Kövess minket!

Médiapiac

„Nyilván hiányzik Magyarország”

Amikor az Isten veled, Magyarország! felvételei készültek, szereplőink, hőseink még hírből sem ismerték a koronavírust. Történeteink még egy olyan világban játszódtak, ahol jártak a repülőgépek, nyitva voltak a határok, és ahova reméljük, hamarosan újra visszatérhetünk – ezzel a felütéssel indítja útjára az RTL Klub dokumentumsorozatának harmadik évadát.

A külföldre költőző magyarok sorsát mutatta be az RTL Klub az Isten veled, Magyarország! című dokumentumsorozatának első és második évadában, amely nem a különböző híradásokban gyakran elhangzó szomorú statisztikákat helyezte középpontba, hanem az egyéni sorsokat, illetve a családokat, akik különböző okokból ugyan, de úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot, és idegen földön próbálnak szerencsét, máshol folytatják az életüket, vagy már egy ideje külföldön igyekeznek boldogulni. És ezt a már jól kikövezett utat folytatják a széria harmadik évadában is.

Ilyen típusú sorozatok Európában sok tévében futnak, a legrégebben működő a Goodbye Deutschland!, amely több mint tíz éve megy: a sorozatban szereplő emberek Németországban igazi sztárokká váltak, az alkotók vissza-visszatérnek hozzájuk, így a nézők látják megöregedni őket, felnőni a gyerekeiket. Nekünk is az a célunk – ha a magyar családok nyitottak erre –, hogy alkalmanként újra forgathassunk nálunk, és megmutathassuk, hogyan alakul az életük

– mondta a sorozat bemutatása kapcsán Kotroczó Róbert hírigazgató a hvg.hu-nak.

Mint az az előző szériák kapcsán kiderült, Az Isten veled, Magyarország! titokban készült, a hírek szerint a csatornánál is csak nagyon kevesen tudtak róla, pedig a stábtagok volt, hogy százezer kilométert repültek tizenhét országban, hogy minden adásban bemutathassák azt a három-négy családot, akik saját tapasztalataikat osztották meg a nehézségeikről, hogy milyen volt mindent hátrahagyni, akár nyelvtudás nélkül.

Ezúttal epizódonként három történetet látunk, a csatorna hírigazgatósága által készített produkció készítői változatos, egymástól eltérő sorsokat mutatnak be, ami lehetőséget teremt arra, hogy bárki belehelyezkedhessen a szereplők sorsába.

Valkó Eszter és férje, Péter

Az új évad első részében elsőként az ismert műsorvezető, Valkó Eszter és férjének, Péternek a történetét ismerhetjük meg. Mint kiderül, az RTL Klub egykori arca nehéz döntést hozott, amikor lemondott az itthoni karrierjéről, és követte a férjét Hollandiába, akivel 2018-ban Maastrichtban kezdtek új életet, ahol a férj olyan lehetőséget kapott egy svájci sejt- és génterápiás gyógyszercégtől, amit, ha nem fogad el, örökké bánta volna, Eszter pedig úgy volt vele, hogy, ha van olyan műsor, amelyet nagyon szeretne megcsinálni, így is meg tudja oldani, ám végül ő is egy gyógyszercégnél helyezkedett el adminisztrátorként, ahol egészen a kisfiuk születéséig dolgozott. Úgy vélik, a költözésnek, a stresszmentes életnek köszönhetik a gyermekáldást is. Mint a férj elmondja:

Nyilván hiányzik Magyarország, de az elkövetkezendő pár évben nem tervezzük, hogy haza fogunk menni.

Edit és Laci a gyermekeikkel

Hollandiából Edithez és Lacihoz „repülünk”, akikről kiderül, hogy évek óta zöldkártya lottóznak, ami azt jelenti, hogy rendszeresen feltöltötték az adataikat egy amerikai online felületre, és várták, hogy kihúzzák a nevüket. Végül a férfi járt szerencsével. Dunaújvárostól nem messze, egy háromezer fős kisközségben élnek, idilli környezetben. Innen indulnak el Amerikába, Atlantába, ám gyorsan kiderül, hogy az álmaikat a valóságban megélni nehezebb, mint hitték.

Enikő a lányával

A harmadik család, Enikő és Laci négy évvel ezelőtt költözött Székesfehérvárról Görögországba, Korfu szigetére. Itt nyitottak közösen egy ajándéktárgy boltot. Enikőről kiderül, hogy túlhajszolt volt és stresszes, még a saját lányára sem volt elég ideje, és úgy akart élni, hogy lássa, ahogy felnő. És persze vonzotta a tenger is, amelyet első alkalommal húsz évvel ezelőtt az Iparművészeti Egyetem ösztöndíjasaként pillantott meg, amikor is három hónapot töltött Görögországban. Már akkor elhatározta, hogy, ha lehetősége lesz rá, visszautazik. Az ő történetükön túl megismerkedhetünk Enikő nővérével is, aki egy éve költözött Korfura, egy szakítás után, amikor úgy érezte, nincs veszíteni valója, így belevágott, és kávézót nyitott a városban a testvére boltjától száz méterre.

Az Isten veled, Magyarország! folytatja a hagyományt, és az egyéni sorsokon túl erős motivációkat mutatnak be, amelyek között az álmok éppúgy megtalálhatóak, mint például a magyar bürokrácia keltette kilátástalanság érzése. A készítők kontextusba helyezik a választott otthont, az adott ország kultúráját, az ott élők hétköznapi tevékenységeit. Megismerhetjük Maastricht városát éppúgy, mint Korfu turisztikai vonatkozásait. A szereplők elsősorban magukról, a családjuk reakcióiról mesélnek, de a külföldre költözéssel kapcsolatban is megfogalmazzák a kétségeiket, kezdeti bizonytalanságukat. Közös pont bennük, hogy mindannyian elégedettek az új életükkel, és a szívükben nem haraggal gondolnak szülőföldjükre.

Az Isten veled, Magyarországban! a tényeket mutatják be, azt, hogy Maastrichtban másképpen figyelnek a kisbabákra a bölcsödében, mint Magyarországon, azt, hogy Korfun sokkal kevésbé nehezítik meg a saját vállalkozás indítását, mint itthon. De mivel egy kereskedelmi csatorna műsoráról van szó, kicsordulnak könnycseppek is, éppen Valkó Eszter szeméből, de a sorozat valami olyasmiről beszél, ami, ha nem is mindannyiunkat, de sokunkat érint.

A műsor keddenként 21:00-tól látható az RTL Klubon.

Médiapiac

Hallgatnak a jogvédők a magyar újságíró vegzálása után

A Hír TV magyar tudósítója a PestiSrácok.hu-nak részletesen beszélt a meghurcoltatásáról.

Közzétéve:

A borítóképen Bugnyár Zoltán, forrás: PestiSrácok.hu

Eljárást indítottak Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény gyanújával a svéd rendőrök, akik annak ellenére vették őrizetbe, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A Hír TV tudósítója arról a terrortámadásról készített beszámolót, ami még szerdán történt egy Vetlanda nevű kistelepülésen, ahol hét embert sebesített meg egy férfi, aki késsel támadt az áldozatokra. A magyar tudósító éppen az összefoglaló bevezetőjét rögzítette volna, ahol ő mondja el a friss részleteket, és mivel az esettől mintegy 400 km-re tartózkodott, a rendőrség épületét a háttérben “illusztrációnak” használta volna. Azonban nem várt akadályokba ütközött: a svéd rendőrség egészen egyszerűen őrizetbe vette, s bár együttműködött az egyenruhásokkal és abbahagyta a forgatást, azok közölték vele, hogy be kell mennie velük a rendőrségre. Ott pedig azonnal a kihallgatószobába vitték, nem engedték telefonálni sem.

ELJÁRÁST INDÍTOTTAK ELLENE

Bugnyár Zoltán a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: teljesen érthetetlen volt számára, hogy gyanúsítottként akarják kihallgatni, annak ellenére, hogy ő csak egy telefonfelvételt készített, a munkáját végezte, a rendőrségi épület egyfajta illusztrációként szerepelt volna csak a háttérben, miközben beszél. A tudósító elmondta azt is: nem tudta, hogy ez tilos vagy törvénysértő lenne. Azt, hogy ezt egyébként milyen jogszabály tiltja, nem közölték vele, viszont a rendőrök svéd nyelven akarták, hogy vallomást tegyen. Bár Bugnyár Zoltán beszél svédül, de egy büntetőügyben nem érezte volna magát biztonságban, így telefonos tolmácsot kért, akit – bár jogszabály írja elő – nem tudtak biztosítani. A kihallgatóhelységben a rendőrök nem, míg Bugnyár Zoltán viselt maszkot, amin – elmondása szerint – mosolyogtak a hatóság emberei. Amikor megkérdezte, mivel vádolják, akkor derült ki számára, hogy védett objektum elleni bűncselekmény vádjával indítottak eljárást ellene, és hiába mutatta a telefonjával rögzített felvételt, azt nem csupán a saját készülékükkel rögzítették, de a mobilját is lefoglalták. Ezután engedték szabadon, de semmilyen hivatalos papírt, jegyzőkönyvet nem adtak számára az eljárásról, amit kérésére válaszolva is megtagadtak tőle. A Hír TV munkatársának csupán annyit mondtak: amint lesz tolmács, felveszik a gyanúsítotti vallomását – Bugnyár Zoltán jelenleg is erre vár

A LIBERÁLIS JOGVÉDŐK MEG SEM SZÓLALTAK

A magyar konzul azonnal felajánlotta segítségét, azonban valamiért az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség vagy éppen a TASZ nem háborodott fel azon, hogy egy újságírót vegzáltak munkavégzés közben Svédországban. 

A Hír TV megkereste az említett két szervezetet, de az Amnesty International mindeddig nem reagált a híradó megkeresésére, a Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy ez a helyi jogvédők dolga. 

Bugnyár Zoltán portálnak azt is elmondta, hogy a jogállamiság fellegvárainak egyike nem mellesleg Ukrajna után a második helyen szerepel európai viszonylatban a bűncselekmények elkövetésének számát tekintve, amit az elmúlt évek gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlásának köszönhetően sikerült elérniük. Bugnyár Zoltán azt is hozzátette, hogy a svéd rendőrökön jól érzékelhető a bizonytalanság is, félnek kijelenteni például azt, ha terrortámadás történik, és az ő ügyében sem igazán tudták eldönteni, mi lenne a helyes eljárás. Így inkább eljárást indítottak vele szemben, annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A KONZULI SZOLGÁLAT MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD AZ ÚJSÁGÍRÓ SZÁMÁRA

A PestiSrácok.hu Magyarország stockholmi nagykövetségét is megkereste az újságíróval történekkel kapcsolatban, amire az alábbi választ kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól:

Külképviseletünk munkatársai felvették a kapcsolatot az újságíróval, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden lehetséges segítséget megadnak számára. Munkatársaink a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárva, tanácsot adtak a jogi védelem megválasztásához, annak érdekében, hogy az érintett magyar állampolgár megfelelő jogi képviseletet kaphasson.

-olvasható a PestiSrácok.hu-nak küldött válaszlevélben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom