Kövess minket!

Médiapiac

Schlecht Csaba: Persze, Lajos

Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar, kizárólag kormánypárti vagy legfeljebb abszolút semleges sajtót, amit „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Ennek végrehajtására mondott nemet Simicska Lajos – állítja a G-napon a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének kinevezett Schlecht Csaba, kinek nevét még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladások kapcsán ismertük meg. A sajtót akkoriban annyira kerülte, hogy egyesek még a létezését is kétségbe vonták. Első interjújában szó esik az Index sorsáról, Spéderről, a Class FM-ről és persze „Lajos utasításairól”.

Hogy lett önből rádiós főszerkesztő médiás tapasztalat nélkül?

Tavaly február hatodikán, a G-napon délután csörgött a telefonom, Simicska Lajos hívott. Azt kérdezte: akarsz a Lánchíd Rádió főszerkesztője lenni?

Csak így?

Így. Tartozom neki annyival, hogy ha felkér valamire, arra azt mondom: persze, Lajos.

A szakmaiság nem volt szempont?

A régi csapatból sokan itt maradtak, akik képesek pótolni a hiányosságaimat.

Nem kérdezett semmit, simán igent mondott?

Nyilván. Addigra már tudtam, mi történt.

Simicska milyen állapotban volt?

Este hatra mentem a MAHIR-központba, ott találkoztam vele. Bár sokkolták az események, addigra már abszolút lenyugodott. Megkérdeztem tőle, mi az iránymutatása.

És mi volt?

Annyi, hogy az addiginál kevesebb elfogultság legyen a rádióban.

Így fogalmazott?

Tömörebben és jóval indulatosabban.

Bayer Zsolt azt állította, hogy Simicska kiadta a sajtójának: Orbán családjára is lőni kell.

Ilyen utasítást nem kaptam, ez fel sem merült. Bő egy éve működünk a jelenlegi felállásban, és azóta sem bántottuk se Orbán családját, se a gyerekeit, se senkijét. Lajos csak azt kérte, legyünk elfogulatlanok és pártatlanok.

A korábbiakkal szemben?

Igen. A G-nap előtt Lajos többi orgánumához hasonlóan kézi vezérlés zajlott a Lánchíd Rádióban is, a kormányból hetente jártak ki eligazításra. Ennyire hülyék a politikai pártok. Még ezt sem bízzák a szakemberekre. Minden médiumot a sajtóosztály meghosszabbításának tekintenek, így is kezelik. Miközben azt hiszik, a sajtó mindenható.

Csintalan Sándor – akit a sajtó már csak Simicska Lajos magyar hangjának nevez – egy tavalyi interjúban azt mondta önről és a kinevezéséről: „Tanulékony ember, másrész azt gondolom, szimbolikus üzenet Orbán Viktornak.” Mit üzentek Önnel?

Sanyit kéne megkérdeznie. Én nem tudom.

Nem hiszem.

Talán arra célzott, hogy a kilencvenes években a miniszterelnök úr apja, mint a fia egyik közeli barátjáról beszélt rólam egy interjúban.

Mi ebben az üzenet?

Hogy jól ismerem Viktort.

Annyira jól, hogy 1997-1998-ban az ön nevéhez is tapadt Kaya Ibrahim és Josip Tot ügye: azon Fidesz-közeliek közé tartozott, kiknek cégeit jelentős adótartozással adták el fellelhetetlen „kayaibrahimoknak”, s mindez állítólag a párt anyagi hátterét volt hivatott megalapozni.

A régi ügyeket hagyjuk, azokról nem beszélek.

Sokat tud a Fideszről, az alapítókról.

Lajossal régóta jó a viszonyunk, közeli, bizalmas kapcsolatban vagyunk. Még 1989-ben ismerkedtünk meg a legendás Ménesi úton. Viktorral pedig még hamarabb, 1986-87 környékén.

Ők ketten találták ki, építették fel a rendszert. Állítólag jóval a G-nap előtt, már 2014-ben összevesztek, méghozzá pont a médián.

Így igaz. A választások után vesztek össze, aminek két oka volt: az egyik valóban Viktor második ciklusra tervezett médiapolitikája, aminek Lajos lett volna a végrehajtója. A másik Paks és az orosz közeledés ügye. Lajosban a mai napig igen erős az oroszellenesség.

Mi Orbán új médiapolitikai koncepciója?

Klasszikus szocialista médiavilágot akar: kizárólag kormánypárti vagy abszolút semleges sajtót, ahol nincs kritika, és amit kizárólag „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Erre viszont Lajos nemet mondott. De Orbán továbbra is hisz benne, most is ezt akarják végrehajtani. Érdekes kísérlet, akár még be is jöhet. Két év múlva meglátjuk.

A 2014 előtti Simicska-médiában sem fordult elő kormánykritika.

De, azért előfordult. Például Schmitt Pál lemondatásához a Magyar Nemzet vezércikke volt az utolsó csepp a pohárban.

Úgy tudni, addigra már eldőlt a kérdés, a Nemzet a kilövési engedély hírére volt olyan bátor.

Nekem Liszkay Gábor akkori főszerkesztő azt mesélte, a cikk után miniszterelnöki raportra hívták, ahol Orbán így fogalmazott: lábon lőttél, Gábor!

Ez így ment?

Ez így ment.

Vagyis 2014 előtt sem lehetett kritizálni. Ha meg mégis, abból nagyraport lett.

Orbánnak semmi kiszólás sem fér bele. Lajos nélkül végképp eltűnt minden gátlás, abszolút a szócsőmédia a cél. Miközben egyre erőteljesebben nyomulnak a TV2 stílusú, végtelenül lebutított, primitív bulvárban. Olyan területre is bekeveredtek, ahol eddig ritkán jártak.

Volner János bozótos történetére utal?

Arra.

A nőügyek mostanáig abszolút tabunak számítottak.

Nem véletlenül.

Nőügyek a többi pártban is vannak.

Abszolút. És nem csak azok, Habonyról is előkerült az ibizás videó. Mégis valószínűleg ő dobta be a Volner-ügyet. Meglátjuk, bejön-e.

A G-nap viszont önöknek nem jött be. Másfél év után hogyan értékelik a Simicska-Orbán háború kirobbanását?

Én csak pancserpuccsnak hívom, mert jól elcseszték. Ha nem pénteken, hanem egy nappal később csinálják, akkor valóban előidézhették volna, amit akartak: káoszt és fejetlenséget. Lajosék szombat reggel indultak volna síelni, és ha nincs idehaza, nem tudott volna azonnal intézkedni.

Állítólag régi csapatából Liszkay lelépése viselte meg leginkább, hiszen több évtizedes harcostársként együtt építették fel a Fidesz sajtóbirodalmát.

Liszkay 1994 óta a magyar média öt legbefolyásosabb embere között van. Sok pénze volt, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének lenni pedig ma is komoly rang. Ebből pattant fel.

Miért?

Erős kötelet tettek a nyakára, amit nagyon erősen megrántottak.

Ma a Magyar Idők című kormánylapot főszerkeszti. Simicska viszont sorra zárja be és adja el médiumait. Kezdte a Metropollal.

Az egy hirdetési újság volt, ha veszteséges, nem érdemes fenntartani.

Azért lett veszteséges, mert elmaradtak az állami hirdetések.

Valóban. És azért is, mert kitiltották a metróból, és jött helyette a Lokál. Meg azért is, mert a menedzsmentje nem volt hajlandó kidolgozni egy olyan üzleti tervet, amelyben állami hirdetések nélkül is vállalták volna, hogy nyereségesek lesznek.

Volt rá esély?

Volt. Miközben elismerem, hogy az állami hirdetések elvesztése mellett az is sújtotta a lapot, hogy a hatalom a piaci vállalatoknak is jelezte, hogy Lajos orgánumaiban nem kéne hirdetni. De vannak, akiket ez inspirál. Egy gyógyszergyárat is felhívtak, mire a tulajdonos képviselője azt üzente vissza, hogy terroristákkal nem tárgyal. Azóta is hirdet nálunk.

Ő a kivétel.

Így igaz. Mi pedig súlyosan veszteségesek vagyunk, ezt nem is tagadom.

Simicska számára a rádiós piac is előnytelenül alakul. A minap adta el az egyetlen országos és amúgy leghallgatottabb magyar kereskedelmi rádiót, a Class FM-et.

Már tavasz óta bizonytalan a rádió sorsa. Ősszel lejár a frekvenciaengedélye, ami öt évvel ugyan meghosszabbítható, de Lajos körülnézett a háttérben, és informálisan nyilvánvalóvá vált számára, hogy az NMHH neki nem hosszabbít. Szerencsére felbukkant egy amerikai érdeklődő, aki pénzt adott érte.

Az NMHH döntése már most megvan arról, hogy novemberben Simicskának nem hosszabbít?

Igen.

Erős állítás.

Én csak azt mondom, amit Lajos kiderített. Azt is mondta: annak idején arra szövetkeztek Viktorral, hogy lebontsanak egy diktatúrát, és nem arra, hogy egy másikat építsenek. Úgy érzi, ő is hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök elérjen oda, ahol most tart, és hogy meg kell próbálni lebillenteni onnan. Ehhez pedig média kell. Van terve: a pénzt a Lánchíd Rádió, a HírTV és a Magyar Nemzet működésére 2018 végéig félretette.

Csakhogy közben épül a Habony-féle ellenmédia. A Metropollal szemben elindult a Lokál, a Lánchíd Rádióval szemben a Karc FM, a Music FM-mel szemben a Rádió1, a Magyar Nemzettel szemben a Magyar Idők.

De nem azért, mert így tervezték. A pancserpuccs napján arra számítottak, Lajos úgyis átadja a médiumait és eltűnik a süllyesztőben. De ahogy mondtam, volt ideje reagálni, és attól kezdve ők futnak kényszerpályán. Innen a Lánchídtól is vittek embereket a Karc FM-hez, zsarolással és óriási pénzzel.

Aki átment, áruló?

Nincs harag, de Lajostól utasítást kaptunk: csak az ő engedélyével lehet bárkit visszavenni.

A hallgatottsági adatok szerint nem áll jól a Lánchíd: szinte sereghajtó a beszélgetős rádiók között.

Ez nem igaz. Országosan a hetedik leghallgatottabb rádió vagyunk.

Ez azért nem a legjobb. Ráadásul engedélyük 2018 októberében lejár. Azt miért hosszabbítaná meg az NMHH?

Addig sok víz lefolyik még a Dunán. De ha ugyanez az NMHH és politikai felállás marad, akkor nem sok esélyt adok magunknak.

Habonyék kopírozzák Simicska rendszerét?

A szisztéma arról szól, hogy reklámok terelésével lehet fenntartani egy vállalat forgalmát. Lajos ezt már a Mahir 1994-es privatizálásakor kitalálta. Nem hiszem, hogy ehhez Habony bármit hozzátett volna. A mechanizmusban nincs különbség, a tartalomban viszont annál inkább.

Ellenzékiek lettek?

Belesodródtunk. Mondjuk úgy, kényszerűen azzá váltunk. A fideszes politikusok nem állnak velünk szóba, adásba nem jönnek be. Akkor kit hívjunk a politikai műsorainkba? A Jobbikot, az LMP-t, a szocikat. Az elején még őrjöngtek a hallgatók, hogy miért szerepelnek nálunk, de megmagyaráztuk nekik, nincs más választásunk.

Infók azért szivárognak még önökhöz a kormányoldalról?

Szivárognak. Persze nem úgy, mint korábban, amikor megmondták, mi szivárogjon ki és miből kell hírt csinálni. Akik a G-napon elmentek, a mai napig így dolgoznak. Játszanak velük.

És önök mit játszanak? Minapi sajtóhír szerint Simicska és médiája a Jobbikot építi a 2018-as választásokra.

Uborkaszezon van. Ezek az orgánumok csak a Fidesznek tesznek jót azzal, hogy időnként felmelegítik ezt a témát. Mi pedig a Jobbiknak akkor teszünk jót, ha pont úgy kezeljük, mint a többi pártot.

Nincs háttérmegállapodás?

Nincs. Én sem tettem ki Vona-képet a szobám falára. De véleményem attól még van a kormány tevékenységéről, méghozzá lesújtó. Ahhoz, hogy 2018-ban egy másik kormány állhasson fel, választást kell nyerni. Meggyőződésem: bármennyire is jóval szerényebbek Vona képességei, mint Orbáné, ha 2018-ban Vona lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak.

Tessék?

Elérkeztünk abba a fázisba, amikor Viktor kétségtelenül meglévő fantasztikus politikai tehetsége kárt okoz, mert a visszájára fordult. Egy politikusnak hatalmon két dolga van: jól kormányozni és megnyerni a következő választást. Viktor az első miniszterelnöksége alatt remekül kormányzott, de megfeledkezett arról, hogy meg kell nyernie a következő választást. El is bukta. Amikor aztán 2010-ben újra hatalomra jutott, már csak a második feladatra koncentrált. 2014-től kidobta a jó kormányzást, és csak az érdekli, hogy nyerjen. Miközben az emberei eszméletlen tempóban lopnak szét mindent.

Úgy tudni, Simicska Lajos megvásárolja az Indexet, állítólag opciós szerződése van a portálra, amit le is hívott.

Pesten már mindenki ezt mondja. Többet én sem tudok.

Ugye nem gondolja, hogy elhiszem?

Amennyivel többet tudok, azt nem mondom el.

Pedig jó lenne.

A Magyar Nemzet azt írta: Lajos egy szűkkörű értekezleten kijelentette, hogy az Index nem kerülhet az Orbán-Habony páros kezébe. Ezt én is így tudom.

Üzent?

Persze. És itt blöffölni nem érdemes. Ha ezt nyilatkozta, akkor nyilván megvannak az eszközei. Ha a korábbi tulajdonos Spédernek el kell engednie a portált, akkor Lajos valószínűleg el tudja kapni. Szakmája szerint jogász, a szerződések embere.

A TV2 esetében nem jött össze a mutatvány.

Az nagyságrendekkel nagyobb finanszírozást igényelt volna. Mi néhány milliárdból elketyegünk, a TV2-be viszont tízmilliárdokat kellett volna pumpálni. Lajosnak volt ugyan opciós szerződése, de nem akarta igazán megszerezni a tévét, mert anyagilag túl nagy falat lett volna. Vajna is csak úgy tudja menedzselni, hogy mindent pénzt megkap hozzá a kormánytól. Ha ezek a Habony-féle orgánumok egyszer piaci viszonyok közé kerülnek, úgy olvadnak el, mint napon a hó.

Azt pletykálják, akár összefoghat a két sértett: Spéder és Simicska.

Ezt nem tudom. Spéder sztorija mindenestre kemény fenyegetés minden magyar milliárdosnak. Akár még a nagy Csányi Sándornak is.

Csányi érinthetetlen.

Nem biztos. Spéder sokkal belsőbb ember volt nála, igazi Fidesz-nevelt. Ráadásul Csányi neve korábban miniszterelnök-jelöltként is felmerült. Mondjuk úgy: vannak bűnei. Szóval egyszer akár még rá is támadhat a Habony-média.

Nem hinném. És bár Spédert alaposan lejáratta, Simicskával mégsem tett ilyet.

Az összeveszéskor Orbánnak még nem volt ilyen médiája. Most meg már miért tenné? A Spéder elleni támadás pedig láthatóan hirtelen haragból és dühből ment, súlyos bűnt követhetett el, azért ugorhattak így a torkának. De azóta is csend van körülötte. Spéder annyira átfonta a Postát, a takarékszövetkezeteteket, hogy kitartó és szívós jogász aprómunka lesz kipucolni őt a rendszerből.

Ilyen alapon Simicskát meg képtelenség.

Ezt bizonyítják az események is. Lajos még mindig nagyon zavarja a köreiket.

Simicska mennyire szól bele orgánumai napi ügyeibe?

Néhány hetente tart értekezletet a három médium főszerkesztőjének, D. Horváth Gábornak, Tarr Péternek és nekem. Abszolút képben van.

Miben dönt?

Csak egy példa: a balatonfüredi hal- és borünnepet minden évben mi szervezzük a helyi önkormányzattal, annak a részleteibe beleszólt. De amúgy inkább anyagi kérdésekben dönt. Ha Tarr Péter HírTV-igazgató fel szeretne venni egy sztárműsorvezetőt, annak a fizetését már behozza Lajos elé, azt ő hagyja jóvá.

Fifikás, furmányos figurának írják le.

Ő az első ember, aki előtt az esze miatt kapituláltam. Tényleg zseni. És személyes bűvkörébe tudja vonni az embereket. Karizmatikus ember.

Kizárt, hogy kibékül Orbánnal?

Ő nem lehet egy a sok között. Annál jóval nagyobb kaliber. Nem egy Mészáros Lőrinc vagy Habony Árpád szint. Ráadásul Lajosnak elvei vannak. Ha csak pénzt akarna, már rég hagyta volna az egészet a francba. A cégei most is termelnek bevételt, amit nem kéne visszapumpálnia a sajtóba. És hatalmas összeget kapna a három médiumáért is.

Kapott rájuk ajánlatot?

Mondjuk úgy: egész biztosan megvennék mindet. A Heti Válaszra is állandóan jönnek az ajánlatok. Ha százmilliókat tudnak önteni Habony lapjaiba, ezekre is simán meglenne a pénz.

A beszélgetésünk elején határozottan visszautasította, de nem lehet nem megkérdezni: az ön nevéhez tapadt, hogy 1995-ben tizenhárom, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető társaság került át öntől az akkor Németországban élő török Kaya Ibrahimhoz, 1997-ben pedig három hasonló társaság a Németországban élő horvát Josip Tothoz. A két illetőnek nem volt meg a személyi igazolványa. Mivel így a hivatalok hiába keresték őket, a társaságok adótartozásait nem sikerült beszedni, a cégeket törölték a nyilvántartásból. Az ön neve a Simicska-cégbirodalomhoz köthető dokumentumokban 2004-ig található meg mint egyes társaságok végelszámolója.

A régi ügyek miatt akkoriban sokkal erősebb média összetűz zúdult rám, illetve golyófogóként rajtam keresztül Lajosra és persze Viktorra, mint amennyit most Habonyék bárki ellen gerjeszteni tudnak. Ezért ez a sztori valóban beégett az emberek fejébe.

Ezért céloztam arra, hogy mindez olyan kötelék ön, illetve így Simicska és Orbán között, ami soha nem évül el. Kinevezése ezért szimbolikus Simicska részéről.

Ha az én nevem bármit is szimbolizál, az csak a média hatása. Olyan erővel lőttek rám, hogy így égtem bele a történelembe.

Tényleg ezek a cégek alapozták meg anyagilag a Fideszt?

Ez viszont már tiltott terület.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom