Kövess minket!

Médiapiac

Radikálisan megváltozott információfogyasztás

Kettészakadt az internetezetők tábora a 30 év alattiakra és az idősebb korosztályokra. A két csoport más eszközökkel, másképp és másra használja a netet. A fiatalok számára ez lett a legfontosabb információforrás, de nem az írott szövegeket, hanem a filmeket, videókat, képeket keresik. A közösségi oldalak kiszorították az e-mailt, és egyre többen akarnak folyamatosan online lenni, vagyis akár az okostelefonjukkal szünet nélkül netezni. A fiatalok versenyelőnye hatalmas – derül ki az eNET – Telekom: „Jelentés az internetgazdaságról” című kutatásból.

Digitális bennszülött: olyan személy, aki a digitális technológiák létrejötte után született és azokat használva nőtt fel, ezáltal magas fokon elsajátítva azok használatát. Természetesen ez csak egy rövidített változata annak a koncepciónak, melyet Marc Prensky vázolt 2001-es Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című cikkében, ahol részletesen ismerteti a digitális technológiák használatával és az anélkül felnövő generációk közti különbségeket. Habár a cikk már elmúlt tíz éves, ma is helytálló a generációk közti különbségek szemléltetésére.

A 30 évesnél idősebbek (31-65 év közöttiek) és a fiatalabbak (15-30 évesek) is intenzíven 5-6 évvel ezelőtt kezdtek el internetezni és internetezésre alkalmas eszközöket használni – az eNET 2012 októberében készült kutatása szerint. A harminc évnél fiatalabbak egészen korán, többségükben már gyerekkorukban megkapták első mobiltelefonjukat, használtak számítógépet, interneteztek. Az infokommunikációs technológiák használata szempontjából mindez hatalmas előnyt jelent mindazokkal szemben, akik felnőttként tanultak meg kezelni számítógépet, és kezdték el használni a netet. A fiataloknak az internet, a hozzá kapcsolódó eszközök és technológiák használata olyan magától értetődő, mint a 30 év felettiek számára az olvasás.

Ennek köszönhetően a gyakran digitális bennszülötteknek is nevezett fiatalok sokkal hatékonyabban használják az internetet, ami a mai, úgynevezett információ-intenzív társadalmi-gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnyt jelent a digitális bevándorlóknak nevezett idősebbekkel szemben. Intenzív internethasználatukkal ugyanakkor befolyásolják az eszközök, tartalmak fejlődését. Információfogyasztási és internet használati szokásaikat vizsgálva kiderül, hogy milyen kommunikációs csatornák és média felületek kerülnek előtérbe a jövőben.

A tévé és internet fej-fej mellett

Az eNET felmérése szerint mind a 30 év alattiak, mind az e felettiek körében is az internet és a tévé a két legfontosabb információforrás. Csakhogy a fiatalok 88 százaléka, míg a 30 év felettiek csupán 45 százaléka használja az internetet. Az internethasználókon belül a használat intenzitásában már nincsenek nagy különbségek a korosztályok között. A fiatalok sokkal kevésbé tartják fontosnak az írott sajtót és rádiót, mint információforrást. Az internethasználó idősebbek viszont az internetet tartják kevésbé fontosnak az informálódásban, bár már náluk is megelőzi a tévé jelentőségét. Utóbbi a két korcsoportnál közel azonos fontosságú.

A tévé és internet használatával töltött idő látványosan mutatja a fiatalabb korosztály változó tartalomfogyasztási szokásait és az internet növekvő fontosságát:

A fiatalok már annyi időt töltenek az interneten, mint a tévé előtt, megelőzve ezzel az idősebbeket, akiknél a tévézésre szánt idő még mindig jelentősen több – átlagosan hetente csaknem 7 óra a különbség a tévénézés javára.

A tévé és internet használata közötti különbség nem csak a ráfordított időben jelenik meg, a fogyasztott tartalmakban is jelentős eltérések vannak. A fiatalok körében sokkal népszerűbbek a kevesebb időt és kisebb figyelmet igénylő, rövidebb műsorok (klipek, sorozatok), míg a nagyobb lélegzetvételű, akár több órás műsorokat (ismeretterjesztő filmek, egész estés filmek, hírműsorok) az idősebbek nézik gyakrabban.

A húzóágazat: letöltések és közösség

Abban is nagy különbség van a korosztályok között, hogy mire használják a netet. A fiatalok sokkal bátrabban szereznek tartalmakat online, vagyis használják a letöltő szolgáltatásokat, torrentoldalakat, ahonnan főleg filmeket, sorozatokat, zenéket és szoftvereket, játékokat keresnek.

A 30 év alattiak a magánéletüket is sokkal intenzívebben élik az interneten: előszeretettel osztanak meg magukról képeket, videókat a közösségi oldalakon.

Az új generáció gyakrabban tölt le audio-, és audiovizuális tartalmakat és látogat közösségi oldalakat. A 30 év felettiek viszont valamivel többször olvasnak hosszabb szövegeket, cikkeket az interneten és érthető módon gyakrabban használják ügyintézésre is. Míg az internethasználó fiatalok közel fele tölt le filmeket, csaknem harmaduk pedig zenét és szoftvereket, addig a 30 felettiek csak 10-15 százaléka teszi ugyanezt. Az e-mailezés népszerűségében nincs különbség a két csoport között, de a kapcsolattartás másik jelentős területét, a közösségi oldalakat a fiatalok több mint kétharmada használja rendszeresen, míg a 30 felettiek kevesebb, mint 40 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy a fiatalok között az e-mailt kezdi kiszorítani a közösségi oldalak nyújtotta kapcsolattartás. Emellett a fiatalok már gyakrabban használják a netet online rádióhallgatásra, tévézésre és társkeresésre is.

Tévéműsort néznek, de már nem hagyományos tévén

Bár a fiatalok kevesebbet néznek hagyományos tévét, filmekre, sorozatokra és szerkesztett műsorokra ők is igényt tartanak. Csupán azok fogyasztása tevődik át fokozatosan a különböző internetkapcsolattal ellátott eszközökre, számítógépre, okostelefonra, tabletre vagy például az interaktív tévére, amelynek jobb a képminősége és rendelkezik választható tartalmakkal (VoD) is. Ez a folyamat elsősorban kényelmi okokra vezethető vissza, mivel a fiatalabb generációk számára kiemelt fontossággal bír, hogy a tartalmat a kívánt időben és eszközön nézhessék a nekik tetsző sorrendben.

Ugyanakkor a fiatalok kevesebbet olvasnak a neten, mint a 30 év felettiek. Hírolvasásra alig több mint harmaduk használja a világhálót, míg az idősebb korosztály internetezőinek több mint fele. Persze szó sincs arról, hogy ne lenne igényük információkra, csak másképp fogyasztják és használják őket. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően népszerűbbek közöttük a nem-írott tartalmak, a képek, a videók, a hanganyagok.

Folyamatos online jelenlét

Az online tartalmakhoz való nyitottabb, aktívabb viszony mellett a netezésre használt eszközökben is nagy különbség van a korosztályok között. A fiatalok 33 százalékának van okostelefonja, míg a 30 felettieknél csak 23 százaléknak. A fiatal internetezők mintegy 20 százaléka használja netezésre a telefonját, a 30 felettieknek mindössze 6 százaléka.

A kutatás 2012 októberében készült, 1000 fős mintából, országosan reprezentatívan 15 és 65 éves kor között. 900 fő online lekérdezésen keresztül, 100 fő (50-65 év között) pedig telefonon keresztül válaszolt, ezzel biztosítva a reprezentativitást.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom