Kövess minket!

Médiapiac

„Nem szeretnénk üzenőfüzet lenni”

A magyar hírfeldolgozást húsz éve ugyanazok a híradók ugyanúgy végzik; kissé ugyan más megközelítésben, de azonos témákat dolgoznak fel. Ideje túllépni ezen a szemléleten. Helyette az angolszász televíziózást alapul véve, bulvárszempontok nélkül, részletesen kell megismertetni a nézőt a nap legfontosabb témáival. A politikai támadásokkal pedig nem kell foglalkozni. Siklós Andrást, a Story4 tévén indult Hír24 hírműsor főszerkesztőjét kérdeztük.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2013. november-decemberi számában jelent meg.

Siklós András

Szerény nézettséget mondhat magáénak a Hír24 nevű híradó, noha erős marketingkampánnyal indult.

Nem klasszikus híradó ez, inkább hírműsor. És miután idő kell a piacra való bevezetéséhez, a tulajdonos, nagyon helyesen, nem támasztott nézettségi elvárást.

A teljes népesség körében két százalék választja önöket.

Magát a csatornát, a Story4-et is ennyien nézik. Erről a bázisról indulunk, de érzékelhető lassú emelkedés.

Húzónevekkel indultak: Baló György, Bárdos András, Bakos Piroska. Ez is kevés az erősebb kezdéshez?

Mondom, idő kell, mire a néző „megtanulja”, hogy minket is választhat. Fél éven belül szeretnénk megduplázni a nézettséget.

Miért épp Hír24? Ilyen néven működik már egy hírportál.

Pont ezért. Az online piacon a Hír24 ismert, vezető márka, ezért kapcsoltuk hozzá a broadcastot és a mobilalkalmazást. E három együtt jelentős brandet képvisel.

Hogy bonyolódjon az a bizonyos brand: a nevét a Hir24 portáltól nyerő Hír24 hírműsor a Story bulvárlap márkáját viselő Story4 televízióban kerül adásba. Ráadásul egy Poirot és egy Columbo között kellene érvényesülnie közszolgálatias híradójával.

Szögezzük le: a miénk nem közszolgálati és még csak nem is híradó. A csatornánál viszont már egy ideje tart az átpozicionálás: a korábbinál szeriőzebb, nemzetközi trendekbe illeszkedő, nagyobb nézettséget generáló műsorelemekkel, sorozatokkal operál. Ebbe a lassú építkezésbe illeszkedik a hírműsor indítása is. A névváltoztatásról pedig komoly vita zajlott. Azért maradtunk a Story mellett, mert e majd évtizedes név már bejáratott.

A hírműsoruk koncepciója szerint adásonként hat-nyolc, nem feltétlenül politikai témát dolgoznak fel részletesen, mélységeiben. Honnan az ötlet?

A korszerű angolszász televíziózás efelé mozdul, és mi is úgy gondoljuk, hogy olyasmikkel kell foglalkozunk, olyasmikre kell rákérdezünk, amik a nézőt leginkább érdeklik. Számunkra az a fontos, hogy a témákat – részletesen körbejárva őket – érthetővé tegyük. Ha ehhez elég egy grafikon és két mondat, akkor nincs szükség másfél perces anyagra. Emellett olyan, a hagyományos televíziózásban indokolatlanul kevéssé alkalmazott elemeket is használunk, mint a video- és infografikák.

Van erre igény a magyar piacon?

A nemzetközi televíziós gyakorlat is egyértelműen ebbe az irányba mozdul.

Ettől még nem biztos, hogy a magyar néző is ezt keresi.

Túl kell lépni az elmúlt húsz év kissé megcsontosodott televíziós gyakorlatán. Jelenleg bárhová kapcsol a néző, ugyanazokat a témákat látja, csak más szereplőkkel és kissé eltérő tálalással.

A minap ATV-s műsorvezetőként a médiába visszatért egykori híradós, Simon András azt nyilatkozta: „A külföldi televíziózásban gyakran találkozni a »Lesz ma világvége? Nem? Akkor gyerünk tovább!« típusú hírfeldolgozással. Szerintem nem a híradó dolga mélyen belemenni egy-egy témába, különösen nem kora este. A helyzetet hasonlóan látom, mint a hír24-esek, de más gyógymódot képzelek: pörgősebb tempót és több jelenidejűséget, a »mi mindig ott vagyunk, ahol az események történnek« szemléletet.”

Akkor még egyszer: a mi koncepciónk lényege, hogy ne ugyanazokat a témákat ismételjük, mint a többi csatorna. A felszínesség pedig távol áll tőlünk. Nálunk külön kutatórészleg működik a hátterek, számadatok előkészítésére, összehasonlítására, amelyekre támaszkodva riportjainknak új megközelítést adhatunk. Bizonyos ügyekben azért próbálunk mélyebbre ásni, mert az eredmény érdekelheti a nézőt. Ahhoz, hogy ne egyetlen percben és ne csak a történet felszínét mutassuk be, hiteles szakértővel zajló stúdióbeszélgetés, háttérmagyarázat, kommentár kell. Ez utóbbi műfaj amúgy kikopott a hazai televíziózásból, ennek korszerű formáját hozzuk vissza. Ez persze nem azt jelenti, hogy megfosztjuk a nézőt a nap legfontosabb eseményeitől, hanem azt, hogy megpróbálunk egyensúlyt kialakítani a kettő között. Annak ellenére kerüljük a híradózásra általában jellemző bulvárszempontokat, hogy úgy tűnhet, ezekkel a legkönnyebb az élre lovagolni.

Mi a szerepe ebben az „arcnak”, Bárdos Andrásnak? Őt mostanáig elsősorban nem műsorvezetőként, inkább hírolvasóként ismerte a közönség.

Bárdos András hitelesíti mindazt, ami a képernyőre kerül. Ő az, aki a műsorelemeket az egyéni stílusával, felkészültségével egységes folyammá alakítja a képernyőn. Több mint húszéves televíziós tapasztalata ezen a téren garancia arra is, hogy szakmailag a legprofibb megközelítésben kapják a nézők a híranyagot, legyen szó rövid hírről vagy éppen elemző beszélgetésről.

Mekkora a stáb?

Alig húszan vagyunk, így valóban húzós feladat előállítani 24 percnyi képernyőre kerülő anyagot. A köztévében kétszer, háromszor ennyien készítenek el egy hasonló hosszúságú napi műsort. Én főszerkesztőként mindent csinálok: szerkesztek is, és ha kell, külpolitikai anyagot írok.

Kik alkotják a műsor célcsoportját?

A Story tévét korábban többnyire nők nézték, most azt szeretnék, hogy egyenlő legyen a nemek közötti arány. Valamint igyekszünk kihasználni, hogy több platformon is jelen vagyunk: riportereink gyakran már napközben tudósítanak egy-egy eseményről a Hir24.hu-n, este pedig a televízióban mutatjuk meg, hová fejlődött a történet. Az összedolgozás erősíti mindkét brandet. Amúgy is elég sokan kattintják a neten a teljes adásokat, hiszen aki lemaradt az élőről, később megnézheti a világhálón.

Azon túl, hogy „mélyebbre ásnak”, miben más az önök hírműsora egy ideális közszolgálati híradóhoz képest?

A közszolgálati híradók politika-központúak, mindig minden felet megkérdeznek. Mi nem szeretnénk „üzenőfüzet” lenni.

Még el sem indult a híradójuk, már durva politikai támadás érte önöket a Fidesz részéről. Kocsis Máté kormánybuktató célzatú összeesküvés szításával vádolta meg a „kommunista Szabó György” által vezetett Sanomát s annak Hír24 hírműsorát.

A leginkább az lepte meg a csapatot, hogy úgy állítottak dolgokat rólunk, hogy még egy centi anyag nem került képernyőre.

Akkor mi volt ez a támadás?

Ahogy ön is említette, mindez még az indulás előtt történt. Inkább csak erős vagdalkozásnak tűnt, nem is volt folyománya. Nyilván kiderült végül, hogy ez a műsor nem az lett, aminek sokan gondolták, hanem kiegyensúlyozott és a politikát kerülő produkció; bár manapság szinte mindent átsző a politika.

Kocsis Máté sérelmezte, hogy a stáb meghatározó alakjai a baloldalhoz köthetők.

A csapat összetétele magáért beszél: van köztünk egykori Hír TV-s, inforádiós és uniós projektből kiszállt újságíró is. A kiválasztás elsődleges szempontja a szakmai tudás volt. A beszólásokkal mi nem foglalkoztunk.

Bárdos András már bejelentett hír24-es műsorvezetőként azt nyilatkozta: „De az tény, hogy ma Magyarországon vagy barát vagy, vagy ellenség. Árnyalatokkal semmire sem mész. A középen állásnak ugyanakkor van egy számomra rossz hangulatú mítosza, mintha attól, hogy konzervatív, baloldali vagy liberális a gondolkodásod, nem mondhatnál igazat. Mondd egy angol újságírónak, hogy te minden pillanatban középen állsz a pártok közt – ki fog röhögni.”

Talán pont a mi hírműsorunk mutat példát abban, hogy lehet ezt stigma nélkül is csinálni.

Ki a fő konkurenciájuk?

Mi nem konkurenciában gondolkodunk. Önálló, erőteljes, új színként akarunk jelen lenni a híradós palettán.

Másképp kérdezem: a közszolgálati híradótól a Hír TV-n, az ATV-n, a Euronews-on át a kereskedelmi csatornákig honnan szeretnének nézőket átcsábítani?

Mindenki maga dönti el, mit választ.

Szakértők szerint a híradós piac bebetonozódott: van a két kereskedelmi hírműsor, majd jól lemaradva következik a közszolgálati. Ebből a struktúrából pedig lehetetlen kirobbantani a nézőket.

Ha hagynak időt és teret arra, hogy a nézők megismerjék a hírműsorunkat, akkor lehet, a kereskedelmi híradókban kapott kékfényes és bulváros megközelítést elkerülendő sokan átszoknak majd hozzánk. 2013-ban már nem lehet ugyanúgy híradózni, mint 1993-ban. Más hozzáállás, más képi megközelítés, más kameramozgás és más megfogalmazás szükséges: atmoszférák, elcsent hangulatok, beszélgetések. A mi produkciónk különleges, olyasmi, ami nincs a hazai kínálatban: a hírműsor és a magazinműsor keveréke.

Médiapiac

Elnézi-e Soros, a főszerkesztőjének antiszemita kirohanásait?

“B*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” – ezzel a tárggyal küldött e-mailt a munkatársainak egy európai online lap főszerkesztője.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

A Pesti Srácok portál szerezte meg az egyik magyar baloldali propagandaportál, a 444.hu főszerkesztőjének korábbi e-mail üzeneteit, amelyeket a kollégáinak írt. A belső, 2005-ben íródott e-mailben Uj Péter vállalhatatlan kijelentéseket tett. Uj ekkor még az Index nevű baloldali magyar portál főszerkesztője volt.

Az iromány akkor keletkezett, amikor 2005-ben az Országos Rádió-és Televízió Testület (ORTT) három órára elhallgattatta a Tilos Rádiót, mert az lejátszotta Barcs Miklós Képviselő funky című alkotását. A dal szövegében olyan botrányos sorok vannak, mint “hitler k*rja szálasit, sztálin d*gja rákosit, szálasi b***za orbányt, rákosi k*csögöli gyurcsányt”.

Ezt követően Uj a kollégáinak írt egy levelet, amelyben munkatársai figyelmébe ajánlotta Barcs válaszlevelét az ORTT-nek. Ez állt benne:

“Térdre nyilas pucsíttani, Se**enbüntet fityma rabbi! Tennap hallottam (m)értékadó judeopata körökben, hogy ez a sza*osku..a bácsfi dijána is kok zsidó, mint a szabóalby, se**enburgerrul maggyarosittott! zsidó nemzsidó, ba***ttronda gusztustalan csótány, 1 kiló kokóval se tunnám korpásongyalázni, még ha úgy pucsítana is, mint a szálasi akasztása közben ez a tény pediglen politikailag incorrect! (…)”

Egy másik, 2006-os szintén a kollégáinak küldött e-mailben disznóvágásra hívta embereit. Az e-mailnek antiszemita, kirekesztő tárgyat adott: “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek”.

Soros és a 444.hu kapcsolata

A 444.hu portált kiadó Magyar Jeti Zrt. nevű vállalatban kisebbségi tulajdont vásárolt néhány évvel ezelőtt a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investment Fund (MDIF), amely több mint 100 millió forintot (299,5 ezer euró) fizetett ki a portál 20 százalék körüli részvénypakettjéért.

A magyar cégadatbázisból kiderül, hogy a 444-et kiadó igazgatótanácsában ott ül Maria Nemcova, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation, OSF) prágai programigazgatója volt. Nemcova most Media Development and Investment Fundnál tevékenykedik működési vezérigazgató-helyettesként (chief operating officer).

Az MDIF létrejöttét Soros 500 ezer dollárral támogatta és azóta sem engedte el a kezét. Az OSF honlapja szerint 2016 és 2019 között 16,8 millió dollárt adtak a szervezetnek.

A V4NA levélben fordult Soros Györgyhöz, a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz, illetve a Media Development Investment Fundhoz. Arra voltak kíváncsiak, hogy

  1. Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  2. Elhatárolódnak-e Uj Pétertől?
  3. Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  4. Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?

A portál jelezte, amint választ kapnak kérdéseikre, arról is beszámolnak.

Tovább olvasom

Médiapiac

A magyarságot gyalázták az N1TV műsorában

Pörzse Sándor és Havas Henrik butának nevezte és leparasztozta a magyarokat a Jobbikhoz köthető csatornán.

Közzétéve:

Forrás: YouTube

„Ennyiszer becsapni egy népet, mint ahányszor a magyart becsapták, nem lehet, csak akkor, ha buta. Nem tudok mást mondani” – hangoztatta Pörzse Sándor az N1TV februrár 19-i műsorában a Vasárnap.hu beszámolója szerint.

„A magyar az buta”

– erősítette meg szavait a műsorvezető, Havas Henrik, majd azt fejtegette, hogy Trianon után kizárólag a parasztok és a zsellérek maradtak Magyarországon, akiket „lepofoz a földesúr, az intéző, a csendőr”.

„És ezek most gyűlölik Budapestet, amely valóban világváros, valóban multinacionális, valami egészen elképesztő kulturális háttere van, és ezek a parasztok ezt nem bírják elviselni” – zárta a monológját Havas.

Pörzse Sándor azt is elmondta, sokáig azt hitte, hogy a magyar a kiválasztott nép, de aztán a választások „megvilágosították”. És azt is megjegyezte, hogy ma már Wass Albert könyveinek olvasását vagy éppen a lovasíjászkodást olyan dolgoknak látja, amelyeket „azért kinő az ember”.

A beszélgetés ominózus részét a videó 20. percétől itt lehet megtekinteni:

Az ismert újságíró korábban az Echo TV-n gyártott erősen jobboldali hangvételű műsorokat, majd Magyar Gárda-alapító és jobbikos országgyűlési képviselő lett, valamint a Jobbikhoz kötődő radikális lap, a Barikád főszerkesztőjeként is dolgozott – emlékeztet a Vasárnap.hu cikke.

Borítóképünk kivágás az N1TV műsorának videójából

Tovább olvasom

Médiapiac

A közmédia is a kommunizmus áldozataira emlékezik

A történelem egyik legsötétebb korszakának eseményeit a közmédia több csatornája felidézi: műsorokkal, filmekkel és aktuális történések feldolgozásával.

Közzétéve:

Fortepan / ETH Zürich

A közmédia számos csatornáján megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Immár húsz éve ezen a napon “figyelmeztetőként és emlékeztetőként tekintünk vissza a korszak történéseire és emlékezünk a világszerte százmilliónál is több áldozatra”

– írták a közleményben.

A Duna Televízió csütörtökön este a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 20.30-tól tűzi műsorára A színésznőt, az 1960-as években játszódó izgalmas filmdrámában az igaz szerelem és a hatalmi érdekek ütköznek egymással. Az M5 csatorna kulturális csatornán 20.55-kor kerül adásba az Örök tél, egy történelmi játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.

A Kossuth rádión 21.30-tól a Nagyok című műsorban a kommunista évtizedek jellegzetes alakjával, a rendszerellenes tüntetéseken szilárd elvi alapokon tiltakozó, sok éves börtönbüntetést, a börtönben számos éhségsztrájkot vállaló, többször elektrosokkal megkínzott Pákh Tibor jogásszal készült beszélgetés hangzik el.

A Duna Televízión, a Duna World-ön, az M5-ön és a Kossuth rádión több műsorban is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, egész nap érdemes tehát figyelemmel követni a közmédia csatornáit – tudatta az MTVA.

Borítókép: József körút a Corvin (Kisfaludy) köznél. Harcképtelenné tett T-34/85 harckocsi. Szemben a Práter utca – Nap utca – Baross utca közötti házsor

Tovább olvasom