Kövess minket!

Médiapiac

Négymilliárd fotót készítünk évente

A CEWE a magyarok fotózási szokásairól készített felmérést.

A lakosság nagy része állandó fotózási lázban ég és több mint fele elsősorban mobiltelefonjával fényképez, így annak vásárlásánál meghatározó fontosságú a készülék ezirányú teljesítménye. Legtöbbször a család, barátok és gyermekek szolgáltatják a fotótémát, szelfit, azaz saját magukról készült képet azonbancsak meglepően kevesen – azon belül is többnyire a fiatalok – készítenek. A megkérdezettek 88 százaléka szerint túl sok fotót osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon, ami veszélyes is lehet – derül ki a CEWE Magyarország „Így fotózunk mi” országos, megközelítőleg 10 ezer válaszadóval készült online kutatásából.

A korábban 1-2 tekercs filmet nyaraláskor, ünnepekkor ellövő többség helyét azok váltották fel, akik hetente 15-nél is több fotót készítenek. Ezt a megkérdezettek 38 százaléka állította magáról, további 33 százalék beéri „csak” 6-15 fényképpel hetente, 28 százalék pedig 1-5 fotót kattint el az adott időszakban. Azok száma, akik manapság egyáltalán nem fotóznak, elenyésző (1%). Ez a teljes lakosságra vetítve azt jelenti, hogy szerény becslésként is több mint 4 milliárd képet készítünk évente!

Mit fotózunk?

Ezek után nem csoda, hogy a válaszadók több mint 80 százaléka – teljes mértékben, vagy majdnem teljes mértékben – egyetértett azzal, hogy a fotó manapság a mindennapi kommunikáció egyik legfontosabb kifejezőeszközévé vált. A túlnyomó többség az élet legfontosabb pillanatait szeretné megörökíteni, illetve saját vagy a családi eseményeit dokumentálni, a felmértek körülbelül felének hobbija, szórakozása is a fényképezés, és

van 13 százaléka az embereknek, aki abból a célból fotóz, hogy a közösségi médiában megoszthassa, mi történik vele.

A leggyakoribb fotótémát a barátok, család, gyerekek és a természet, tájak adják. De sokan szívesen készítenek képet a világ érdekes dolgairól (57%), valamint a házikedvenceikről is (35%), esetleg ételekről, étkezésekről (19%). Saját magát viszont megközelítőleg 40 százalék sohasem fotózza, további mintegy 50 százalék csak elvétve, és meglepő módon csupán a válaszadók kicsit több mint egytizede él folyamatosan vagy gyakran a szelfivel!

A szelfit kedvelők ráadásul elsősorban a 23 év alattiak közül kerülnek ki, míg a 35 év felettiek nagy többsége elutasítja a fotózás ezen formáját.

Az utóbbi adattal összecseng az a vélemény is, miszerint túl sok fotót osztunk meg magunkról a közösségi médiában, ami veszélyes is lehet – ezt a megkérdezettek 64 százaléka teljes mértékben, további 24 százaléka pedig nagyrészt így értékelte.

Mivel fényképezünk?

Karakteres eredményt produkált az is, hogy mivel fotózunk manapság: a CEWE felmérése egyétrelműen azt mutatja, hogy

a mobiltelefonok vették át a vezetést. Majdnem 53 százalék a telefonját nevezte meg elsődleges, és további 42 százalék másodlagos eszközként.

Emellett még a digitális kompakt fényképezőgépek hasítanak ki komoly részt, mintegy 25 százalék, aki elsősorban ez után nyúl, és további 38 százalék másodsorban használja. A dobogó harmadik helyét az úgynevezett DSLR, azaz a digitális tükörreflexes kamerák foglalják el (16 és 6%).

Az nyilvánvalóan kiderül a kutatásból, hogy nem digitális eszközt már csak a lakosság nagyon elenyésző része használ a fényképezéshez, az okostelefon vásárláskor pedig az emberek több mint háromnegyedét közepesen vagy erősen befolyásolja az, hogy a készülék fényképezőgépének milyen a teljesítménye, típusa. Ugyanakkor a többség nem igazán ért egyet azzal az állítással, miszerint mobiltelefonnal ugyan olyan jó fotók készíthetők, mint fényképezőgéppel, sőt, az a vélekedés is erősen megosztja a közvéleményt, hogy a mai eszközökkel már mindenki képes kiváló fotókat készíteni.

Mit csinálunk képeinkkel?

Szerencsére a legszebb pillanatokat nem feleslegesen örökítjük meg, hiszen majdnem az egynegyede a megkérdezetteknek hetente nézegeti élete képeit, további 50 százaléka pedig ha nem is ilyen gyakran, de havonta legalább egyszer előveszi őket. Az emberek további egynegyede évente párszor kerít sort az emlékeiben való elmerülésre.

A CEWE vizsgálata szerint az alapvetően digitálisan létrehozott fotóinkat leginkább számítógépen, illetve külső tárolón archiváljuk, de jelentős azok száma is, akik a készítés eszközén – a fényképezőgép memóriakártyáján, mobiltelefonon – hagyják a képeiket. A felhő alapú megoldások alkalmazása, az online fotóalbumok vagy közösségi oldalak kevésbé népszerűek, de egyáltalán nem elhanyagolhatóak a tárolási megoldások között.

A kedvenc képeinkkel pedig kezdünk is valamit, hiszen majdnem 94 százalékunk hasznosítja képeit. Digitális kor ide vagy oda, még mindig nagyon nagy arányú a papírképek előhívatása, terminálon vagy otthon való kinyomtatása, amely mellett a CEWE válaszadói közül rengetegen választják a fotókönyv- (54%) és fényképes ajándéktárgy-készítés (28%) lehetőségét is.

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom