Kövess minket!

Médiapiac

Nem is olyan apró az online apróhirdetési piac

Vajon a Jófogás vagy az Apród tekinthető a hazai online apróhirdetési piac első számú szereplőjének? Milyen mutatók állnak rendelkezésre, ami alapján össze lehet hasonlítani a két szolgáltatást? Az eNET-BCE közös kutatásában azzal foglalkozott, hogy ki a piacvezető Magyarországon az online apróhirdetési piacon.

Az online apróhirdetések piacának kialakulása 1995-ben a Craigslisttel indult el az Egyesült Államokban. A Craigslist kimagasló sikerét annak köszönhette, hogy három kiemelt kategória kivételével (ingatlan, állás-, valamint társkeresés) minden hirdetést ingyen kínált. A Craigslist népszerűségét még az eBaynek sem sikerült megtörnie a piac néhány fontosabb szereplőjének felvásárlása és saját szolgáltatásainak elindítása révén a 2000-es évek során, így végül elsősorban az európai piacon vetette meg a lábát. A nyomtatott újságok számára a dotcom lufi kipukkadása az ezredfordulón második esélyt kínált az apróhirdetési piacon, de 2005-ben az online piac újra magára talált és az online apróhirdetési piac globális, dinamikus bővülése 2006 óta töretlen – olvasható a kutatás összefogalójában.

Az online apróhirdetés megjelenése és felemelkedése hazánkban a nemzetközi trendeknek megfelelően, de némi fáziskéséssel zajlott. Magyarországon sokáig nem kezelték az apróhirdetést kiemelten, ezzel szemben a Vatera időben felismerte az aukciós modellben rejlő lehetőségeket, így erős piaci pozícióra tett szert az online aukció, mint alternatív értékesítési mód. Az online apróhirdetési piac 2/3-át pedig vertikális piacokat lefedő oldalak sajátították ki, mint az ingatlan.com és a használtauto.hu vagy a profession.hu. Az általános kínálatú apróhirdetési site-ok térnyerésére csak az elmúlt három évben került sor, miután elindult a Jófogás.hu és az Apród.hu, annak ellenére, hogy az Expressz.hu már korábban is létezett. Az eNET-BCE kutatásai alapján úgy látszik, hogy a vegyes kínálatú apróhirdetési oldalak térnyerésével fokozatosan háttérbe szorul az aukció, a felhasználók tömegesen váltottak a számukra ingyenes és lényegesen egyszerűbb használatot biztosító apróhirdetésre.

Az általános apróhirdetési oldalak az Expressz-t kivéve jelenleg üzleti modell nélkül működnek és a piaci erősorrend egymás közötti leosztásával, a felhasználói tömeg kiépítésével vannak elfoglalva. A versengés több fronton zajlik, az általános oldalak nem csak egymással versenyeznek, hanem a tematikus apróhirdetések részpiacait eddig biztosan uraló oldalaktól is egyre több hirdetőt és vevőt csábítanak át magukhoz.

Mérőszámok az online apróhirdetési piacon

A tulajdonosok számára egy cég üzleti teljesítményét leginkább az adózás utáni eredmény mutatja. Az apróhirdetéssel foglalkozó online szereplők azonban még nem rendelkeznek komoly bevétel termelésére alkalmas üzleti modellel. A bevételektől függetlenül értékelésre is alkalmas mutató azonban a mindenkori hirdetésszám, a hirdetések összetétele, azok frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói. Nézzük meg ezeket!

Hirdetések száma és összetétele: ami igazán naggyá tesz

A méret legjobb és talán külső szemlélő számára legmeggyőzőbb ismérve a hirdetések száma. Kezdetben mind az Apród, mind a Jófogás szeretett volna a lehető legnagyobbra nőni, ügyelve arra, hogy a bővülés ne menjen az ajánlatok minőségének rovására. Fontos ugyanis, hogy a hirdetések relevánsak legyenek, megfelelő helyre és szövegezéssel kategorizálják őket, valamint csak élő hirdetések kerüljenek fel a találati listára.

A hirdetések frissességét azok megjelenési idejével és az azóta eltelt idővel lehet kifejezni. Az eNET-BCE mindkét oldalnál vizsgálatot végzett 2013 augusztusában és a kapott eredményeket kategorizálta megjelenési időszak szerint.

Bár hirdetésszámban szinte fej-fej mellett áll a két oldal, azok eloszlása az Apród esetében ideálisabb. Az Apródnál például több mint 1 millió, egy hétnél nem régibb hirdetést találtunk, míg a Jófogás kapcsán csupán 81 ezret. A többi kategóriát is áttekintve kijelenthető, hogy az Apród tudhatja magáénak a frissebb és ezáltal aktuálisabb hirdetéseket.

A hirdetések összetétele

A hirdetések frissessége mellett azok összetétele is magyarázó erővel bír a piacvezető szerep kérdését illetően. E tekintetben a hirdetési piacon hagyományosan legfontosabb szegmenseknek számító ingatlan, jármű, állás kategóriák eltérő képet mutatnak. Az ingatlan mind a két site esetében prioritást jelent, azonban az Apród közel 200 ezerrel több hirdetéssel rendelkezik ezen a téren. A járművek kapcsán viszont a Jófogás tud felmutatni majdnem 100 ezer hirdetéssel többet. Az álláspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt megcélzó online apróhirdetési piacon főként az úgynevezett kékgalléros pozíciók várnak betöltésre, így a vizsgált két oldal profilban és célcsoportban sem versenyzik a nagy állásportálok ajánlataival.

Látogatottság

A másik fontos, kívülről is vizsgálható tényező a látogatottság. Mivel egyik oldal sem található meg a hazai egyenértékes internetes látogatottság-mérés, a Gemius/Ipsos Audience elérhető adatai között, ezért a választás a Similar Web mutatóira esett.

A mérések szerint a Jófogás és az Apród látogatottsága tavaly augusztusig szorosan együtt mozgott, majd ősztől kezdve növekedésnek indult a köztük lévő különbség az Apród javára. A kiugró időszak a karácsonyi szezonnak köszönhető, ami hagyományosan a legintenzívebb periódus az e-kereskedők, és általánosságban a kereskedők életében is.

2013 nyarán piacvezető az Apród

A kutatás alapján egyértelműen látszik, hogy a versenyben két igazán nagy szereplő a domináns: a norvég háttérrel, de itthon nulláról építkező Jófogás, valamint a dél-afrikai tulajdonban lévő, magyar piacon tapasztalt játékosnak számító Allegroup, ami a fogyasztók közötti (C2C) forgalmát tudatosan tereli a Vateráról az Apród irányába. A bemutatott, 2013 nyarán mért eredmények alapján az Apród a jelenlegi piacvezető. Ezt indokolja az ajánlatok minősége, összetétele, frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói is – összegezhető a kutatás végeredménye.

Médiapiac

“10-20 globális sajtóorgánum mondja meg, mit kell gondolni”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szerdai online jogállamiság-vitáján arra biztatta a nyugati “buborékban” élőket, hogy “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis – mint mondta – soha nem baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a vitát követően közösségi oldalán elgondolkodtatónak nevezte, hogy

az elmúlt évtizedben egyetlen olyan vita, panelbeszélgetés, konferencia vagy nemzetközi sajtóban megjelent interjú sem volt még, ahol ne lehetett volna előre tudni, hogy a liberális politikusok, “megmondóemberek” és újságírók mit fognak mondani, kérdezni és hogyan érvelnek a jogállamisági és szabadságjogi témákban.

Hozzátette: soha egyetlen új gondolat, új kérdés vagy új kontextus nem merült fel.

Azt írta:

kényelmes póz az ilyen, hiszen 10-20 civilszervezet és 10-20 globális sajtóorgánum úgyis mindig pontosan megmondja, mit kell gondolni és mit szabad képviselni ezekben az ügyekben.

Az elmúlt évtizedekben ez a fajta politikai és ideológiai lustaság Varga Judit szerint olyan “hatalmas buborékot” hozott létre a Nyugat számára, amelyben nem kell gondolkozni, csak vissza kell mondani a megszokott mantrákat és varázsszavakat és akkor az ember “jó ember lesz” és “elkerülheti a civilizált világból történő kiátkozást”.

Éppen ezért – tette hozzá – az igazságügyi miniszternek mindig izgalmas kihívás jogállamisági beszélgetéseken, vitákon részt venni. Azonban ezek a “bokszmeccsek” véleménye szerint egyáltalán nem valódiak.

Hangsúlyozta, “mindenki a saját, külön szorítójában egyedül bokszol a levegőbe”, Magyarország például az európai jog talaján állva, mások ideológiai meggyőződésből; vannak, akik belpolitikai haszonszerzésből és vannak olyanok, akik nem is akarnak “bokszolni”, csak “beküldték őket a szorítóba”.

Egy azonban biztos: “a magyar ringbe, amely az európai jog és tények talaján áll, senki, vagy csak nagyon kevesen mernek belépni” – közölte Varga Judit.

Úgy fogalmazott: megpróbálta “beinvitálni a kényelem bajnokait a magyar szorítóba”, arra biztatva őket, hogy merjenek nyitni a más vélemények felé, legyenek bátrak megismerni a másik oldal érveit is. És ami a legfontosabb: “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis sose baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elnézi-e Soros, a főszerkesztőjének antiszemita kirohanásait?

“B*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” – ezzel a tárggyal küldött e-mailt a munkatársainak egy európai online lap főszerkesztője.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

A Pesti Srácok portál szerezte meg az egyik magyar baloldali propagandaportál, a 444.hu főszerkesztőjének korábbi e-mail üzeneteit, amelyeket a kollégáinak írt. A belső, 2005-ben íródott e-mailben Uj Péter vállalhatatlan kijelentéseket tett. Uj ekkor még az Index nevű baloldali magyar portál főszerkesztője volt.

Az iromány akkor keletkezett, amikor 2005-ben az Országos Rádió-és Televízió Testület (ORTT) három órára elhallgattatta a Tilos Rádiót, mert az lejátszotta Barcs Miklós Képviselő funky című alkotását. A dal szövegében olyan botrányos sorok vannak, mint “hitler k*rja szálasit, sztálin d*gja rákosit, szálasi b***za orbányt, rákosi k*csögöli gyurcsányt”.

Ezt követően Uj a kollégáinak írt egy levelet, amelyben munkatársai figyelmébe ajánlotta Barcs válaszlevelét az ORTT-nek. Ez állt benne:

“Térdre nyilas pucsíttani, Se**enbüntet fityma rabbi! Tennap hallottam (m)értékadó judeopata körökben, hogy ez a sza*osku..a bácsfi dijána is kok zsidó, mint a szabóalby, se**enburgerrul maggyarosittott! zsidó nemzsidó, ba***ttronda gusztustalan csótány, 1 kiló kokóval se tunnám korpásongyalázni, még ha úgy pucsítana is, mint a szálasi akasztása közben ez a tény pediglen politikailag incorrect! (…)”

Egy másik, 2006-os szintén a kollégáinak küldött e-mailben disznóvágásra hívta embereit. Az e-mailnek antiszemita, kirekesztő tárgyat adott: “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek”.

Soros és a 444.hu kapcsolata

A 444.hu portált kiadó Magyar Jeti Zrt. nevű vállalatban kisebbségi tulajdont vásárolt néhány évvel ezelőtt a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investment Fund (MDIF), amely több mint 100 millió forintot (299,5 ezer euró) fizetett ki a portál 20 százalék körüli részvénypakettjéért.

A magyar cégadatbázisból kiderül, hogy a 444-et kiadó igazgatótanácsában ott ül Maria Nemcova, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation, OSF) prágai programigazgatója volt. Nemcova most Media Development and Investment Fundnál tevékenykedik működési vezérigazgató-helyettesként (chief operating officer).

Az MDIF létrejöttét Soros 500 ezer dollárral támogatta és azóta sem engedte el a kezét. Az OSF honlapja szerint 2016 és 2019 között 16,8 millió dollárt adtak a szervezetnek.

A V4NA levélben fordult Soros Györgyhöz, a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz, illetve a Media Development Investment Fundhoz. Arra voltak kíváncsiak, hogy

  1. Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  2. Elhatárolódnak-e Uj Pétertől?
  3. Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  4. Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?

A portál jelezte, amint választ kapnak kérdéseikre, arról is beszámolnak.

Tovább olvasom

Médiapiac

A magyarságot gyalázták az N1TV műsorában

Pörzse Sándor és Havas Henrik butának nevezte és leparasztozta a magyarokat a Jobbikhoz köthető csatornán.

Közzétéve:

Forrás: YouTube

„Ennyiszer becsapni egy népet, mint ahányszor a magyart becsapták, nem lehet, csak akkor, ha buta. Nem tudok mást mondani” – hangoztatta Pörzse Sándor az N1TV februrár 19-i műsorában a Vasárnap.hu beszámolója szerint.

„A magyar az buta”

– erősítette meg szavait a műsorvezető, Havas Henrik, majd azt fejtegette, hogy Trianon után kizárólag a parasztok és a zsellérek maradtak Magyarországon, akiket „lepofoz a földesúr, az intéző, a csendőr”.

„És ezek most gyűlölik Budapestet, amely valóban világváros, valóban multinacionális, valami egészen elképesztő kulturális háttere van, és ezek a parasztok ezt nem bírják elviselni” – zárta a monológját Havas.

Pörzse Sándor azt is elmondta, sokáig azt hitte, hogy a magyar a kiválasztott nép, de aztán a választások „megvilágosították”. És azt is megjegyezte, hogy ma már Wass Albert könyveinek olvasását vagy éppen a lovasíjászkodást olyan dolgoknak látja, amelyeket „azért kinő az ember”.

A beszélgetés ominózus részét a videó 20. percétől itt lehet megtekinteni:

Az ismert újságíró korábban az Echo TV-n gyártott erősen jobboldali hangvételű műsorokat, majd Magyar Gárda-alapító és jobbikos országgyűlési képviselő lett, valamint a Jobbikhoz kötődő radikális lap, a Barikád főszerkesztőjeként is dolgozott – emlékeztet a Vasárnap.hu cikke.

Borítóképünk kivágás az N1TV műsorának videójából

Tovább olvasom