Kövess minket!

Médiapiac

Párbeszédet indít az influencer marketingről Istenes Bence és az Adamsky

Keresztes Tamás főszereplésével készített provokatív hangvételű rövidfilmet az influencermarketingről Istenes Bence és az Adamsky Budapest. A videó egy, a szakmának szóló B2B kampány felütése, a senkit nem kímélő kezdeményezés célja pedig egy párbeszéd elindítása a piaci szereplők körül kialakult „vadkeleti” állapotról.

Az elmúlt néhány évben a globális és hazai marketingszakma egyik legtöbbet hangoztatott kifejezése kétségtelenül az influencer volt. Ez a fogalom pillanatok alatt beépült a szakmai szókincs mellett a köztudatba is, ami talán túl gyors is volt az érintetteknek, gyakorlatilag minden oldalon azonnal kellett volna minőségi influencerkontentet kitalálni, előállítani és a kampányokba integrálni. Talán kevesen vitatják, hogy a szituáció – számos jó és sikeres ötlet mellett – sok kevésbé jó döntést is eredményezett – olvasható a lapunknak küldött közleményben.

Ennek a folyamatnak köszönhetően az évek során az influencer-menedzsment-ügynökség-ügyfél reláció is rengeteg gellert kapott, bár ebből sokáig csak keveset lehetett érzékelni. Egészen mostanáig, ugyanis 2018-ra már folyamatosan egyre több kritika éri az influencereket és a körülöttük lévő világot, a trend pedig ott tart, hogy senki nem szeretne lemaradni, viszont az ügyféligények kiszolgálása egyre inkább erőltetett módon történik. Ennek a hullámnak a részeként született meg a „Nem szponzorált tartalom” című áldokumentarista kisfilm is, amit Istenes Bence és az Adamsky Budapest készítettek közösen.

„Biztos sokan meglepődnek rajta, hogy mit keresek én egy ilyen ötlet körül, de szerintem fontos, hogy közösen lépjünk valamerre, kicsit tisztuljon a folyamat, a túloldalról átgondolt igények érkezzenek, és ezeket olyan megvalósítás kövesse, amiben van hozzáadott érték, és fontos legyen a személy.

Én is naponta találkozom olyan posztokkal, ahol sem a kitalálásba, sem megvalósításba nem fektettek túl sok energiát. Látszik, hogy csak az volt a cél, hogy egy nagy követőtáborral rendelkező ember falán megjelenjen a termék. Pedig ennek a lényege pont az lenne, hogy azt a terméket vagy márkát vállald, amit hitelesen tudsz képviselni, ami nem csupán felületként használja az embert. Sokszor éreztem ezt én is, emiatt is gondoltam, hogy kezdjünk valamit ezzel, és próbáljunk meg a közös hozzáálláson egy kicsit alakítani, és ebben minden szereplőnek megvan a maga felelőssége.

Örülnék, ha sok más, hozzám hasonlóan gondolkodó influencer is csatlakozna az oldalon a kezdeményezéshez, remélhetőleg nem vagyok egyedül azon az állásponton, hogy a mostani helyzeten bőven lenne mit javítani.”

– nyilatkozta Istenes Bence.

A videó főszereplője Keresztes Tamás, Jászai Mari-díjas színész, ő alakítja Döme, a „töréstesztbábuból lett nonfluencer” menedzserét. A kettejük mindennapjairól készült kisfilmet Koblicska P. Örs rendezte, és a Virágvölgyet is jegyző, Vass Gergely volt az operatőre.

„A nonfluencerség tulajdonképpen egy önkritikus karikatúra, vagy még inkább paródia. Nem egy személy vagy egy konkrét csoport felé mutogat, hanem egy kialakult állapotot szed szét darabokra.

Ezért kerültek bele ügynökségre, ügyfelekre, influencerekre és menedzserekre is jellemző élethelyzetek. Egyszerűen fogtuk a különböző tapasztalatainkat, feltupíroztuk őket és összegyúrtuk egy videóba. Ezzel egy kicsit önvallomásos jellege is lett, ami végső soron cél is volt” – fejtetti ki a fogalmat Rábai Márk, senior copywriter.

De mi vitte rá az ország egyik legnépszerűbb influencerét, hogy elkezdjen kritikusan szólni ahhoz a közeghez, amiben minden nap mozog?

A válasz viszonylag kézenfekvő. Istenes Bence és az Adamsky immáron második éve dolgozik együtt, így a két fél számára nagyjából egyidőben vált szembetűnővé, hogy milyen tipikus hibákat termel ki magából a rendszer, és egyszerre merült fel bennük az igény, hogy a piac jelentős szereplőiként tegyenek valamit. Később ez a két álláspont találkozott, majd egy közös ötletelés során megszületett a kampány, aminek megrendelője végül Istenes lett.

Semmi esetre sem szeretném azt állítani, hogy mi tudjuk a legjobban, mit és hogyan kellene tenni, csak abban vagyok biztos, hogy a jelenlegi helyzetben kódolva van csomó olyan feszültség, ami az érdekellentétekből táplálkozik és ami magától nem fog megoldódni. Persze nincs egyszemélyi felelős, ugyanúgy látok hibákat ügyfél, menedzsment, influencer és természetesen az ügynökségi oldalon is. Én személyesen is követtem el a munkám során olyan szakmai és nem szakmai hibákat, amik hozzájárultak a helyzet kialakulásához. A film maga is egy görbe tükröt kíván állítani az összes szereplőnek, így nekünk, ügynökségeknek is.

Abban bízom, hogy el tudunk indítani egy párbeszédet, aminek most egyfajta platformot kívánunk adni a nonfluencer.hu keretein belül.

Mi az idei évben nagyságrendileg 60 influencerrel dolgoztunk együtt tíznél is több kampányban, így bátran merem állítani, hogy a tapasztalataink, ha nem is reprezentatívak, de jelentősek a témában” – nyilatkozta a kampány céljával kapcsolatban Vaszary Ádám, az Adamsky Budapest ügyvezetője és egyben kreatívigazgatója.

A nonfluencer.hu weboldalon a videó mellett vitaanyag-indító iránymutatásokat is olvashatnak a témára nyitott látogatók. Ezek az összefoglalók teljes mértékben nyílt szerkesztésűek, ennek megfelelően a kampány szervezői arra biztatják a szakma képviselőit, hogy küldjék el saját álláspontjukat, így közösen létrejöhet egy mindenkit érintő, konszenzusos önszabályozás a jövőt illetően.

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom