Kövess minket!

Médiapiac

Rengetegen fizetnek mobiltelefonnal

Különleges kihívásokkal küzdenek a mobilfizetési megoldásokat kínáló vállalkozások, amelyekből csak Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában háromszáz működik.

Ma már a világ kilencven országában – elsősorban Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában – legalább háromszáz vállalkozás kínál mobilfizetési megoldásokat. A Roland Berger szakemberei most több mint húsz kiemelkedő afrikai és ázsiai vállalkozást vizsgáltak meg, hogy képet kapjanak a legfontosabb kihívásokról az üzletágban. A felmérés eredményeit a ’Mobile Money for the unbanked – Avoiding Common industry pitfalls’ című tanulmányban tették közzé.

A mobilfizetés – azaz a mobiltelefon pénztárcaként történő használata – gyorsan terjedt az elmúlt években, köszönhetően annak, hogy bevezetésének költsége 30-50 százaléka hagyományos banki csatornákénak. Ugyanakkor a siker – a jelentős kereslet ellenére – sem garantált, figyelmeztetnek a szakértők.

Bár számos sikertörténettel találkozunk, amelyek jelentős bevételt és kis ügyfélvesztési rátát mutatnak, a valóság az, hogy a mobil fizetőeszköz-vállalkozások nagyobb része várakozáson alul teljesít és sokszor el is bukik.
A kutatásban vizsgált vállalatoknak mindössze 22 százaléka termelte ki cégcsoportjuk bevételének legalább tíz százalékát.

A virtuálistárca-megoldások már 2014-ben működtek Magyarországon. A mobilszolgáltatók kezdeti, márkázott alkalmazásai speciális SIM-kártyát igényeltek, amely tárolta a fizetéssel összefüggő adatokat. A banki partnerek érdeklődése az ügyféladatok átadása miatt azonban korlátozott maradt, ennek hatására idén áprilisában a Magyar Telekom és a Vodafone is megszüntette mobiltárca-szolgáltatását, de továbbra is elkötelezettek a virtuális fizetési megoldások mellett. Más utat választott a Telenor, amely májusban piacra lépett saját márkás hitelkártyájára épülő integrált mobiltárca-szolgáltatásával a Budapest Bankkal együttműködésben. Az iparági szereplők jelenleg láthatóan keresik az optimális technológiai és működési modellt, miközben a kezdeményezést átvették a kereskedelmi bankok: a Gránit Bank tavalyi debütálása után legutóbb az MKB indította el újgenerációs alkalmazását, úgy biztosítva az érintéses mobilfizetést, hogy az független a telekommunikációs szolgáltatóktól (az adattárolás nem a készülék SIM-kártyáján valósul meg, ezért annak cseréje sem szükséges).

A mobilfizetést kínáló szolgáltatók négy nagy területen néznek szemben olyan kihívásokkal, amelyek veszteséghez vagy akár csődhöz vezethetnek. Ezek a szervezeti felépítés, a disztribúciós hálózat kiépítése, a technológiai és a marketing-stratégia.

A mobiltárca szolgáltatások általában kísérleti projektként indulnak az adott cégcsoporton belül, azaz nem tartoznak a fő szolgáltatások vagy termékek közé. Nem rendelkeznek saját menedzsment-csapattal, a valódi döntéshozói jogkör a vezetőségben gyakran korlátozott.

„A menedzsment befolyása gyakran az üzleti bevételek relatív mértékéig terjed, azaz ezek a vállalkozások csak méretük növelésével tudnak autonómiát szerezni. A sikeres szereplőkben megvan a potenciál arra, hogy legalább 20%-ra növeljék a mobil fizetőeszközből származó bevétel arányát a cégcsoporton belül.”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője, majd hozzátette, hogy a valódi döntéshozói jogkör hiánya nemcsak a folyamatokat lassítja le, de rossz teljesítményt is okoz. „Ráadásul gátló hatással van a fiatal tehetségek megszerzésére is, amely a legfontosabb sikertényező.” – mondta Schannen.

A disztribúciós hálózat sikeres működtetéséhez és a napi ügymenet irányításához elengedhetetlen egy jól felépített ügynöki/boltvezetői rendszer, ahol egy ügynök tud kezelni 200-300 vásárlót. A kutatás azt is megállapította, hogy az egyik legfőbb kihívás a mobiltárca szolgáltató cégeknél ezen aktív ügynök-menedzsment hiánya, amelynek dominó-hatása lehet a teljes ügynöki hálózatra. „Az ügynök-menedzsmentnek meglehetősen kompetensnek és egyben likvidnek is kell lenniük, hiszen számos ügyfelet és rengeteg mikro tranzakciót kezelnek, s ez komoly kihívás a fejlődő piaci környezetben” – hangsúlyozta Schannen Frigyes.

A tanulmány megállapította, hogy a frissen megalakult vállalatok nem teljes körű, sőt gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek a technológiai követelményekről és arról, mennyibe kerül a szükséges technológia.

„Pedig egy új vállalkozás elindításakor jelentős tőkebefektetésre van szükség ahhoz, hogy a technológiai partner kiválasztásánál ne a költség legyen a legfontosabb szempont. A sikeres működéshez folyamatos stratégiai befektetésekre van szükség, mert a piacon mindenki ugyan azokért a fogyasztókért versenyez.”

– hangsúlyozta Schannen Frigyes. A mobilfizetési piac szereplőinek fel kell készülniük a 3-5 millió dolláros technológiai beruházásra.

A mobiltárca szolgáltató vállalatoknál gyakran kerül háttérbe a marketing az infrastruktúra kiépítésével szemben. Pedig az új szereplők és a növekedési szakaszban lévők számára elengedhetetlen, hogy tájékoztassák, és egyben animálják is a fogyasztókat. Az aktív felhasználók számának és aktivitásuknak a növelése az egyik kulcsfeladat.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom