Kövess minket!

Médiapiac

Olimpiai lázban a netezők

A felnőtt magyar internetezők elkötelezett szurkolók: 69 százalékuk tervezi figyelemmel kísérni a riói olimpiát. Tízből heten minden olyan versenyszámra kíváncsiak, amelyben magyar sportoló sikeréért szoríthat.

Az okostelefonok, tabletek és a (mobil)internet minden eddiginél szélesebb körű lehetőséget nyújtanak a szurkoláshoz. Az eNETTelekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az olimpiai szurkolással foglalkozik.

Az eNET 2016 augusztusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők olimpiai lázban égnek: 69 százalékuk, azaz több mint 3 és félmillió fő tervezi figyelemmel kísérni az idén augusztusban zajló ötkarikás játékokat. Nem meglepő módon a legnagyobb érdeklődésre a magyar szempontból hagyományosan sikersportágaknak minősülő úszás (78%), vízilabda (69%) és kajak-kenu (65%) tart számot.

A válaszadók azonban elkötelezett szurkolók: 69 százalékukat elsősorban nem is a saját kedvenc sportágai érdeklik, hanem azok a versenyszámok, amikben magyar induló sikeréréért izgulhatnak.

Míg korábban az olimpiai közvetítések követésének kizárólagos terepe a tévé volt, addig mára a válaszadók fele emellett az internet által nyújtott lehetőségeket is kihasználja. Az olimpiát tévében és neten egyaránt követni tervezők 45 százaléka a tévé mellett laptopon, 41 százaléka asztali számítógépen, 34 százaléka okostelefonon, minden tízedik válaszadó pedig tableten is fogja nézni a közvetítéseket. Mindez azt jelenti, hogy a tévézés mellett laptopon 790 ezren, asztali számítógépen 720 ezren, okostelefonon 600 ezren, tableten pedig már 170 ezren fognak szurkolni a magyar sikerekért.

Az okostelefonok és tabletek, valamint a (mobil)internet terjedése tízből kilenc válaszadó szerint az olimpianézési szokásokat is átalakította, minden eddiginél szélesebb körű lehetőséget biztosítva a szurkoláshoz. Nem csak lehetővé tették a közvetítések követését bárhol és bármikor (70%), de segítségükkel egyszerűbbé vált az olimpiával kapcsolatos hírek olvasása (50%), könnyebbé az őket érdeklő versenyszámok keresése és kiválasztása (26%), valamint egyszerre több képernyőn is lehetővé tették a közvetítések nézését (23%).

A többség (74%) lényegesnek is tartja, hogy a számára érdekes olimpiai versenyszámok közvetítéseit élőben (valós időben) tudja követni helytől és időtől függetlenül. Hogyha mégis lemaradnának egy számukra fontos olimpiai eseményről, a válaszadók fele inkább rögtön tudni szeretné az eredményt (esetleg ezután nézné meg az adott versenyszámot). Ennek megfelelően a hagyományos, élő tévés közvetítések a legkedveltebbek (78%), ezeket követik a visszanézhető (31%), majd az élő, interneten streamingelt (16%),végül a televízióból a válaszadók által rögzített közvetítések (5%).

Az olimpianézők lelkes szurkolónak bizonyulnak: 76 százalék érezte már, hogy kiugrik a szíve az örömtől, amikor valamelyik magyar sportolónak vagy csapatnak sikerült nyernie az olimpián, 69%-nak szorult már össze a szíve, amikor ez nem sikerült, 61 százalék máig megborzong, ha látja egy-egy emlékezetes olimpiai győzelem ismétlését, közel felük pedig szurkolt már üvöltve a tévé előtt olimpia idején.

Bár az olimpia iránt érdeklődök 93 százaléka más sporteseményeket is figyelemmel szokott kísérni, az olimpia háromnegyedük szerint azért különösen fontos, mert erősíti az összetartozást az országban és a világban. Szintén az összetartozás érzését hivatott segíteni a Telekom Szurkolói Szív kezdeményezése is, amelyet a válaszadók többsége nagyon jó ötletnek tartja, hiszen így a versenyzők érezhetik a szurkolók szeretetét, akik „kicsit a szívüket adhatják a versenyzőknek”. 45 százalék tervezi is, hogy az olimpia alatt támogatja a magyar versenyzőket ezzel a kezdeményezéssel.

Az odaadó szurkolásért cserébe a válaszadóknak természetesen elvárásaik is vannak: nem érik be az olimpiai érmekkel, 34 százalékuk egy, 42 százalékuk pedig több magyar versenyzőtől is világcsúcsot vár.

A felnőtt magyar netezők nem csak szeretnek szurkolni, de élen is járnak benne: 69 százalékuk tervezi figyelemmel kísérni a riói olimpiát és drukkolni minden magyar versenyzőnek. Mindezt persze nagyban megkönnyíti számukra az okostelefonok és tabletek, illetve a (mobil)internet terjedése, hiszen ezek révén kibővültek a szurkolási lehetőségeik, így bárhol és bármikor átadhatják magukat a szívvel-lélekkel szurkolás örömének.

Médiapiac

Elindult a szavazás a Média a Családért díj közönségdíjasaira

2022. január 10-én éjfélig bárki leadhatja a szavazatát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Média a Családért Alapítvány lassan 15 éve díjazza azokat a családbarát cikkeket és műsorokat, amelyek a családról és a családnak szólnak:

történeteket mesélnek el, kérdéseket tesznek fel és válaszokat keresnek a családokat érintő élethelyzetekre, problémákra.

Az idei jelöltekre a közönség 2022. január 10-én éjfélig adhatja le voksát az alapítvány honlapján.

A közlemény szerint az idei jelöltek sokféle műfajban és megközelítésben foglalkoztak a családdal, a többi között témájuk volt az önbántalmazás, a gyászfeldolgozás, az időskori félelmek, a szülés utáni depresszió, az irigység, a család melletti továbbtanulás, az örökbefogadás, a szülővel való együtt alvás problémája, vagy az, hogyan viselik a kamaszok a bezártságot.

A magyarországi és külhoni szakmai zsűri által havonta kiválasztott jelölteket a Képmás magazinban, az alapítvány weboldalán, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is bemutatják.

Az eredményhirdetésre 2022. január 31-ig kerül sor – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom