Kövess minket!

Médiapiac

″Sutba kell dobni azt az önteltséget″

Ügynökségi oldalról érkezett a Lapcomhoz, korábban több évet töltött külföldön. Kovács Illés Bencét, a cég nemrég kinevezett digitális és fejlesztési igazgatóját arról kérdeztük, hogyan szólíthatja meg a 30–35 év alatti fiatalokat egy printben utazó kiadó, és lesznek-e valaha fizetős tartalmak a hazai online piacon.

Hogyan tudja az X és az Y generáció szokásaihoz igazodó, szöveges tartalmakat gyártó kiadó kiszolgálni a „digitális bennszülötteket”?

Még nem tudom, hogy ezzel a tartalommal ki tudjuk-e. Persze nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen látjuk, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak a fiatalok. A citizen journalism és a user-generated content (UGC) korában túlzottan kísérletezni sem kell, megteszik ezt maguk a felhasználók. 1998 körül megjelentek az első blogok, majd később a social media, azaz ma már mindenki újságíró lehet, a userek közül pedig folyamatosan emelkednek ki a népszerűvé váló influencerek. A Kisalföldnek, a Délmagyarországnak, a Borsnak és a különféle mellékleteinknek köszönhetően elképesztő mennyiségű és nagyon sokféle tartalmunk van. Bulvár, életmód, gasztró, hírek: minden rendelkezésre áll, ráadásul ezek instant használhatók online is. Az a kérdés, hogyan lehet ezeket olyan formátummá alakítani, amely érdekes a fiatal korosztálynak is. Egyelőre csak sejtéseink vannak.

Mik a sejtései?

Sutba kell dobni azt az önteltséget, ami a médiát és a reklámipart, az egész kommunikációs szakmát jellemzi. A felnövekvő új generációkkal már nem lehet erőből kommunikálni.

(…)

Az amerikai piacvezető lapok vagy a skandináv, szlovák modell sikeressége is azt bizonyítja, hogy a hirdetések önmagukban nem elegendők, előbb-utóbb pénzt kell kérni az online tartalomért is. Lesz-e valaha ilyen Magyarországon?

Miért ne lehetne?

Eddig senkinek sem sikerült.

Ha lenne jó termék, akkor el lehetne adni.

Fotó: Réti Dóra

A Lapcom melyik online tartalmáért fizetne az olvasó?

Vannak helyi híreink, elemzéseink, vannak magazintartalmaink. Ezeket nagy számban fogyasztják, sokan fizetnek értük a standokon, előfizetőként. Egyébként azt gondolom, hogy ez hozzászoktatás kérdése. Ott van például a Netflix vagy a magyar piacon beágyazottabb HBO Go. A Hulu modellje arról szól: a user azért fizet, hogy a reklámok ne állítsák meg sorozatnézés közben. Bár az RTL Most nem kér még pénzt, de idővel megteheti: „Előbb akarod megnézni a Barátok közt új részét? Megvásárolhatod.” Úgy vélem, a magyar felhasználók is készek fizetni, ha nem is a tartalomért, de annak egy olyan kiterjesztéséért, ami számukra valamiért értéket jelent. Hogy ez milyen típusú tartalom lesz a Lapcomnál, nem tudom megmondani, de biztos vagyok benne, hogy ez előbb-utóbb hozzánk is begyűrűzik.

 

A teljes interjút megtalálja a Médiapiac friss számában, amely megvásárolható ezeken a standokon, illetve itt előfizethető.

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom

Médiapiac

Őrizetbe vette a HírTv tudósítóját a svéd rendőrség

Fel sem szólították a riportert, hanem azonnal a kihallgatószobába vitték.

Közzétéve:

Pixabay

Bugnyár Zoltán a rendőrség uppsalai székháza előtt éppen a szerdai késes támadásról forgatott, amikor két egyenruhás felszólítás helyett azonnal a kihallgatószobába vitte – közölte a HírTv, hozzátéve, hogy munkatársukat nem engedték telefonálni, két órán át őrizetben tartották, és a járvány elleni védekezéshez használt maszkot is le akarták vetetni róla.

Mint írják, Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény vádjával eljárást indítottak annak ellenére, hogy felmutatta a sajtóigazolványát.

Tovább olvasom

Médiapiac

Öncenzúrával védekeznek a felbőszült internetezők ellen

Félti a fiatal írók generációját egy Nobel-díjas író, aki szerint fiatal kollégái közül sokan félnek a szabad véleménynyilvánítástól. A Nobel-díjas szerző szerint emiatt sokan eleve cenzúrázzák írásaikat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Önmagukat és a munkájukat cenzúrázzák félelemből a fiatal szerzők – állítja Kazuo Ishiguro, aki szerint számos szerző fél az egyre nagyobb teret nyerő cancel culture-től.

A Nobel-díjas, japán származású író a félelem légköreként jellemezte a helyzetet. Úgy látja, hogy a fiatalok amiatt aggódnak, hogy az internetes felbőszült tömeg őket is megtalálja majd, és megkeseríti az életüket.

Ishiguro a BBC-nek beszélt arról, hogy félti a fiatal írók generációját, akik még nem alapozták meg karrierjüket.

Ők szerinte inkább elkerülnek egyes témákat vagy szempontokat az írásaikban, hogy ne kerüljenek kereszttűzbe. Kazuo Ishiguro arról is beszélt, hogy sokszor már az is baj, ha az írók olyan témát boncolgatnak, amivel kapcsolatban nincs tapasztalatuk.

Ilyen alapon támadták például többen is Jeanine Cummins Amerika földje című könyvét, amiben az írónő a migrációról írt, valamint Amélie Wen Zhao-t, aki a rabszolgaságról írt Blood Heir című művében.

A Nobel-díjas szerző szerint a fiatalok közül sokan azt érezhetik, hogy az ő karrierjük és a jó hírnevük jóval törékenyebb, és nem akarnak kockáztatni. Ishiguro minderről annak kapcsán beszélt egyébként, hogy egyre több szerzőt kritizálnak a személyes véleményük miatt, amivel veszélybe kerül a szólásszabadság – utalt a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling esetére.

Ishiguro szerint az íróknak úgy kellene érezniük, hogy szabadon írhatnak akármilyen szemszögből, és bemutathatnak mindenféle nézőpontot.

Hozzátette, hogy ő maga is az első könyvét férfi létére egy nő szempontjából írta.

Az online támadásoknak valóban egyre többen esnek áldozatul a szerzők, professzorok közül. Ez történt J.K. Rowlinggal is, aki egy ironikus posztjában nem értett egyet azzal, hogy egy cikkben úgy fogalmaztak „menstruáló személyek”, nem pedig nők, pedig menstruációja csak a nőknek van.

Ezután az írónőt transzfóbnak nyilvánították, és az ellenségei új könyvének megjelenése után azt is kikezdték. Szeptemberben gyalázkodó kommentekkel keltették halálhírét Rowlingnak, miután a Troubled Blood című új bűnügyi regényében egy nő titokzatos eltűnésének a hátterében egy transzvesztita sorozatgyilkost sejtettek – írja a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom