Kövess minket!

Médiapiac

„Nyilván hiányzik Magyarország”

Amikor az Isten veled, Magyarország! felvételei készültek, szereplőink, hőseink még hírből sem ismerték a koronavírust. Történeteink még egy olyan világban játszódtak, ahol jártak a repülőgépek, nyitva voltak a határok, és ahova reméljük, hamarosan újra visszatérhetünk – ezzel a felütéssel indítja útjára az RTL Klub dokumentumsorozatának harmadik évadát.

A külföldre költőző magyarok sorsát mutatta be az RTL Klub az Isten veled, Magyarország! című dokumentumsorozatának első és második évadában, amely nem a különböző híradásokban gyakran elhangzó szomorú statisztikákat helyezte középpontba, hanem az egyéni sorsokat, illetve a családokat, akik különböző okokból ugyan, de úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot, és idegen földön próbálnak szerencsét, máshol folytatják az életüket, vagy már egy ideje külföldön igyekeznek boldogulni. És ezt a már jól kikövezett utat folytatják a széria harmadik évadában is.

Ilyen típusú sorozatok Európában sok tévében futnak, a legrégebben működő a Goodbye Deutschland!, amely több mint tíz éve megy: a sorozatban szereplő emberek Németországban igazi sztárokká váltak, az alkotók vissza-visszatérnek hozzájuk, így a nézők látják megöregedni őket, felnőni a gyerekeiket. Nekünk is az a célunk – ha a magyar családok nyitottak erre –, hogy alkalmanként újra forgathassunk nálunk, és megmutathassuk, hogyan alakul az életük

– mondta a sorozat bemutatása kapcsán Kotroczó Róbert hírigazgató a hvg.hu-nak.

Mint az az előző szériák kapcsán kiderült, Az Isten veled, Magyarország! titokban készült, a hírek szerint a csatornánál is csak nagyon kevesen tudtak róla, pedig a stábtagok volt, hogy százezer kilométert repültek tizenhét országban, hogy minden adásban bemutathassák azt a három-négy családot, akik saját tapasztalataikat osztották meg a nehézségeikről, hogy milyen volt mindent hátrahagyni, akár nyelvtudás nélkül.

Ezúttal epizódonként három történetet látunk, a csatorna hírigazgatósága által készített produkció készítői változatos, egymástól eltérő sorsokat mutatnak be, ami lehetőséget teremt arra, hogy bárki belehelyezkedhessen a szereplők sorsába.

Valkó Eszter és férje, Péter

Az új évad első részében elsőként az ismert műsorvezető, Valkó Eszter és férjének, Péternek a történetét ismerhetjük meg. Mint kiderül, az RTL Klub egykori arca nehéz döntést hozott, amikor lemondott az itthoni karrierjéről, és követte a férjét Hollandiába, akivel 2018-ban Maastrichtban kezdtek új életet, ahol a férj olyan lehetőséget kapott egy svájci sejt- és génterápiás gyógyszercégtől, amit, ha nem fogad el, örökké bánta volna, Eszter pedig úgy volt vele, hogy, ha van olyan műsor, amelyet nagyon szeretne megcsinálni, így is meg tudja oldani, ám végül ő is egy gyógyszercégnél helyezkedett el adminisztrátorként, ahol egészen a kisfiuk születéséig dolgozott. Úgy vélik, a költözésnek, a stresszmentes életnek köszönhetik a gyermekáldást is. Mint a férj elmondja:

Nyilván hiányzik Magyarország, de az elkövetkezendő pár évben nem tervezzük, hogy haza fogunk menni.

Edit és Laci a gyermekeikkel

Hollandiából Edithez és Lacihoz „repülünk”, akikről kiderül, hogy évek óta zöldkártya lottóznak, ami azt jelenti, hogy rendszeresen feltöltötték az adataikat egy amerikai online felületre, és várták, hogy kihúzzák a nevüket. Végül a férfi járt szerencsével. Dunaújvárostól nem messze, egy háromezer fős kisközségben élnek, idilli környezetben. Innen indulnak el Amerikába, Atlantába, ám gyorsan kiderül, hogy az álmaikat a valóságban megélni nehezebb, mint hitték.

Enikő a lányával

A harmadik család, Enikő és Laci négy évvel ezelőtt költözött Székesfehérvárról Görögországba, Korfu szigetére. Itt nyitottak közösen egy ajándéktárgy boltot. Enikőről kiderül, hogy túlhajszolt volt és stresszes, még a saját lányára sem volt elég ideje, és úgy akart élni, hogy lássa, ahogy felnő. És persze vonzotta a tenger is, amelyet első alkalommal húsz évvel ezelőtt az Iparművészeti Egyetem ösztöndíjasaként pillantott meg, amikor is három hónapot töltött Görögországban. Már akkor elhatározta, hogy, ha lehetősége lesz rá, visszautazik. Az ő történetükön túl megismerkedhetünk Enikő nővérével is, aki egy éve költözött Korfura, egy szakítás után, amikor úgy érezte, nincs veszíteni valója, így belevágott, és kávézót nyitott a városban a testvére boltjától száz méterre.

Az Isten veled, Magyarország! folytatja a hagyományt, és az egyéni sorsokon túl erős motivációkat mutatnak be, amelyek között az álmok éppúgy megtalálhatóak, mint például a magyar bürokrácia keltette kilátástalanság érzése. A készítők kontextusba helyezik a választott otthont, az adott ország kultúráját, az ott élők hétköznapi tevékenységeit. Megismerhetjük Maastricht városát éppúgy, mint Korfu turisztikai vonatkozásait. A szereplők elsősorban magukról, a családjuk reakcióiról mesélnek, de a külföldre költözéssel kapcsolatban is megfogalmazzák a kétségeiket, kezdeti bizonytalanságukat. Közös pont bennük, hogy mindannyian elégedettek az új életükkel, és a szívükben nem haraggal gondolnak szülőföldjükre.

Az Isten veled, Magyarországban! a tényeket mutatják be, azt, hogy Maastrichtban másképpen figyelnek a kisbabákra a bölcsödében, mint Magyarországon, azt, hogy Korfun sokkal kevésbé nehezítik meg a saját vállalkozás indítását, mint itthon. De mivel egy kereskedelmi csatorna műsoráról van szó, kicsordulnak könnycseppek is, éppen Valkó Eszter szeméből, de a sorozat valami olyasmiről beszél, ami, ha nem is mindannyiunkat, de sokunkat érint.

A műsor keddenként 21:00-tól látható az RTL Klubon.

Médiapiac

Elindult a szavazás a Média a Családért díj közönségdíjasaira

2022. január 10-én éjfélig bárki leadhatja a szavazatát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Média a Családért Alapítvány lassan 15 éve díjazza azokat a családbarát cikkeket és műsorokat, amelyek a családról és a családnak szólnak:

történeteket mesélnek el, kérdéseket tesznek fel és válaszokat keresnek a családokat érintő élethelyzetekre, problémákra.

Az idei jelöltekre a közönség 2022. január 10-én éjfélig adhatja le voksát az alapítvány honlapján.

A közlemény szerint az idei jelöltek sokféle műfajban és megközelítésben foglalkoztak a családdal, a többi között témájuk volt az önbántalmazás, a gyászfeldolgozás, az időskori félelmek, a szülés utáni depresszió, az irigység, a család melletti továbbtanulás, az örökbefogadás, a szülővel való együtt alvás problémája, vagy az, hogyan viselik a kamaszok a bezártságot.

A magyarországi és külhoni szakmai zsűri által havonta kiválasztott jelölteket a Képmás magazinban, az alapítvány weboldalán, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is bemutatják.

Az eredményhirdetésre 2022. január 31-ig kerül sor – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom