Kövess minket!

Médiapiac

Nem is olyan apró az online apróhirdetési piac

Vajon a Jófogás vagy az Apród tekinthető a hazai online apróhirdetési piac első számú szereplőjének? Milyen mutatók állnak rendelkezésre, ami alapján össze lehet hasonlítani a két szolgáltatást? Az eNET-BCE közös kutatásában azzal foglalkozott, hogy ki a piacvezető Magyarországon az online apróhirdetési piacon.

Az online apróhirdetések piacának kialakulása 1995-ben a Craigslisttel indult el az Egyesült Államokban. A Craigslist kimagasló sikerét annak köszönhette, hogy három kiemelt kategória kivételével (ingatlan, állás-, valamint társkeresés) minden hirdetést ingyen kínált. A Craigslist népszerűségét még az eBaynek sem sikerült megtörnie a piac néhány fontosabb szereplőjének felvásárlása és saját szolgáltatásainak elindítása révén a 2000-es évek során, így végül elsősorban az európai piacon vetette meg a lábát. A nyomtatott újságok számára a dotcom lufi kipukkadása az ezredfordulón második esélyt kínált az apróhirdetési piacon, de 2005-ben az online piac újra magára talált és az online apróhirdetési piac globális, dinamikus bővülése 2006 óta töretlen – olvasható a kutatás összefogalójában.

Az online apróhirdetés megjelenése és felemelkedése hazánkban a nemzetközi trendeknek megfelelően, de némi fáziskéséssel zajlott. Magyarországon sokáig nem kezelték az apróhirdetést kiemelten, ezzel szemben a Vatera időben felismerte az aukciós modellben rejlő lehetőségeket, így erős piaci pozícióra tett szert az online aukció, mint alternatív értékesítési mód. Az online apróhirdetési piac 2/3-át pedig vertikális piacokat lefedő oldalak sajátították ki, mint az ingatlan.com és a használtauto.hu vagy a profession.hu. Az általános kínálatú apróhirdetési site-ok térnyerésére csak az elmúlt három évben került sor, miután elindult a Jófogás.hu és az Apród.hu, annak ellenére, hogy az Expressz.hu már korábban is létezett. Az eNET-BCE kutatásai alapján úgy látszik, hogy a vegyes kínálatú apróhirdetési oldalak térnyerésével fokozatosan háttérbe szorul az aukció, a felhasználók tömegesen váltottak a számukra ingyenes és lényegesen egyszerűbb használatot biztosító apróhirdetésre.

Az általános apróhirdetési oldalak az Expressz-t kivéve jelenleg üzleti modell nélkül működnek és a piaci erősorrend egymás közötti leosztásával, a felhasználói tömeg kiépítésével vannak elfoglalva. A versengés több fronton zajlik, az általános oldalak nem csak egymással versenyeznek, hanem a tematikus apróhirdetések részpiacait eddig biztosan uraló oldalaktól is egyre több hirdetőt és vevőt csábítanak át magukhoz.

Mérőszámok az online apróhirdetési piacon

A tulajdonosok számára egy cég üzleti teljesítményét leginkább az adózás utáni eredmény mutatja. Az apróhirdetéssel foglalkozó online szereplők azonban még nem rendelkeznek komoly bevétel termelésére alkalmas üzleti modellel. A bevételektől függetlenül értékelésre is alkalmas mutató azonban a mindenkori hirdetésszám, a hirdetések összetétele, azok frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói. Nézzük meg ezeket!

Hirdetések száma és összetétele: ami igazán naggyá tesz

A méret legjobb és talán külső szemlélő számára legmeggyőzőbb ismérve a hirdetések száma. Kezdetben mind az Apród, mind a Jófogás szeretett volna a lehető legnagyobbra nőni, ügyelve arra, hogy a bővülés ne menjen az ajánlatok minőségének rovására. Fontos ugyanis, hogy a hirdetések relevánsak legyenek, megfelelő helyre és szövegezéssel kategorizálják őket, valamint csak élő hirdetések kerüljenek fel a találati listára.

A hirdetések frissességét azok megjelenési idejével és az azóta eltelt idővel lehet kifejezni. Az eNET-BCE mindkét oldalnál vizsgálatot végzett 2013 augusztusában és a kapott eredményeket kategorizálta megjelenési időszak szerint.

Bár hirdetésszámban szinte fej-fej mellett áll a két oldal, azok eloszlása az Apród esetében ideálisabb. Az Apródnál például több mint 1 millió, egy hétnél nem régibb hirdetést találtunk, míg a Jófogás kapcsán csupán 81 ezret. A többi kategóriát is áttekintve kijelenthető, hogy az Apród tudhatja magáénak a frissebb és ezáltal aktuálisabb hirdetéseket.

A hirdetések összetétele

A hirdetések frissessége mellett azok összetétele is magyarázó erővel bír a piacvezető szerep kérdését illetően. E tekintetben a hirdetési piacon hagyományosan legfontosabb szegmenseknek számító ingatlan, jármű, állás kategóriák eltérő képet mutatnak. Az ingatlan mind a két site esetében prioritást jelent, azonban az Apród közel 200 ezerrel több hirdetéssel rendelkezik ezen a téren. A járművek kapcsán viszont a Jófogás tud felmutatni majdnem 100 ezer hirdetéssel többet. Az álláspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt megcélzó online apróhirdetési piacon főként az úgynevezett kékgalléros pozíciók várnak betöltésre, így a vizsgált két oldal profilban és célcsoportban sem versenyzik a nagy állásportálok ajánlataival.

Látogatottság

A másik fontos, kívülről is vizsgálható tényező a látogatottság. Mivel egyik oldal sem található meg a hazai egyenértékes internetes látogatottság-mérés, a Gemius/Ipsos Audience elérhető adatai között, ezért a választás a Similar Web mutatóira esett.

A mérések szerint a Jófogás és az Apród látogatottsága tavaly augusztusig szorosan együtt mozgott, majd ősztől kezdve növekedésnek indult a köztük lévő különbség az Apród javára. A kiugró időszak a karácsonyi szezonnak köszönhető, ami hagyományosan a legintenzívebb periódus az e-kereskedők, és általánosságban a kereskedők életében is.

2013 nyarán piacvezető az Apród

A kutatás alapján egyértelműen látszik, hogy a versenyben két igazán nagy szereplő a domináns: a norvég háttérrel, de itthon nulláról építkező Jófogás, valamint a dél-afrikai tulajdonban lévő, magyar piacon tapasztalt játékosnak számító Allegroup, ami a fogyasztók közötti (C2C) forgalmát tudatosan tereli a Vateráról az Apród irányába. A bemutatott, 2013 nyarán mért eredmények alapján az Apród a jelenlegi piacvezető. Ezt indokolja az ajánlatok minősége, összetétele, frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói is – összegezhető a kutatás végeredménye.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom