Kövess minket!

Médiapiac

Netezünk és vasalunk tévézés mellett

Az eNet végzett kutatást a televíziónézési szokásokról a 18 év feletti internetezők körében. A – PC-n vagy mobilon keresztüli – internetezésen túl a különböző házimunkák jelentik a kedvenc melléktevékenységet a tévézés mellett.

Tévénézés közben végzett egyéb tevékenységek

(eNET, Televíziós online kutatás, 2014. április, N=1018 fő, 18+ internetezők)

A tablet az új televízió?

A többképernyős (multiscreen) tévénézés új trendként jelenik meg, ahol a hagyományos tévékészüléken való tévézés mellett – részben helyett – más eszközökön, köztük például táblagépeken, számítógépeken vagy okostelefonokon valósul meg a tartalomfogyasztás. A kutatás eredményei alapján minden ötödik 18 év feletti internetező rendelkezik tablettel és közülük 17% használja az eszközt élő tévéműsor megtekintésére is akár alkalmazáson, akár weben keresztül. 23% azoknak az aránya, akik korábbi tévéműsort néznek meg táblagépükön. A legnagyobb arányú mozgóképes tartalomfogyasztás a videónézés során merül fel, mivel ez a rendszeresen internetező és tablettel rendelkező felnőtt lakosság 71százalékánál mondható el.

A válaszadók több mint fele (54%) jelezte, hogy rendelkezik okostelefonnal. A táblagép tulajdonosokhoz képest náluk a mozgóképes tartalomfogyasztás valamelyest kisebb, ami vélhetően a képernyőméret adta korlátokból adódik. Alkalmazások segítségével és weben keresztül tekinti meg az élő tévéadást az okostelefonnal rendelkező felnőtt internetezők 11 százaléka, ennél kicsivel többen (16%) pedig korábbi tévéműsort néznek telefonjukon keresztül. A táblagépen való mozgóképes tartalomfogyasztáshoz hasonlóan itt is a videónézésnél mutatkozik a legmagasabb arány (65%).

Mennyire fontos a HD?

A televíziószolgáltatás tulajdonságainak fontossági sorrendjében a HD minőség a középmezőnyben végzett, de a rendszeresen internetező felnőttek 62 százaléka inkább fontosnak gondolta ezt a jellemzőt. Ugyanakkor a többségnél ez nem határozza meg sem a vásárlási szándékot, sem az előfizetési igényeket, mivel egyrészt 69% jelezte, hogy csak a HD minőség miatt nem venne új tévékészüléket, másrészt 64% előfizetést sem váltana emiatt.

Miközben a rendszeresen internetezők közel fele (49%) szokott HD minőségben tévét nézni, addig 39 százalékra ez nem jellemző. Mindezek mellett 12% azoknak az aránya, akik nem is tudtak választ adni erre a kérdésre. A nagyobb felbontásban tévézők között a többségnél (85%) a műsorválasztás során nem döntő tényező, hogy milyen a képminőség.

Ha online videó, akkor YouTube

Az eNet megvizsgálta a video-on-demand (VoD) szolgáltatás elterjedtségét is. Ugyan a többség (64%) saját bevallása szerint nem rendelkezik ilyennel, de az előfizetések közel ötödénél már előfordul ilyen funkció. A VoD szolgáltatással rendelkezők több mint fele (55%) veszi igénybe ezt a lehetőséget, harmaduk legfeljebb havi gyakorisággal használja azt.

Az interneten számos onlinevideó-nézésre alkalmas oldallal lehet találkozni, a kutatócég megvizsgálta, hogy itthon melyeket és milyen gyakorisággal használnak. A legnépszerűbbnek egyértelműen a YouTube bizonyult, a rendszeresen internetezők 97 százaléka jelezte, hogy valamilyen rendszerességgel meg szokta látogatni ezt az oldalt. A második helyre 49 százalékkal az Indavideo került, amelyet 40 százalékos említési aránnyal a Videa követ. Gyakoriságot tekintve is magasan a YouTube áll az élen, miután minden negyedik válaszadó napi rendszerességgel, 57% pedig hetente többször is néz ezen keresztül videókat. Az Indavideo esetében ez az arány rendre mindössze 1% és 7%.

Terjedhetnek az okostévék

E kutatás alapján is látható, hogy magas a televíziós ellátottság. Mindössze a kutatásban részt vevők 2 százaléka nem rendelkezik tévével, miközben 40% háztartásában már két készüléket is találhatunk.

Az okostelevíziók elterjedtsége ugyanakkor még alacsony szintű: csupán a válaszadók ötödének otthonában van ilyen eszköz. Arányuk azonban várhatóan emelkedni fog: minden negyedik tévével rendelkező válaszadó jelezte, hogy a rövid távú tervei között szerepel az okostévé-vásárlás. A közelgő foci vb-t saját bevallásuk szerint a válaszadók 45 százaléka fogja követni, közülük pedig közel minden tizedik ember tervezi új készülék vásárlását kimondottan a világbajnokság miatt.

Okostelevízión végzett tevékenységek a tévénézésen túl

eNET, Televíziós online kutatás, 2014. április, N=211 fő, 18+ internetezők, akik rendelkeznek okostévéve

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom