Kövess minket!

Médiapiac

Okos Város idegrendszert épít a Huawei

A Huawei bemutatta új, vezető ICT technológiákat felvonultató okosváros-koncepcióját, amely összekapcsolja a digitális és a fizikai világot olyan területeken, mint a városi adminisztráció, a közszolgáltatások és az ipari gazdaság. Ott jártunk a kiállításon.

A vállalat Intelligens Műveleti Központ (IOC) megoldása az okos város agyaként szolgál, magában foglalja a különböző felhő adatközpontokat és a mindenhol jelenlévő városi hálózatokat, melyek összegyűjtik, integrálják és megosztják a városi adatokat.

A rendszer a felhő alapú számítástechnika, a Big Data, a Dolgok Internete (IoT) és a mesterséges intelligencia segítségével többek közt folyamatosan elemzi a városi szolgáltatásokat és lehetővé teszi az egységesített koordinációt, valamint a városi szolgáltatók közötti együttműködést. A Huawei szerint az urbanizáció miatt az okos városok fejlődése megállíthatatlan, a vállalat okosváros-piacról származó bevétele 2017-ben elérheti a 4 milliárd dollárt, a terület éves növekedési üteme pedig megközelíti az 50 százalékot.

A Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó keretében a Huawei észak-kelet- és közép európai régiója Budapesten mutatta be a vállalat okosváros-koncepcióját a Huawei Smart City Summit 2017 kiállításon. A vállalat szerint a növekvő urbanizáció miatt 2025-re 27 óriásváros lesz több mint 10 millió lakossal hatalmas nyomást helyezve a városi közlekedésre, az egészségügyi ellátásra és a közszolgáltatások működtetésére – ezért a városok többségének újra kell gondolnia működését. A városoknak okossá kell válniuk ahhoz, hogy a lakosok magas színvonalú szolgáltatások és hatékony rendszerek iránti igényeinek meg tudjanak felelni.

Az okos várossá váláshoz szükséges a város digitális átalakítása, amelyhez olyan adatvezérelt rendszerekre van szükség, melyek segítenek a hatóságoknak a város irányításában, és lehetővé teszik a digitális és fizikai világok integrálását.

„Minden sikeres okos város programot a város vezetésének kell irányítania, és különösen fontos az adatok és információk megosztása”

– mondta David Tang.

A Huawei észak-közép-európai régiójának elnöke szerint az adatok megosztásának módján változtatni kell, annak érdekében, hogy a város egyes részlegei összekapcsolódhassanak és megoszthassák egymással az adataikat. Továbbá szükség van egy erős és hozzáértő okos város csapatra, hosszú távú és stabil befektetésekre, valamint a városi vezetőknek együtt kell működniük egy vezető digitális szolgáltatóval, aki az átállást le tudja folytatni. Ennek a partnernek nyitottnak kell lennie, hajlandónak arra, hogy megossza az értékeket más technikai partnerekkel, és meg kell teremtenie egy teljes ökoszisztémát az okosváros számára.

„A Huawei hajlandó erre és képes is arra, hogy efféle vezető digitális partner legyen”

– tette hozzá David Tang.

A Huawei szerint emellett a város vezetésének mindent magába foglaló kapcsolatokat kell kiépítenie – beleértve az embereket és dolgokat – és egyúttal össze kell kapcsolnia az alkalmazottakat, a vásárlókat, a partnereket és szolgáltatókat. A város működésének a big datán és a mesterséges intelligencián kell alapulnia, továbbá valós idejű döntéshozatallal kell automatizálnia a folyamatait, hogy egyszerű, hatékony és intelligens műveleteket hajthasson végre.

A vállalat vezetőinek beszámolója szerint a magyar kormányzattal egy budapesti okosparkolási rendszer és egy intelligens sürgősségi megfigyelő központ létesítéséről tárgyalnak; Csehországban az okosvilágítás és a hulladékkezelés, Belgrádban pedig biztonsági kamerarendszer telepítése van napirenden. Az együttműködések során a megrendelő igényei mellett minden esetben kulcskérdés a helyi jogszabályi környezetnek való megfelelés is.

Peng Xi, a Huawei vállalati üzletága észak-közép-európai régiójának elnöke szerint

„az Okos Város olyan, mint egy élő organizmus, melyet idegrendszer hajt. Ez az idegrendszer agyból (irányítóközpont) és perifériás idegekből (hálózat és szenzorok) áll, melyek valós idejű adatokat gyűjtenek a város állapotáról, ezt továbbítják, hogy az agy elemezze azokat, tudatosan döntéseket hozzon, majd intelligensen végre is hajtsa azokat. Ez akadálymentes kapcsolatot teremt a fizikai és a digitális világok közt.”

A Huawei elkötelezett amellett, hogy egy erős idegrendszert hozzon létre az Okos Városok számára az olyan vezető ICT technológiák segítségével, mint felhő alapú számítástechnika, a Dolgok Internete és a mesterséges intelligencia. Célunk, hogy mi legyünk az az alap, mely támogatja az Okos Városok robusztus és fenntartható fejlődését.

Az okos város agya

A rendezvényen a Huawei bemutatta az Intelligens Műveleti Központ (Intelligent Operation Center) megoldását, mely az okos város agyaként működik, és összekapcsolja a fizikai és digitális világokat. A központ infrastruktúrája magába foglalja a különböző felhő adatközpontokat és a mindenhol jelenlévő városi hálózatokat, melyek összegyűjtik, integrálják és megosztják a városi adatokat, így téve lehetővé a város valós idejű láthatóságát. A big data, a machine learning és a mesterséges intelligencia használatával az Intelligens Műveleti Központ értékes információkkal gyűjt, hogy támogassa a várost az olyan alapvető szolgáltatások tervezésében és menedzselésében, mint a közlekedés vagy a közbiztonság.

Mesterséges intelligencia és okos városok

A Huawei szerint a mesterséges intelligencia meghatározó szerepet játszik az okos városok fejlődésében. A Huawei nem úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint egy új üzletre vagy új iparágra, amelyet most találnak fel. A vállalat az intelligens érzékelésbe, észlelésbe és computing-ba fektet. Olyan AI rendszereket fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik a szinergiát szoftver és hardver között, valamint a készülékek és a felhő között.

A Huawei Okos Város megoldások már jelenleg is olyan területeken használják a mesterséges intelligenciát, mint az intelligens város irányító központ, az okos közlekedés, az arc- vagy rendszámfelismerés. Az AI vezérelt videóelemzés pedig tovább bővíti a mesterséges intelligencia alkalmazásának körét a biztonságtechnológiában, valamint olyan új funkciók terén, mint a valós idejű jármű pályagörbe követés, amely eddig még csak a filmvásznon volt látható. Az AI emellett olyan területeken hoz majd áttörő változást, mint a közbiztonság, az egészségügy és a városi közlekedés. Az okostelefon felhasználók már most is összeköttetésben vannak okos városi szolgáltatásokkal, Észtországban például a rendőrség és a tűzoltósághoz vannak bekötve.

A rendszerek bemutatóján elhangzott, hogy a biztonság az okos városok működésének egyik sarokpontja, emellett törekednek arra, hogy ne csupán a megrendelő cég haszonkulcsát növeljék, hanem a közösség is profitáljon a fejlesztésekből. Így például a megfigyelő kamerarendszerek önmaguktól képesek elemezni a nem szokványos eseményeket (kerítések átmászása, hátrahagyott csomagok), de az okosvilágítás villanypóznáin megfigyelőkamerák és pánikgombok is elhelyezhetőek. Elsősorban a fejlődő országokban tudnak beszámolni arról, hogy a projektterületeken jelentősen csökkent a bűncselekmények száma, és a rendőrséget is sokkal hamarabb lehet tájékoztatni az incidensekről, míg a fejlett országokban a terrorizmus elleni küzdelmet is segíthetik a megoldásaik.

Wang Yanmin, a Huawei Fogyasztói Üzletága észak-kelet- és közép-európai régiójának elnöke szerint az okoseszközök és a mesterséges intelligencia segítik a felhasználókat abban, hogy okos polgárrá váljanak, és kihasználják az okos városok előnyeit.

„Egy új korszak kezdetén vagyunk, amelyben a mesterséges intelligencia már nemcsak a szuperszámítógépek sajátja, hanem a mobileszközök részévé is válik. A világ első mobil mesterséges intelligencia processzora a Huawei Mate 10 Pro-val debütált, amelynek kamerája például már felismeri a tárgyakat és a témákat. A Huawei fejlesztésének köszönhetően az AI beépült az okostelefonokba és mindenki számára elérhető”

– hangsúlyozta Wang.

Az IDC becslése szerint 2021-ben a világ lakossága 60 százalékának lesz okostelefonja, a következő négy évben pedig 8,1 milliárd okostelefont szállítanak le a világon, így téve a mobilt mindenütt jelenlévő platformmá az AI számára. A kutatócég előrejelzése szerint a kognitív és AI rendszerek piaca 2021-re eléri az 57,6 milliárd dollárt, és az alkalmazások egyre szélesebb köre használja majd. Wang Yanmin szerint a Huawei egyértelműen a személyi eszközökbe épített AI-ban látja a jövőt: a nem a felhőben, hanem magában az eszközben működő mesterséges intelligencia valós idejű támogatást képes nyújtani a felhasználóknak. A Mate Pro10-et a rendezvényen is bemutatták: a por- és vízálló, Leica-optikás csúcskészülék a nagy játékosok kihívója lehet, és nyitóára is ennek megfelelő, mintegy 240.000 forint.

Gyorsan fejlődik az okos város piac

A Huawei világszerte 13 OpenLab-ot és 36 innovációs központot működtet annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Smart City ökoszisztéma fejlesztéséhez. A vállalat Okos Város megoldásait jelenleg majdnem 40 országban alkalmazzák világszerte, több mint 120 városban, Kínában például kilencben. A vállalat Okos Város piacról származó bevétele 2017-ben globálisan elérheti a 4 milliárd dollárt, az üzletág a következő két évben dinamikusan, éves szinten 40-50 százalékkal növekedhet a Huawei előrejelzése szerint.

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom

Médiapiac

“10-20 globális sajtóorgánum mondja meg, mit kell gondolni”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szerdai online jogállamiság-vitáján arra biztatta a nyugati “buborékban” élőket, hogy “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis – mint mondta – soha nem baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a vitát követően közösségi oldalán elgondolkodtatónak nevezte, hogy

az elmúlt évtizedben egyetlen olyan vita, panelbeszélgetés, konferencia vagy nemzetközi sajtóban megjelent interjú sem volt még, ahol ne lehetett volna előre tudni, hogy a liberális politikusok, “megmondóemberek” és újságírók mit fognak mondani, kérdezni és hogyan érvelnek a jogállamisági és szabadságjogi témákban.

Hozzátette: soha egyetlen új gondolat, új kérdés vagy új kontextus nem merült fel.

Azt írta:

kényelmes póz az ilyen, hiszen 10-20 civilszervezet és 10-20 globális sajtóorgánum úgyis mindig pontosan megmondja, mit kell gondolni és mit szabad képviselni ezekben az ügyekben.

Az elmúlt évtizedekben ez a fajta politikai és ideológiai lustaság Varga Judit szerint olyan “hatalmas buborékot” hozott létre a Nyugat számára, amelyben nem kell gondolkozni, csak vissza kell mondani a megszokott mantrákat és varázsszavakat és akkor az ember “jó ember lesz” és “elkerülheti a civilizált világból történő kiátkozást”.

Éppen ezért – tette hozzá – az igazságügyi miniszternek mindig izgalmas kihívás jogállamisági beszélgetéseken, vitákon részt venni. Azonban ezek a “bokszmeccsek” véleménye szerint egyáltalán nem valódiak.

Hangsúlyozta, “mindenki a saját, külön szorítójában egyedül bokszol a levegőbe”, Magyarország például az európai jog talaján állva, mások ideológiai meggyőződésből; vannak, akik belpolitikai haszonszerzésből és vannak olyanok, akik nem is akarnak “bokszolni”, csak “beküldték őket a szorítóba”.

Egy azonban biztos: “a magyar ringbe, amely az európai jog és tények talaján áll, senki, vagy csak nagyon kevesen mernek belépni” – közölte Varga Judit.

Úgy fogalmazott: megpróbálta “beinvitálni a kényelem bajnokait a magyar szorítóba”, arra biztatva őket, hogy merjenek nyitni a más vélemények felé, legyenek bátrak megismerni a másik oldal érveit is. És ami a legfontosabb: “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis sose baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Tovább olvasom