírigazgatója, Kolosi Péter ugyanott vezérigazgató-helyettes és programigazgató, Kereszty Gábor volt a TV2 elnöke, Sváby András vezette az Interaktívot. Mindegyiküknek én adtam az első nagy tévés lehetőséget, de később – a valódi döntéshelyzetben lévők közül – egyedül Sváby Andrástól kaptam munkát. Bárdos András pedig az egyetlen volt közülük, aki nyilvánosan elismerte, hogy helytelenül viselkedett, amikor segíthetett volna, de nem tette.

Az Objektív ugyancsak politikai okból szűnt meg.

Az említett szociografikus riportokon kívül pártpolitikai tényfeltáró anyagokat készítettünk. A műsort főként azért tüntette el a Horn-kormány, mert a későbbi választási kudarcukban komoly szerepet játszó Tocsik-ügyben alapos munkát végzett a szerkesztőség, és ez sem az MSZP-nek, sem az SZDSZ-nek nem volt ínyére. Horn Gyula soha nem ismerte el, de úgy tudom, a hab az volt a tortán, amikor a választásokhoz közel, Sinka Zoli, aki ma az RTL Híradó felelős szerkesztője, kiment Óbudára, Horn választási gyűléséről tudósítani, és mivel humoros fiú volt, az ismert dallal kezdte a riportot: Jöjjön ki Óbudára/Egy jó túrós csuszára… Innen kötött át Hornra, amit a titkárnője nehezményezett, és állítólag bemószerolta a műsort. Horn felhívta Peták István tévéelnököt, hogy takarítsa el az Objektívet.

Riz Khan-nal, a CNN műsorvezetőjével
Riz Khan-nal, a CNN műsorvezetőjével

Mi történt később, amikor a Nap-keltéből küldtek el?

A tévé etikai bizottsága 7:1 arányban marasztalt el, amiért szerintük műsorvezetőhöz méltatlan magatartást tanúsítottam, amikor Tarlós Istvánnal és Karsai Józseffel élő adásban kiabáltam. Később mindketten nyílt levélben álltak ki mellettem, de a politikát ez nem érdekelte. Újra eltávolítottak. Tény és való, heves vérmérsékletem volt, az Egyenlegben és az Objektívben a saját munkatársaimmal is kiabáltam, ha úgy adódott, de mindenki tudta, hogy csak azért teszem, nehogy szívinfarktust kapjak. Nem kellett komolyan venni. Emlékszem Kereszty egyszer – már TV2-esként írt nekem egy üzenetet, amiben az állt: „Bárcsak még mindig kiabálnál velünk a folyosón!”

A Nap-kelténél hívtak a hátad mögött mosolygó gyilkosnak.

Nem emiatt hívtak így, hanem azért, mert olyan műsorvezető voltam, aki egy laza beszélgetés közben váratlanul bármelyik pillanatban képes volt feltenni egy húsbavágó kérdést a politikusoknak.

A harmadik nagy csapatépítésed az ATV-hez kapcsolódik.

Egy ideig a Blikk főszerkesztője és az Operaház sajtófőnöke voltam, innen kerültem az ATV-hez 2008-ban. Műsorvezető voltam az Egyenes Beszédben, majd a Pont 7-ben Kálmán Olga távollétében, később az ATV Híradó főszerkesztője és A Tét című politikai elemző műsor szerkesztő-műsorvezetője lettem. Tíz évig dolgoztam a csatornával, reggeli politikai műsort és esti külpolitikai műsort is vezettem.

Bánó András (Fotó: Egry Tamás)
Bánó András (Fotó: Egry Tamás)

A televíziózás mellett van egy másik szenvedélyed is, amelyet, ha jól gondolom, édesapádtól örököltél.

Az igazi szenvedélyem ma is a televíziózás, ezért is örülök, hogy a XIII. kerületi tévében ötödik éve vezethetek egy politikai elemző műsort Bolgár Györggyel. A Rádió Bézsen van egy heti komolyzenei műsorom, a Violinkulcs.

A festmények iránti rajongásom genetikailag lehet belém kódolva. Apám, Bánó Endre grafikus volt, ő alkotta meg például a Népszabadság ikonikus fekete-fehér fejlécét.

1988-ban rendeztek egy kiállítást a Műcsarnokban Mácsai István festményeiből. Egy ablakból látszó öreg diófát ábrázoló kép nagyon megtetszett. Sikerült összespórolnom nyolcezer forintot, ez lett az első szerzeményem. Soha nem válnék meg tőle, szimbolikus jelentősége van. Az első aukción vásárolt festményem egy Molnár C. Pál akvarell volt. Egy időben több grafikát és szitanyomatot vásároltam Szentendrén, a Műhely Galériában. Sajnos, idővel sok műtárgytól meg kellett válnom, a mai vegyes kollekció már közel sem az, amire egykor büszke voltam. Ettől még a vonzalom megmaradt, az általam írt hat könyvből öt a műkincsek témájában íródott. A munkámon kívül a képzőművészet és a zene egyaránt fontosak az életemben.

Ha az unokáidnak mesélnél a szakmai életedről, mely epizód kapná a leghangsúlyosabb szerepet?

Nem kérdés. Olyan hírműsor, mint az Egyenleg, nem volt még egy, és szerintem nem is lesz. Az én életemben már biztosan nem.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2020/3. számában jelent meg, amelynek lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el: itt. A lapra itt fizethet elő.)

Médiapiac

Minden ötödik tévénéző a Duna Televíziót választotta a pápa miséjekor

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés a közmédia 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kapcsán közvetített tartalmai közül – derült ki az MTVA nézettségi adataiból.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Augusztus 20-tól sugározta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó tartalmait a közmédia, amelynek első csúcspontja a szeptember 5-i nyitómise volt, amelyet a Duna Televízió élőben közvetített nézőinek. A beszámoló alatt több mint 600 ezren kapcsoltak a nemzeti főadóra. Hétköznap esténként a csatorna MindekiNEK címmel összefoglalta a nap eseményeit, amelyet a Duna World másnap reggel megismételt. A 10 összefoglalóba 408 ezer fő kapcsolódott be legalább egy percre.

A szeptember 11-i közvetítéssorozat a körmenet végével zárult, ebbe a műsorfolyamba 740 ezren kapcsolódtak bele. Vasárnap az eseménysorozat zárónapján élő közvetítés segítségével kísérhették figyelemmel a közmédia nézői a történéseket, amely iránt a Duna Televízió képernyőjén keresztül több mint 1 millió fő érdeklődött.

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés: az egy percre jutó átlagos nézettsége 435 ezer fő lett, de a legnézettebb időszakában, az utolsó félórában, 500 ezer fölötti nézője volt.

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

Az egész közvetítés közönségaránya 16,7% lett, amivel országosan messze a legnézettebb csatorna lett ebben a műsorsávban. A zárómise részesedése még nagyobb, 21,3% volt, vagyis minden ötödik tévénéző a Duna csatornát választotta a pápai mise idejében.

A nyolc nap alatt a négy csatorna valamelyikén a NEK-kel kapcsolatos közvetítésekbe, műsorokba ajánlókba a népesség harmada, 2 millió 840 ezer néző kapcsolódott bele. A négy csatornán, a felvezető műsoroktól az esemény végéig több mint 3,6 fő a népesség 42%-a kapcsolódott bele valamelyik NEK-kel kapcsolatos közvetítésbe, műsorba vagy ajánlóba. Élőben a Mediaklikk.hu weboldalon szintén a zárómisét nézték a legtöbben.

Borítókép: Ferenc pápa (középen) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A jobboldalt kárhoztatta a baloldali sajtó 2006 őszén

Erősen elfogultan, sőt önmagának is ellentmondva sietett a baloldali sajtó és az értelmiségi holdudvar Gyurcsány Ferenc védelmére az őszödi beszéd kiszivárgását követő napokban.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Miután 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került – és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki – Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a kabinetje folyamatos hazugságairól és a cselekvésképtelenségükről értekezett, a baloldali sajtó és a holdudvarhoz tartozó értelmiség szinte azonnal védelmébe vette a szocialista miniszterelnököt – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Némelyikük teljesen képtelen, nyakatekert érveléssel mentegette Gyurcsány beismerését kormánya hazugságairól, illetve bizonygatta, hogy az MSZP-s kormányfőnek fontos a helyén maradnia.

Zavaros védőbeszédek

A leginkább önellentmondó írást talán Aczél Endre jegyezte, aki a Népszabadságban 2006. szeptember 21-én megjelent cikkében Gyurcsányt egy elhivatott, a saját pártját és politikai közösségét megreformálni szándékozó figuraként említi, akit ráadásul ebben a tekintetben Tony Blair akkori brit kormányfőhöz hasonlított.

„Gyurcsány a legnagyobb tehertételnek a saját, szocialista örökségét érzi, s (…) a pártot, amely (…) jól eldagonyázna még, ha nem ébresztené rá valaki a modern világ kihívásaira

– fogalmazott a publicista. Figyelemre méltó, hogy úgy vélte, Gyurcsánynak éppen a bűnbánatra képtelen egyénisége fogja meg a magyarországi helyzet külföldi szemlélőit, akik szerinte nem a jó erkölcsöt, hanem a határozottság képviselőjét látják benne.

A Magyar Hírlap 2006. szeptember 26-i számában olyan – meg nem nevezett – szocialista parlamenti képviselőket és megyei pártvezetőket idézett, akik szerint Gyurcsányt csak erősítették az ellene irányuló támadások. Sőt a névtelen MSZP-s prominensek úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben akár pártelnökké is választhatják Gyurcsányt, holott szerintük erre a beszéd kiszivárgása előtt kevés esély volt.

Nádas Péter író egyenesen a retorika csúcsának nevezte az őszödi beszédet, az abban elhangzott nem szalonképes kifejezések szerinte a helyükön vannak, és sem obszcénnak, sem pedig trágárnak nem tekinthetők.

Hozzátette: semmiféle olyan jogi vagy alkotmányos lehetőséget nem lát, hogy Gyurcsánynak mennie kéne. Úgy vélte továbbá, hogy Gyurcsánynak van realitásérzéke, Orbánnak nincs.

„A Fidesz a hibás”

A Magyar Krónika 2006. október 11-i számában szintén Gyurcsány narratívájának adtak teret. Arról számoltak be, hogy a szocialista miniszterelnök a beszédstílusa miatt kért bocsánatot, valamint azért, amiért nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, a költségvetés egyensúlya pedig felborult.

Azt már nem kérték számon a kormányfőn, hogy miért nem vállalja a felelősséget azért, hogy hazudtak reggel, délben és este, valamint hogy trükkök százait bevetve tévesztették meg a választókat és a nemzetközi közvéleményt.

Mindemellett Gyurcsány azon kijelentését is idézték, amellyel némileg burkoltan az akkor ellenzékben lévő pártokra, köztük a Fideszre igyekezett hárítani a felelősséget az őszödi beszéd kiszivárgását követően kirobbant zavargásokért. Az MSZP-s miniszterelnök úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

A jobboldalt hibáztatta a kialakult helyzetért Kállai R. Gábor filozófus is, aki 2006. október 5-én arról értekezett a Népszabadságban, hogy „a hatalomból kiszorult párt és vezére a vigaszágon mindenáron, akár az alkotmányos rend felforgatásával is vissza akar kerülni a hatalomba”, s úgy vélte, hogy a jobboldaliság ma nem társadalmi-politikai alternatíva, hanem hatalomtechnikai eszköz.

Szerinte a Gyurcsány-kormány lemondatása a társadalmi párbeszédet lehetetlenítette volna el.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Fidesz-elnök Orbán Viktor és Sólyom László köztársasági elnök felelősségéről értekezett a lapjában 2006. szeptember 20-án, s Gyurcsánynak mindössze azt rótta fel, hogy „nem számolt azzal, hogy azok a mondatok, amelyek ki-ragadva szövegkörnyezetükből éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit ő szándékozott mondani”. Ez Németh értelmezésében (ahogy Gyurcsányéban is) azt jelentette, hogy „elég a magyar politikai elit hazudozásaiból”.

Kuncze kioktat

Kuncze Gábor, a baloldali koalíciós kormány kisebbik pártjának, az SZDSZ-nek az elnöke a Zalai Hírlap 2006. szeptember 26-i számában kelt Gyurcsány védelmére. Azt hangoztatta, hogy „Gyurcsánynak igaza van a politika önáltatása, őszintétlensége tekintetében”, emellett kioktató hangon beszélt arról, hogy

„még hátravan a társadalom egyes rétegeiben a tanulási folyamat arról, hol van a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között”.

Ugyancsak magasztalta az őszödi beszédet a Beszélő nevű liberális periodika, amelynek a 2006. októberi számában a maga idején és helyén kitűnő retorikai képességekről árulkodó szónoki teljesítménynek nevezték az ominózus Gyurcsány-szónoklatot. Azt emelték ki, hogy a beszédnek jelentős szerepe volt abban, hogy az MSZP-frakció egységesen támogatta a Gyurcsány-csomagként elhíresült megszorításokat és egyéb intézkedéseket. Úgy vélték, hogy a kormányfő politikájának elfogadtatásához hozzájárult „a nyers beszédmodorral is hangsúlyozott őszinteség”.

Némi kritika megfogalmazása ellenére nem győzték hangsúlyozni, hogy kiállnak Gyurcsány mellett.

Bár a szerző úgy vélte, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg, s a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja, továbbá Gyurcsány szeptember 17. és október 6. között mutatott magatartása komoly aggodalomra ad okot, mégis azzal zárta az írását, hogy továbbra is neki drukkolnak.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom