Kövess minket!

Médiapiac

Netgeneráció – lehetőségek és veszélyek

Korán kezdenek internetezni a magyar gyerekek, sok az ismerősük, viszont a digitális írástudás és a biztonságos nethasználat terén lemaradásban vannak.

A magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. Az európai országok nethasználó fiataljai közül nekik van a legtöbb ismerősük a közösségi oldalakon, 45 százalékuk száznál több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik. Ugyanakkor az uniós átlagnál jóval gyengébbek a digitális írástudás és a biztonságos internet-használat terén – derült ki a 25 európai ország 9-16 éves fiataljainak bevonásával készített EU Kids Online elnevezésű kutatásból. A Vodafone Magyarország által „Internet a Családban” címmel megrendezett kerekasztal beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tehet a szülő, ha szeretné gyermekét biztonságban tudni a világhálón.

Az internet használat a mai fiatalok életének szerves része. A net nem csupán a közösségi élet egyik, ha nem a legfőbb színtere, de az ismeretek jó része is egyszerűbben beszerezhető, mint a hagyományos nyomtatott forrásokból. A netdzsungel számtalan lehetőséget nyújt, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt, főképp a tapasztalatlan, ezért kiszolgáltatott gyermekek számára. A Vodafone Magyarország „Internet a családban” címmel megrendezett kerekasztal beszélgetésén Bernschütz Mária Ph.D. főiskolai docens, generációkutató, Lackfi János író, költő, műfordító, László Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője, Nyilas Orsolya, a Vodafone belső kommunikációs és vállalati felelősségvállalási igazgatója, Pintér Róbert, az egyszervolt.hu ügyvezető igazgatója és Takács Péter, a Média és Hírközlési Biztos szóvivője beszélgetett az új nemzedék nethasználói szokásairól, a biztonsággal kapcsolatos aggályokról, a szülők és a társadalom felelősségéről.

„A 9-16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet, s az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal. Ugyanakkor a szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti. A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU átlaggal” – mondta Pintér Róbert. „Bár az EU Kids Online kutatások eredményeit 2010-ben és 2011-ben publikálták, azóta sem az EU-ban, sem hazánkban nem készült hasonlóan átfogó felmérés. Az internet fejlődése (mobil platformok előtérbe kerülése, az online-offline lét határait összemosó alkalmazások, stb.) azonban rövid, 1-2 éves időtávon belül is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek, s újabb és újabb kockázatokat teremtenek”- tette hozzá.

Bernschütz Mária arra a szakadékra hívta fel a figyelmet, amely a mai gyermekek és a felnőtt generáció közt tátong. „Az érintőképernyős kommunikáció megszületésével szinte egyidőben megjelent a legújabb, ún. Alpha generáció. Egy 2013-as amerikai kutatás szerint a 2 éven aluli gyermekek 38 százaléka használ tabletet, ez az arány 2011-ben még csupán 10 százalék volt. A megállíthatatlan technológiai fejlődés nem csak a gyermekeiket biztonságban tudni kívánó szülőket állítja komoly kihívások elé, de pár éven belül drámaian megváltoztathatja mind az oktatást, mind a munkaerőpiacot. Az oktatási intézmények, irodák helyett globális, virtuális iskolák, munkahelyek születhetnek.”

Nyilas Orsolya a szülői felelősségvállalás mellett a szolgáltatók szerepét is kiemelte: „A Vodafone felelős mobilszolgáltatóként minden lehetséges eszközzel támogatja a szülőket abban, hogy gyermekeiket a digitális technológia biztonságos használatára ösztönözzék. Létrehoztuk a Biztonságos internet oldalt, amelyen igyekszünk felvázolni az internethasználattal kapcsolatos lehetséges veszélyforrásokat, s megoldásokat javasolni azokra. Az oldalon elérhetőek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által előírt szűrőprogramok (Norton Family és Dolphin Knight), a közösségi oldalak biztonsági beállításait segítő információk, valamint a Vodafone saját fejlesztésű biztonsági alkalmazásai, a Guardian és a Protect is. Az egyszervolt.hu és a Vodafone Magyarország közös programjában, a folyamatosan frissülő Digitális szülő rovatban bemutatjuk a szülőknek, hogy miképp segítsék gyermekeiket tudatos, felelősségteljes internet és mobiltelefon használóvá válni.”

Lackfi János egy másik lehetséges veszélyforrás, a nyomtatott könyvek hanyatlásának, a könyves kultúra eltűnésének gondolatával játszott el: „Az internet világa önmagában nem jelenti az olvasás halálát. A kezdet kezdetén a kocsmalakó mesélt, a sámán énekelt, az élőbeszédből nem a papír, hanem a szöveg magasabb minősége emelte ki az “olvasnivalót”. Fájdalmas volt az akkori írástudóknak, mikor az ókorban a papírtekercsről áttértek a középen nyíló könyvre, hisz “szétkaszabolva” jelent meg az addig egybefüggő szöveg. Gutenberg találmánya, a nyomtatás pedig kifejezetten felháborította a könyvbarátokat, hiszen az igazi könyv egyetlen példányban létezik, a nyomtatott, “pecsételt”, ponyván árult könyv a szent tudás meggyalázásának számított. No, ezért félek kevésbé a pixelek birodalmától, hiszen az is csak egy váltás. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Elég érdekes-e, tudja-e magát úgy tálalni a minőségi irodalom, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben? Ez a valódi kérdés.”

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom