Kövess minket!

Médiapiac

Reklámtorta 2014

A tavalyi 7,77%-os reklámköltés-növekedés körültekintő optimizmusra inti a piacot.

A 2014-es teljes reklámtorta a 2013-as 175,5 milliárd forintról 189,05 milliárd forintra emelkedett, amely 7,77%-os növekedést jelent. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azonban hangsúlyozta: „Felhőtlen optimizmusra még idén sincs oka a piacnak. Óvatosan örülhetünk, mert ugyan több média típusnál nagyarányú növekedés mutatható ki, de a számok mögött hangsúlyos hatások állnak. Többek között számos egyedi tényező befolyásolta a tavalyi évet, ugyanakkor olyan szabályozási- és piaci változások indultak meg 2014-ben, melyek hatásai 2015-ben és az azt követő években lesznek igazán látványosak. Így például a reklámadó bevezetése már tavaly is érezhető volt a piac számára, de ennek hatása az idén fog nagymértékben lecsapódni. Ugyanakkor az áremelkedések is hizlalták a tavalyi számokat.”

Urbán Zsolt MRSZ elnök kiemelte:

„Az éves reklámköltést soha ilyen mértékben nem befolyásolta még az állami költések kiugró növekedése, amely 35%-ot tett ki 2013-hoz képest. Az állami költések ilyen nagymértékű emelkedése egyértelműen mutatja, hogy az állam bízik a reklám erejében, hisz a reklám hatékonyságában.”

Több olyan periodikus esemény tarkította a 2014-es évet, amelyek csak négy évente ismétlődnek, de a reklámpiacra is nagy hatással lehetnek. Néhány kiemelt sportesemény zajlott 2014-ben, elsősorban a futball világbajnokság időszaka jelentett markáns ugrást a hirdetési piacon. A 2014-es teljes reklámköltés növekedésére erős hatással voltak az áprilisi és az őszi választások is.

A televízió és a digitális reklámköltés nőtt a legnagyobbat

Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke összegezte: „A televízió és a digitális reklámköltések esetében a legnagyobb a pozitív változás. A tévék számait befolyásolta leginkább az állami költés megugrása. Fontos tényező a digitális költések kivándorlása Magyarországról, amelyben újabb 2%-os elmozdulás mutatható ki a nemzetközi cégek javára a digitális költések arányában.”

Tovább folyik az a tendencia, amely a nemzetközi digitális szereplők térhódítását jelenti: a hazai digitális költések 48%-át a nemzetközi cégek birtokolják, míg a reklámköltés növekedés mértéke a globális vállalatoknál 25%, ugyanez a szám a hazai cégeknél csak 15%. „Ez a 10 százalékpontnyi különbség egyértelműen mutatja, hogy a hazai szereplők versenyképessége és piaci lehetőségei lényegesen kisebbek a nemzetközi szereplőknél.” – tette hozzá Hivatal Péter.

A Reklámtorta prezentációja itt tekinthető meg.

Az egyes szegmensek háttere a társszövetségek vezetői szemével:

Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke kiemelte: “A televíziós reklámpiac 2014-ben – öt évig tartó folyamatos csökkenést követően – újra növekedett. Mintegy 10%-os bővüléssel újra elérte az 50 milliárd forintot. Tovább folytatódott a kábelcsatornák térnyerése es a nonszpot bevételek ismét nagyobb aranyban emelkedtek.”

Novák Péter, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: “Óriási fejlődésen ment keresztül a magyar digitális reklámpiac. Míg 10 éve mindössze 4 milliárd forintott fektettek be a hirdetők, az „IAB Hungary Adex 2014” felmérésünk alapján a tavalyi évben már több mint 49 milliárd forintot költöttek digitális reklámeszközökre, ami 20%-kal több mint az előző évben. A médiafogyasztás változását követő hirdetői aktivitások újabb mérföldköveket vetítenek előre 2015-re: egyrészt a digitális reklámozás megelőzheti a tévét, másrészt a globális szereplők súlya a digitális reklámpiac több mint felét teheti ki.”

A digitális piac részletes számai és elemzése itt olvasható.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke elmondta: „A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 60,179 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2014-ben meghaladta a 100 milliárd forintot. Mindent figyelembe véve, az előrejelzések szerint a hazai lappiac 2007 óta tartó zsugorodása 2015-ben megállhat. Beállhat egy új egyensúly, amely komplex hatások következménye. Ehhez azonban változatlanul az szükségeltetik, hogy a kiadók megfelelő válaszokat találjanak a létüket fenyegető kihívásokra.”

Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke a direkt marketing piac számait összegezte: „A hazai direkt marketing piac 29,5 milliárd forintra tehető 2014-ben, növekedést mutatva az előző évhez képest. Ennek mértéke ugyan egyelőre mérsékelt (2%), de a pozitív irányú elmozdulás – az éles árverseny ellenére – láthatóvá tette az egyre fokozódó aktivitást a szektorban. Ráadásul a nemzetközi kutatások alapján további növekedés prognosztizálható az adatvezérelt (Data Driven) marketing területén.”

A direktmarketing-piac részletes elemzése itt olvasható.

Hantosi Bálint, az Out of Home társelnöke a közterületi reklámköltéseket kapcsán hangsúlyozta: „2014-ben az OOH szegmens a ’standard’ reklámeszközök (óriásplakát, citylight, hirdetőoszlop) tekintetben mind felületszámban, mind kihasználtságban, mind bevétel tekintetében jelentős növekedést tudott felmutatni. Mindez elsősorban a piaci szegmens stabilizálódásának (hirdetői és médiatulajdonosi kör), valamint az új hirdetői szegmensek (FMCG-szektor, OTC, KKV-k) költéseinek növekedésével magyarázható. Összességében kijelenthető, hogy a hazai plakátpiacnak helyzete stabil és 2015-re további növekedésével számolunk.” Hantosi Bálint az Ambient eszközök kapcsán kiemelte: „Az Ambient eszközökben jelentős növekedési potenciál van. A 2014-es számok mögé nézve azok az eszközök, amelyek közvetlenül az értékesítés növeléséhez használhatóak (egyedi járművek, eladáshelyi hálózatok és bevásárlóközpontok felületei), illetve a nagy formátumú, erős image növelő eszközök (építési hálók) eladási számai növekedtek, addig a többi ambient eszköz tekintetében stagnálás vagy csökkenés volt tapasztalható.”

Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: „A rádiós piac 2014-es bevétele 5,8%-os emelkedést mutat az előző évhez képest, ami a hallgatószám növekedésével együtt – hetente 7,3 millióan hallgatnak rádiót – kiváló eredmény és optimizmusra ad okot.”

Változatlan, konzisztens módszertan

Az MRSZ a társszövetségekkel (MEME, IAB Hungary, MLE, DIMSZ, OOH, RAME) karöltve az idén 15. alkalommal gyűjtötte össze a 2014. évi reklámköltési adatokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2014-es adatgyűjtés során is a net-net költéseket összegezték az egyes médiatípusok szerint. Az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson a piacnak, ennek megfelelően évek óta törekszenek a konzisztens módszertannal történő adatgyűjtésre. A szakmai szervezetek a tavalyi évhez hasonlóan szűrték ki a költéstípusok közötti átfedéseket, ezzel is megszilárdítva az adatfelvétel módszertanát. A médiatípusok nagy része körében auditált adatok alapján születtek meg a számok, ahol az auditált adatok beszerzésére nem volt lehetőség, ott a szakmai szervezetek szakértői becsléseket használtak a reklámköltés nagyságának meghatározására.

A reklámtorta túlnyomó részének alapját a korábbi éveknek megfelelően a szakmai szervezetek adatgyűjtése képezte. A televíziós, valamint digitális reklámköltési adatok összeállításában az EY és PwC Magyarország működött közre. Az adatok prezentációjához hozzájárult a Kantar Media.

Médiapiac

14. Nemzeti Vágta – Élőben a Duna Televízión

2021-ben 14. alkalommal rendezik meg a Nemzeti Vágtát, amely során júniustól kezdve 15 helyszínen kvalifikálhatják magukat a lovasok a budapesti döntőbe.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Az Elővágta sorozat június 19-én indul a Vajdasági Vágtával, és szeptember 18-án zárul a Hevesi futammal.

Idén összesen 15 helyszínen, köztük négy határon túli pályán mérik össze tudásukat a nevezett települések lovasai és lovai. Ebben az évben új helyszínekkel is bővül a versenynaptár: Ivánon és Csemőn első alkalommal tartanak majd Elővágtát.

A továbbjutók október 2-3-án állhatnak rajthoz a budapesti Hősök terén zajló döntőben. A szervezők reményei szerint idén már nyitott kapukkal várja a nézőket a Vágta, addig is folyamatos egyeztetésben állnak az illetékes hatóságokkal. Amennyiben ez megvalósul, úgy számos színes programmal készülnek idén is a helyszínre kilátogató közönség számára – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A tavalyi Nemzeti Vágta sok meglepetést tartogatott – a vírus miatt zárt kapuk mögött megrendezett, ám élő adásban közvetített versenyen, végül a Porva színeiben induló Ördög Alen győzedelmeskedett Ricardó nevű lova nyergében, és nyerte meg települése számára az ötmillió forintot, valamint a díszkardot.

Lesz idén is Kishuszár Vágta, amely az ifjúság számára ad lovaglási lehetőséget a Hősök terén.

2021-ben biztosan új lovas kapja meg a győztesnek járó huszártarsolyt, hiszen a többszörös első, Csetény lovasa, Vörös Tamara már nem indul a versenyen a kora miatt.

Az izgalmas Nemzetközi Futam sem maradhat el – a 2020-as döntőbe hat ország versenyzője (Horvátország, India, Magyarország, Mexikó, Szerbia és Szlovénia) jutott be.

A tervek szerint idén is számos kultúra és nemzet képviselteti magát a megmérettetésen – természetesen az aktuális beutazási szabályozásokat szigorúan figyelembe véve. Izgalmas show programnak ígérkezik a szimultán ugratás.

Egy másik közkedvelt versenyszámmal, a kocsitoló versennyel is készülnek a szervezők: három Elővágta helyszínen és a döntő napján találkozhatnak a nézők ezzel a programmal.

Az idei év különlegessége még, hogy újra elstartol a Jótékonysági Sztárfutam – a magyar hírességek képviseletében Nagy Ervin, Barabás Kiss Zoltán, Sipos Imre és Bács Péter vesznek részt a Vágtán. A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is kiemelkedő történelmi személyiséget választott vezéralakjául a Nemzeti Vágta. Idén egy testvérpár, Zichy Antónia és Zichy Karolina lesznek az esemény központi alakjai, ami azért is különleges, mert a Nemzeti Vágta 14 éves története során először tiszteleg történelmünket formáló asszonyok előtt.

A kétnapos rendezvény része lesz újra az Andrássy úti Vágta Korzó, ahol az induló települések mutathatják be népviseletüket, a tájegységükre jellemző iparművészeti alkotásokat, szakmákat és kulturális, valamint lovas örökségünkhöz kötődő hagyományaikat.

Hogy ez utóbbiak mennyire fontosak a versenysorozat szervezői számára, azt az is mutatja, hogy újdonságként idén turisztikai kisfilmjeiket is megoszthatják a résztvevők a Nemzeti Vágta online felületein, melyben városuk, falujuk nevezetességeivel, és természetesen a helyi lovasokkal, lófajtákkal és lovardával ismerkedhetünk meg közelebbről.

Bővebb információt a www.vagta.hu oldalon találnak az érdeklődők, ahová hamarosan felkerül az előzetes programterv.

Borítókép: Varga Mátyás, Kézdialmás versenyzője nyeri Hilton Haragos nevű lovával a harmadik középfutamot a 13. Nemzeti Vágtán a Hősök terén 2020. október 11-én.

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarország Ma – A vidék fejlődését mutatja be az M1 új műsora

A péntekenként 10.30-kor látható magazin háziasszonya Vállaji Orsolya lesz, aki a közmédia aktuális csatornájának vidékszerkesztője.

Közzétéve:

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők a Magyarországa Ma adásaiban, amelyek a vidéken élő nyolcmillió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják. Vállaji Orsolya a közmédia vidéki tudósítóival karöltve azt mutatja be a műsorban, hogy ezek a már megvalósult vagy még folyamatban lévő fejlesztések milyen hatással vannak a helyi lakosok mindennapi életére.

Az elmúlt időszakban kiemelt szerepet kapott hazánkban a vidékfejlesztés, amelynek egyre több és több látható eredménye van. Az egymást érő beruházások közvetlenül is befolyással vannak a vidéken élő emberek életére, hiszen javítanak jövedelmi és szociális helyzetükön – azon túl, hogy megőrzik, valamint fejlesztik az élő és épített környezet értékeit

– fogalmazott Vállaji Orsolya szerkesztő-műsorvezető.

A műsorkészítők eltökélt célja, hogy a lehető legtöbb fejlesztésről beszámoljanak, ezért egy epizódban négy témával is foglalkoznak. A péntekenként 10.30-kor adásba kerülő műsor június 18-án indul az M1 csatornán.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra működik az “iszlámtérkép”

Az Ausztriában nagy vitát kiváltó “iszlámtérkép” másfél hét szünet után, kedd óta újra elérhető az interneten.

Közzétéve:

A felfüggesztés oka az volt, hogy technikai módosításokat hajtottak végre az oldalon. A kedden újra elérhetővé tett honlapon továbbra sem szükséges a regisztráció, és bárki rákereshet az Ausztriában működő muzulmán hitközösségekre, egyesületekre, szervezetekre.

A térképen feltüntetett 623 intézmény mindegyikéhez részletes háttérdokumentáció tartozik irányultságukról, tevékenységi körükről, céljaikról, múltjukról, jelenükről, sőt külföldi kapcsolataikról is, továbbá rávilágít egyes szervezetek összefonódásaira a politikai iszlám ideológiájával, szervezeteivel és hálózatával.

Susanne Raab integrációs miniszter, aki május végén tárta nyilvánosság elé a térképet, amelynek megjelenése óta – elsősorban közösségi médiaplatformokon – több halálos fenyegetést kapott. Az Európa Tanács felszólította Ausztriát, hogy vonja vissza a térképet. Az ausztriai iszlám hitközösség ifjúsági szervezete (MJÖ) pedig nyílt levélben szólította fel a tárcát a térkép végleges visszavonására, és feljelentést is kilátásba helyezett.

Tovább olvasom