Médiapiac
Okosodó piac
Komoly kihívás elé állítják a tévés piacot a különböző okosplatformoknak köszönhetően drasztikusan átalakuló fogyasztási szokások. Életképes üzleti modellt keresnek a szereplők, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, hogyan lehet előnyt – és leginkább bevételt – kovácsolni a digitális fogyasztás okosságából.
Annak ellenére, hogy az over-the-top TV (OTT-)* tartalomszolgáltatás az életciklusának még viszonylag kezdeti szakaszában jár, a hagyományos műsorszolgáltatók, tévécsatornák közül egyre többen érzik megkerülhetetlennek, hogy belépjenek e piacra. Az okok között szerepel, hogy saját kínálattal igyekeznek felvenni a versenyt az olyan tisztán OTT-szolgáltatókkal, mint amilyen a Netflix, az Amazon Prime Instant Video vagy a magyar fuso Premium. És bár az OTT-piac árbevétel-alapú részesedése még a nálunk fejlettebb piacokon is csupán néhány százalék, az Analysys Mason előrejelzése szerint a közép-kelet-európai térség az elkövetkező négy éven belül szignifikáns növekedésre számíthat. A várakozások alapján 2019-re régiónk fogja adni az európai OTT-piac 26 százalékát, és az over-the-top videószolgáltatások penetrációja 1,2 százalékról több mint ötszörösére, 6,5 százalékra nő majd.
 |
A hazai piacot komolyan befolyásolhatja, hogy a digitális műsorterjesztésnél minden egyes plusz-televíziókészülék esetén többet kell fizetnie a fogyasztónak. Az Analysys Mason elemzői szerint ez az OTT-szolgáltatók malmára hajthatja a vizet, a másodlagos készülékek esetén ugyanis a nézők inkább lesznek hajlandók kiegészítő szolgáltatások megvásárlására. Az OTT-alkalmazások előnye, hogy egy előfizetéssel (vagy akár ingyen) valamennyi elérhető platformon (az okostévé mellett táblagépen, számítógépen, okostelefonon) használhatók, és a kínálatban szereplő számos televíziós előfizetési modellel szemben hűségidőt sem kötnek ki a felhasználóknak. Az előrejelzések azt mutatják, néhány éven belül a közép-kelet-európai háztartások közel fele (42 százalék) ennek köszönhetően OTT-videószolgáltatást fog igénybe venni másodlagos előfizetéses szolgáltatásként.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által tavaly év végén nyilvános konzultációban megkérdezett piaci szereplők szinte mindegyike úgy véli, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon, öt-tíz éven belül nem fogják helyettesíteni, kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. Egyes vélemények szerint az értéklánc megváltoztatása nem feltétlenül érdeke a tartalomtulajdonosoknak, ezért rövid távon arra lehet számítani, hogy kevesebb tartalmat lehet majd elérni online felhasználásra.
A terjeszkedésben nagy szerepe lesz annak, hogy nézhetőek lesznek-e a tartalmak televíziókészüléken; milyen tartalmak lesznek elérhetők az over-the-top platformokon; illetve az OTT-tartalomszolgáltatások képesek lesznek-e ugyanazt a felhasználói élményt biztosítani, mint a hagyományos műsorterjesztés.
Okos, de nem egységes platform
A fent említett, tévékészüléken történő fogyasztásban kiemelt szerep jut az okostévéknek (avagy az internethez csatlakoztatott televízióknak). A Gemius Hungary legfrissebb felmérése szerint a hazai internetezők 18 százaléka rendelkezik okostévével, ami nagyjából 928 ezer főt jelent. Közülük azonban csupán kevesen csatlakoztatják készüléküket a világhálóra, és mindössze 30 százaléknyian kihasználják ki rendszeresen az okostévé online előnyeit. Az okostelevíziót vásárlók között túlsúlyban vannak a gyermekes háztartások, és minél több 18 éven aluli gyermek él a családban, annál valószínűbb az okostévé jelenléte a háztartásban – állapították meg a kutatók.
Komoly korlátot jelent a piac számára, hogy a magyar fogyasztók fizetési hajlandósága az okostévéken is nagyon alacsony, jellemzően (84 százalék) nem használnak olyan alkalmazásokat, illetve nem vesznek igénybe olyan tartalmakat, amelyekért fizetni kellene. A hagyományos tévékészülékekhez képest nyújtott előnyök közül a hazai fogyasztók számára, úgy tűnik, a külső tárhelyhez való hozzáférés a legfontosabb, a tévénézésen kívül ugyanis ezt a funkciót használják legnagyobb arányban (50 százalék).
 |
Az NMHH konzultációjában részt vevő tartalomszolgáltatók ezzel párhuzamosan további problémákat is felvetettek az okosplatformokkal és az azokon keresztül fogyasztható tartalmak elérhetőségével kapcsolatban. Meghatározó vélemény, hogy a tévékészülék-gyártók egyelőre piaci erőfölényt képviselnek a tartalomszolgáltatókkal szemben, és a közös szabványok hiánya már most is érezteti hatását.
A televíziógyártók az okosplatformjaik kiegészítő szolgáltatásaival igyekeznek versenyelőnyt, illetve járulékos bevételeket szerezni. Ennek köszönhetően az egyes gyártók platformjai teljesen különböznek egymástól, az alkalmazások nem átjárhatók, külső vagy nem preferált programok telepítését pedig akár blokkolhatja is a gyártó. „Ha egy tartalom- vagy OTT-szolgáltató interaktív televíziós szolgáltatásával vagy okostévés alkalmazásával minden platformon meg kívánna jelenni, az rengeteg pluszköltséget és akár 6-8 különböző szoftver kifejlesztését és üzemeltetését is jelentheti. Ez drasztikusan megnöveli a fejlesztési és működési költségeket, ráadásul csak a legnagyobb szolgáltatók képesek mindenhol megjelenni (pl. YouTube, Netflix). Tehát a piacra lépést mindenképpen korlátozza, hogy ennyire egyediek a televíziók, illetve a digitális tévészolgáltatók interaktív platformjai.” (Forrás: NMHH: Az over-the-top tartalomszolgáltatások hatása a médiarendszerre – A nyilvános konzultációra érkezett vélemények összefoglalója, 22. oldal.)
Piacra lépési korlátok az OTT-tartalomszolgáltatások számára
1. Piacméret: a magyar piac mérete nem teszi lehetővé igazán nagy VOD-könyvtárak létrehozását.
2. Nyelvi és kulturális korlátok: speciális lokalizációs probléma, hogy a hazai piacon a magyar nyelvű tartalom (szinkron) a keresett.
3. Tartalmi jogok: nehéz, esetleges és kockázatos az aktuális, illetve az exkluzív stúdiótartalmak beszerzése, az előny és a vásárlóerő a tradicionális médiaszolgáltatóknál van.
4. Fizetési, jogi korlátok: még nem terjedtek el a hazai online fizetési szokások, az online számlaadás nem túl rugalmas.
5. Műszaki feltételek: korlátot jelent az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához, például a tartalomvédelemhez szükséges műszaki feltételek megteremtésének forrásigénye is.
6. Fizetési hajlandóság: a fogyasztók jövedelmi helyzete és alacsony fizetési hajlandósága miatt a valódi versenytársak a díjmentesen (főként illegálisan) elérhető internetes tartalmak.
7. Szabályozatlan jogi környezet: a szabályozatlan jogi helyzetből eredően hiányoznak a piacszerű működést garantáló üzleti modellek.
(Forrás: NMHH)
Keresd a pénzt!
Az egységesítés hiánya üzleti szempontból más területen is érezteti hatását. A már említett megnövekedett alkalmazásfejlesztési költségek mellett nem állnak rendelkezésre egységes, elfogadott mérési normák az OTT-videotartalmak fogyasztásának mérésére. Ez jelentősen megnehezíti a szolgáltatók számára a tartalmak monetizálását, nem lehet ugyanis a hagyományos tévés nézettségi mérésekhez hasonlóan objektív számadatokra hivatkozva meggyőzni a hirdetőket, hogy érdemes és szükséges igénybe venni az online platformokat.
A másik oldalon viszont komoly lehetőségek nyílhatnak meg a piac előtt annak következtében, hogy az online terjesztés a hagyományos műsorszórásnál jóval pontosabb targetálást tesz lehetővé. Az OTT-tartalomszolgáltatók pontosan tudják, az egyes nézők mikor milyen tartalmakat fogyasztanak, ami hihetetlen adatmennyiséget ad a kezükbe. A Hulu idén augusztusban jelentette be, hogy értékesítési rendszerét programozott megoldással bővíti, aminek révén az alkalmazásán keresztül továbbított hirdetések személyre szabhatóbbak lesznek, mint valaha. Ahogy a vállalat közleménye fogalmaz, a targetálásnak köszönhetően a megfelelő reklám juthat el a megfelelő nézőhöz, a megfelelő időpontban. Ez pedig olyan hozzáadott érték lehet, amiért a hirdetők akár prémiumot is hajlandók fizetni.
A reklámbevételek mellett további potenciált jelent az ingyen nézhető csatornák üzemeltetői számára, hogy a fogyasztókra ezentúl nem csupán nézőként, hanem fizető fogyasztóként is tekinthetnek – fogalmaz az RTL Magyarország frissen kinevezett digitális és fejlesztési igazgatója, Szabó András Tibor (lásd kapcsolódó interjúnkat – szerk.). A hirdetéseken túl az on-demand szolgáltatásokon keresztül újabb bevételi forrás nyílhat meg a hagyományos műsorszolgáltatók számára. A versenyt valószínűleg a tartalmak döntik el. Bár a csatornamárkáknak továbbra is komoly ereje van a nézők megnyerésében, a digitális platformokon valójában tartalmak versenyeznek – teszi hozzá a szakember. A bárhol, bármikor fogyasztható tartalmak világában a nézőé a teljes kontroll, amihez nehéz egy olyan, tömegekhez szokott piacnak alkalmazkodnia, mint a televíziózás.
* Az over-the-top TV (OTT) olyan audiovizuális vagy audio-tartalomszolgáltatás, amely valamilyen széles sávú adatátviteli elérésen keresztül jut el a nézőhöz, felhasználóhoz, fogyasztóhoz egy harmadik szolgáltatótól anélkül, hogy azt bármilyen, internet-hozzáférést és széles sávú szolgáltatást nyújtó szolgáltatón keresztül „futtatnánk”.
Csatornák helyett tartalmak versenyét hozza a digitális platform
Az RTL Magyarország idén szeptember végén jelentette be külön digitális és fejlesztési igazgatóság létrehozását, jelezve, hogy a digitális platformok kiemelt szerepet játszanak a piacvezető jövőbeni terveiben. Utóbbiakról az igazgatóság vezetőjét, Szabó András Tibort kérdeztük.
A frissen életre hívott digitális és fejlesztési igazgatóság vezetőjeként mit tekint elsődleges feladatának?
Elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy az RTL digitális jelenlétét markáns digitális jelenlétté fejlesszük. A digitális reklámpiacra is jellemző az, ami a televíziós piacra: leginkább csak a topszereplőknek sikerül „scalable” és hosszú távon sikeres üzleti modellt felépíteniük, ezt a pozíciót akarjuk elérni az RTL-nél is. Ezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a jelenlegi sikeres RTL Most szolgáltatás mellé további digitális tartalmi vertikumokat, termékeket hozunk létre, és ezeket további partnerségekkel erősítjük meg.
Piacvezetőként milyen lehetőségeket látnak az online videófogyasztásban?
A rövid válasz az, hogy nagy lehetőségeket. A hosszabb válasz az, hogy nagy lehetőségeket, de nem mindegy, hogy milyen formában (short form vagy long form), nem mindegy, hogy milyen monetizálás mellett (AVOD versus SVOD), és nem mindegy, milyen platformon (saját versus partner platformok). Ezen kérdések megválaszolása fogja meghatározni azt, hogy az amúgy folyamatosan növekvő online videófogyasztásból ki milyen szerepet szán magának. Az RTL-nél úgy véljük, hogy e paraméterek mentén az online videó kínálati lánc legtöbb elemében részt szeretnénk venni.
Kinevezése kapcsán kiemelten beszélt egy egységes VOD- és OTT-stratégia kialakításáról. Milyen lépéseket lát szükségesnek elsőként ezen a téren?
Első lépésnek azt tekinteném, alakuljon ki egységes elképzelésünk arról, hogy konkrétan mi a VOD- és OTT-stratégiánk. Magamban mindig ürességet érzek az OTT- és VOD-stratégiák tematizálásában. Magyarországon különböző szakmai fórumokon zajlanak beszélgetések, a környező európai országokban ennél azért már jóval előrébb jár ezen üzleti modellek tesztelgetése. Egy dolog biztos, azon változtatnunk kell, hogy arra várjunk, valamiféle külső hatásra hulljon ölünkbe a megoldás. Nem fog, mert ilyen nincs, alkalom nyílik viszont arra, hogy tesztelgessük, milyen platformon, milyen tartalommal érhetünk el új fogyasztókat. A legnagyobb kihívást egyébiránt abban látom, hogy hagyományos free-to-air csatornaként meg kell tanulnunk a fogyasztóinkra nem csak nézőként tekinteni, hiszen egyben fizető fogyasztóink is lehetnek, mondjuk egy SVOD-előfizetéssel. Ez jelentős szemléletváltást fog igényelni részünkről.
Jelenleg ingyenesen visszanézhetők az RTL Klub saját gyártású műsorai mind számítógépes platformokon, mind a mobilalkalmazáson keresztül. Üzleti szempontból miért fontos a csatorna számára a VOD-jelenlét? Hogyan lehet monetizálni az online videófogyasztást?
Nem igazán van új a nap alatt. Mindig somolyogva jut eszembe a YouTube korai időszaka, amikor az oldal kommunikációja semmi egyébről nem szólt, csak arról, hogy nem lesznek rajra reklámok, és soha nem lesz fizetős. Ehhez képest külföldi IP-címről lassan nézhetetlen a videómegosztó a rengeteg reklám miatt, és még az idén elindul a fizetős szolgáltatása. Ráadásul a YouTube-on közzétett tartalmakat még csak nem is ők gyártják, csupán a platformot biztosítják hozzájuk. Nem gondolom, hogy mi fogjuk feltalálni a spanyolviaszt rövid távon az online videó monetizálása terén: az ingyen fogyasztásért cserében el kell majd viselni a reklámokat a videók közben, vagy ha majd lesz SVOD-platformunk, akkor elő kell majd fizetni rá. Mindezt mondjuk úgy, hogy az RTL Magyarország legnagyobb videotartalom-gyártója, nem kevés pénzt költünk évente arra, hogy helyi gyártású tartalmak, helyi sztorik szülessenek.
A mobilplatformok mellett a connected és okostévék terjedése mekkora potenciált jelent a televíziócsatornák számára?
Az okostévé semmit nem fog érni egy tartalomgyártó vagy -szolgáltató számára, ha nincsenek meg a megfelelő videószolgáltatások mögötte. Ezek nélkül csak egy újabb connected platform a sok közül. Ebből kiindulva szerintem nem az okostelevíziók terjedése fogja az igazi megváltást jelenteni, hanem az olyan VOD-megoldások, amelyek úgy okostévén, mint tableten, mobilon vagy desktopon elérhetőek lesznek.
A hirdetők és az ügynökségek mennyire gondolkodnak ezekben a digitális platformokban?
Abból kiindulva, hogy évről évre azt halljuk és olvassuk, mennyire hasít a digitális reklámpiac, úgy vélem, nagyon. Egyben azonban azt is gondolom, hogy amit Magyarországon jelenleg digitális platformnak hívunk, az csak a jéghegy csúcsa; nagyon sok fejlesztésnek le kell még zajlania, ami igazán izgalmassá teszi a digitális platformokat, mind termékszolgáltatások, mind digitális megoldások tekintetében – hogy egy egyszerű példát említsek: programmatic platform kialakítása.
A portfóliójukba több kábeltévé is tartozik. Tervezik, hogy más csatornákkal is megjelenjenek a digitális térben?
A digitális térben, úgy vélem, nem konkrétan a csatornák a fontosak, hanem az általuk sugárzott tartalmak. E téren különösen a helyi gyártású történetekkel és tartalmakkal kívánunk jelen lenni a digitális térben. Ebben a tekintetben például nagy terveink vannak az RTL II-t illetően, ahol a helyi gyártású tartalmaknak nagyon fontos szerepet szánunk: hogy csak egy példát mondjak, október 14-én indult a Butiquehotel.hu című hazai gyártású sitcomunk.
Médiapiac
Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu
Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.
Altorjai Anita elmondta:
az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.
Altorjai Anita elmondta:
a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.
Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.
A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.
“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.
Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.
Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.
Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Médiapiac
A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.
Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.
A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.
A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben
– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.
A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást
– jelezték a közleményben.
A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.
Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában
Médiapiac
A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.
A közlemény szerint
az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.
Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.
A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.
Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.
Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően
– tették hozzá.
A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.
A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.
Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.
A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.
A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.
Borítókép: illusztráció