Kövess minket!

Médiapiac

Nekem nem lesz másik

Amikor elkezdtük a donate kampányunkat 2018-ban, azt mondtam a támogatóknak szánt videóban, hogy nekem az Index volt AZ újság, ahol szerettem írni, mert kvázi azt csináltam, amit akarok. Ezt a fajta szabadságot pedig sehol máshol nem fogom megkapni, mármint olyan helyen, ahol hajlandó is lennék dolgozni, szóval ha beüt a derült égből a NER, akkor részemről ennyi volt a sajtómunkáskodásnak.

Beütött.

Ez a bekezdés, itt ni, több minden lehetne. Dühös, dacos dünnyögés; innuendóktól sem mentes, de pont a perelhetőségig kilúgozott kiáltvány a politika mocsarában iszapbirkózó NER-lovagokról; esetleg egy mélabús elégia, amiben temetni jöttem volna, és temetnék is. Bitbe. Vagy, és én inkább erre megyek, lehetne egy olyan szóhalom, ami felvezeti a tárgyalást (v.ö. ami az ütős bevezetés után jön), amiben a magam szerény eszközeivel igyekszem közérthetővé, avagy megfoghatóvá tenni azt, ami megfoghatatlan, leírhatatlan, elmondhatatlan, azaz miért volt olyan kurva jó indexesnek lenni 2005-2020 között.

2006. október 23.

Tizedik napja dekkolok Norvégiában, egy olajfinomító építkezésén dolgozó magyar hegesztőcsapat tolmácsaként. A konténerfaluban, ahol a melósok szállása van (2×5 méteres fakkok), van net, én meg a nappali tolmácsolás után rohanok a laptoppal a rekreációs helyiségbe, és miközben a lengyelek szarrá verik a magyar-cseh vegyespárost minden kocsmasportban, amit ismerek (darts, csocsó, pingpong), az Indexet frissítem egyre idegesebben. Egy éve voltam a lapnál, blogoltam leginkább, és a frissen kitalált blogketrecet (a címlap először jobbszélső, majd balszélső hasábjában egymás alá pakolt, eleinte szerkesztőségi-, később civilblogok jónak ítélt bejegyzéseinek felsorolása) szerkesztettem távmunkában, Debrecenből, a politikától olyan messze, amennyire csak lehetett, de az “elkúrtuk” nyomán kirobbant budapesti tüntetéssorozat, a tévéostrom és a rendőrség egyre erőszakosabb fellépése engem sem hagyott hidegen, legszívesebben mentem volna haza, tudósítani.

Az internetes sajtó legnagyobb erénye a nyomtatottal szemben a sebessége.

Ezen az őrületes közhelyen semmi nem fog változtatni, ahogy a nyomdagépből sem lesz mobiltelefon. Azt a fajta, gyors, percrekész, netes újságírást, ami a hírtévék élő közvetítéseinek mintájára az eseményeket folyamatosan leköveti, és egy-egy esemény minden rezdüléséről beszámol, az Index a 2001. szeptember 11-i terrortámadások alatt, élesben tanulta ki, és fejlesztette a magyar netes sajtóban meghonosodó műfajjá. Ez lett a pépé, a percről percre, a nagy horderejű események internetes közvetítésének eszköze. A tévében ott a kép, nekünk viszont, legalábbis az elején, leginkább a szó maradt, azaz, ha valaki nem tanulta meg tíz, nagyon kemény perc alatt, hogy lehet egy három bekezdéses Reuters-hírből ütős című, egy, feszes bekezdéses magyar verziót írni, nem sokat dolgozott abban az őrületben, ami ilyenkor jellemzi a newsroomot.

Bukótér fotózás Joó Gabival és Vályi Pistával

A pp a hírfüggőknek olyan, mint a drog. És akik ezt nem olvasóként, hanem a másik oldalon tolják, azoknak kétszeresen is az, elkapja az embert a stenk, amikor ott ül benne, körülötte hat-nyolc másik újságíró, ha magyar eseményről van szó, akkor a többiek terepen, és folyamatosan jön be az infó, amit rendszerezni kell, a fejed felett megy legalább két tévé lenémítva, az egyik monitorodon felesben egy harmadik, ami a Twitterrel osztozik a pixeleken (pro tipp: rendes newsroomos gépnek két monitor a minimum, egyik álló, másik fekvő, minőségen ne spórolj, mert megvakul a kolléga). A newsroomfőnök osztja a feladatot, tudósító jelentkezik be, diktál, írod, közben “lesz kép?”, lesz, már látom cseten, hogy jön be a fotóstól, “képszerk, csinálod?” kérdezed, csinálja, te közben befejezted a diktált szöveget, tiketeled, és ráírsz a képezőre, hogy amint van benne kép, mehet. Ez volt úgy négy perc élesben.

Az Index azért tudta csúcsra járatni ezt a műfajt, mert a szerkesztőségben félőrültek dolgoztak.

Amikor 2015 november 13-án Párizsban egy éjszaka leforgása alatt öt terrortámadás történt, az egész úgy kezdődött, hogy két bomba robbant egy francia-német barátságos focimeccsen. Este tízkor.

Lajos utcai iroda beköltözés közben

Hétköznap volt, az Indexben a normális ügymenetnek megfelelően volt

• egy címlapos (aki a cikkeket pakolja ki a címlapra, és ha kell, ír cikket),

• egy newsroomfőnök (aki a híreket böngészi, eldönti, mi kell, mi nem, és ami igen, azt vagy megírja, vagy kiosztja az ügyeletesnek),

• egy sportügyeletes

• egy ügyeletes újságíró

• egy képszerkesztő

Mire kiderült, hogy a két bomba nem viccből robbant, hogy volt egy harmadik, és hogy egy koncertterembe hetven embert lőttek le, azaz kb. félórával azután, hogy az első hírek bejöttek, már hat plusz ember dolgozott csak ezen az ügyön, vagy otthonról, vagy a szerkesztőségbe berohanva, egyik fotósunk pedig épp Párizsban volt (nászúton, nem vicc), és azonnal ment fotózni. A szerkesztőségben eleve bent lévőkben fel sem merült, hogy hazamenjenek. Az éjszakások hajnal fél négykor posztoltak utoljára – a reggeli műszak hatkor folytatta.

Ez csak egy példa a sok közül, és azt még ki is hagytam belőle, hogy a Velvetnél dolgozó, franciául remekül beszélő kollégánk kérés nélkül esett neki a francia hírforrásoknak, és miatta (is) előzhettünk meg mindenkit a magyar sajtóban. A hírverseny, az, hogy ebben is az elsők legyünk, hogy az Index legyen AZ ÚJSÁG, amit KELL olvasni, mert tőlünk lehet a legtöbb, legpontosabb, leggyorsabb hírt megkapni, mindenkire átragad, aki ezt a szakmát komolyan gondolja. Sport, tech, kult, gazd, pol, tökmindegy, melyik rovatba írsz, ha van valami, akkor csinálod. Mert jó. Mert kell. Mert annál jobb nincs, mint azt látni, hogy amit írunk, azt egymillió ember olvassa.

Sixx szurkol

És ez is annak a szabadságnak köszönhető, ami az Indexet jellemezte.

Ahol egy 140 kilós, nem kameraképes faszi egy sokmilliós reklámkampány arca lehet egy nála hetven kilóval könnyebb, egy fejjel alacsonyabb kollégájával, mert kitalálták, hogy milyen kurva vicces lenne elmenni igazi, veszett szurkolók közé, biztatni a magyar válogatottat; vagy ahol simán forgathat ugyanez a páros Superman-jelmezben, esetleg egy szántón, a háttérben egy pucér nővel, aki egy hintalovon lovagol, miközben a felkonf első blikkre értelmesnek tűnő szövegéről alaposabb vizsgálat kideríthetné, hogy mondatról mondatra a Filmvilág-archívumból lett összeollózva tudományos alapossággal, azaz 12 oldalú dobókocka segítségével. Mert volt a videórovatban egy kolléga, aki az eszement marhaságainkat meg tudta jeleníteni képen.

Minden rovatban voltak félőrültek, akik hajnal háromkor még (vagy már) nem aludtak, és az újsággal foglalkoztak, javították az elütéseket és tévedéseket, amiket az örökké éber olvasók rém lelkes kurvaanyázás és zsidózás kíséretében küldtek be, valamiért leginkább hajnalban. Amikor az Index2 elindult, és a blogketrecből blogdoboz lett, az ötletgazdák és a szerkesztők (köztük a csajom) a fejlesztőkkel együtt két napon át dekkoltak bent a szerkesztőségben, a videórovat fehér kanapéján felváltva pihenve, mert a csúszások miatt nem lehetett tudni, mikor fog pontosan elindulni az új oldal, és mert a blogketrecnek addig is működnie kellett.

Pándival az utolsó ügyeletben

Nem lehetett nem részt venni ebben. Nem lehetett nem akarni, hogy ott legyen az ember, és hozzátegyen valamit. Nem azért, mert mondták, vagy mert fizettek érte, hanem azért, mert jó volt csinálni. Mert a haverjaiddal írtál újságot, és ha megakadtál vagy elment az ihlet, ha a cikkedről menet közben érezted, hogy szar, mindig volt valaki, aki első szóra átrugdosott az akadályon. Én az Indexnél lettem újságíróvá, itt tanítottak meg mindenre a kollégáim, barátaim, ez volt az a hely, ahol megszerettem az újságírást, és ahol szerettem újságot írni.

És nekem tényleg nincs másik.

Médiapiac

Ülésezett a médiatanács: elfogadta a felügyeleti tervet és helyi tévéket támogat

Mindemellett vidéki rádiókat is vizsgált, valamint frekvenciapályázati eredményt is hirdetett a testület – tájékoztatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az általános hatósági felügyelet keretein belül az NMHH-nak jövőre is célja a médiaszolgáltatók folyamatos ellenőrzése, így – többek között -a reklámok hangerejének, a nagy elérésű híradók bűnügyi hírei, tudósításai kapcsán a törvényben előírt éves átlagban harmincöt százalékos plafonnak a vizsgálata, illetve a hír- és magazinműsorok kvantitatív elemzése.

Külön vizsgálati terület lesz jövőre is a televíziós gyermeksávokban a gyermekvédelmi előírások betartásának vizsgálata és a hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatár-kategória alkalmazásának ellenőrzése

– hívták fel a figyelmet.

Közölték: a médiatanács 2022-ben is vizsgálja a nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatók klasszifikációköteles műsorszámait, valamint a hallás- mellett a látássérülteket segítő televíziós szolgáltatásokat is ellenőrzi.

A grémium nyomon követi a kiskorúak védelme érdekében alkalmazott hatékony műszaki megoldásokkal kapcsolatos követelmények betartását is, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri a filmalkotások korhatári kategóriába sorolásának megfelelőségét

– tették hozzá.

Kiemelték: a 2022-es felügyeleti tervben új feladatként jelenik meg a lineáris online rádiós médiaszolgáltatások működésének és a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeiknek az ellenőrzése is.

A felügyeleti terv a hatóság honlapján is olvasható – írták.

125 millió forint helyi hír- és magazinműsorokra

A médiatanács közleményében azt írta: a helyi és körzeti televízióknak szóló támogatási program hírműsorok, közéleti és kulturális magazinműsorok készítését támogató pályázatának harmadik fordulójában

huszonnégy televíziós pályázat mintegy 124,25 millió forint támogatást kap.

A tájékoztatás szerint a Régió TV Esztergom, a mórahalmi Móra-Net TV, a Kistelek Városi Televízió, a Szentes Televízió, a ládbesenyői Irány TV, a Soltvadkerti TV és a Csurgói Városi Televízió közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a TV Budakalász, a Csaba TV, a Debrecen Televízió, a Veszprém TV, a Hegyvidék Televízió, a Gyula TV, a Kecskeméti Televízió, a Tolnatáj Televízió és a Szombathelyi Televízió.

A Salgótarjáni Városi Televízió, a Halas TV, a TV Szentendre, a Nyíregyházi Városi Televízió, a Szeged Televízió, a Gyula TV, valamint a fővárosi d1 TV és az Apostol TV pedig kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – áll a közleményben.

Vidéki rádiók vizsgálata, pályázati eredményhirdetés

A tájékoztatás szerint a médiatanács eredményt hirdetett a Budapest 102,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi és a Szolnok 102,4 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű pályázati eljárásában. Előbbinél a Katolikus Rádió Zrt., utóbbinál a Best Radio Kft. lett a nyertes.

Hozzátették: a testület elvégezte az Esztergom 92,5 MHz helyi és a Győr 88,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű, valamint a Székesfehérvár telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárások alaki vizsgálatát. Az eljárásban nyilvántartásba vették a Katolikus Rádió Zrt.-t, a Karc FM Média Kft.-t és az Alba Regia Műsorszolgáltató Kft.-t, amelyek mindhárom esetben egyedül pályáztak.

A Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára kiírt pályázat eredménytelen lett, ugyanis az egyedüli induló pályázata alakilag érvénytelen volt – jelezték.

Közölték azt is, hogy a médiatanács elfogadta, és honlapján közzétette a Budapest 92,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra.

Médiafelügyeleti döntéseket ismertetve azt írták: a médiatanács a szerződéses vállalásai megsértése miatt összesen 25 ezer forintos bírságot rótt ki a kiskunfélegyházi 91,1 Rádió 1 Sirius szolgáltatójára, és figyelmeztette a fővárosi Manna FM-et is. Mindkét szolgáltató kevesebb közszolgálati, előbbi ezen kívül kevesebb szöveges tartalmat és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

Emellett a Miskolc Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert szeptemberben figyelemfelhívás nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – hívták fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Koltay Andrást nevezte ki az NMHH elnökének az államfő

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évig tölti be a tisztséget.

Közzétéve:

Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökét pénteken Budapesten. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay András jogásznak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL.M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.

A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég).

Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Tovább olvasom

Médiapiac

Társadalmi célú reklámként fogják vetíteni a szivárványcsaládok kampányfilmjét

Népszerű gyermek- és ifjúsági csatornákra kerül fel az a kampányfilm, amelyet a Szivárványcsaládokért Alapítvány készített, és amelyben az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért küzdenek. A csatornák között szerepel az MTV, a Nickelodeon és a Comedy Central.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Folytatódik az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért indított akció. A Szivárványcsaládokért Alapítvány #ugyanaz elnevezésű kampánya ismételten arra törekszik, hogy a hagyományos családokhoz való jogok illessék meg a homoszexuális párokat is, mondván: a magyar családokhoz hasonlóan a szivárványcsaládok is ugyanazokat az élményeket élik át, hiszen az ő életükben is ugyanaz a törődés, ugyanaz a szeretet és ugyanaz az aggódás van jelen”.

Üzenetük propagálása érdekében ezért a közösségimédia-felületek mellett országszerte több mint kétszáz óriásplakáton, számos online magazinban és hírportálon, a Joy, a Glamour, az Elle és a Forbes decemberi számában, valamint a ViacomCBS tévécsatornáin társadalmi célú hirdetések formájában is látható lesz az LMBTQ-kampány. 

Az alapítvány kampányfilmjei – amelyhez Kulka János és Kovács Patrícia adta a hangját – tehát a televízióban is láthatóak lesznek, miután a ViacomCBS vállalta, hogy a hazai kábelcsatornáin, többek között a Nickelodeon gyerekcsatornán, a Comedy Centralon és az MTV-n is vetíteni fogja a spotokat. 

Az újabb kampány időzítése is üzenetértékű, hiszen a kormány éppen egy évvel ezelőtt módosította az alaptörvényt, amely kimondja, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Az LMBTQ-közösségeket azonban a törvénymódosító javaslat azon passzusa botránkoztatta meg leginkább, amely szerintaz örökbefogadás joga – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a házastársaké lehet. 

Tiltakozásuk kifejezésére a Háttér Társaság, karöltve a Szivárványcsaládok Közösségével elindította #acsaládazcsalád elnevezésű kampányát, hangsúlyozva, hogy a család fogalma sokkal színesebb, mint ahogy azt néha az emberek gondolják, és a család akkor is család, ha a szülők történetesen azonos neműek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom