Médiapiac
Négymilliárd fotót készítünk évente
A CEWE a magyarok fotózási szokásairól készített felmérést.
A lakosság nagy része állandó fotózási lázban ég és több mint fele elsősorban mobiltelefonjával fényképez, így annak vásárlásánál meghatározó fontosságú a készülék ezirányú teljesítménye. Legtöbbször a család, barátok és gyermekek szolgáltatják a fotótémát, szelfit, azaz saját magukról készült képet azonbancsak meglepően kevesen – azon belül is többnyire a fiatalok – készítenek. A megkérdezettek 88 százaléka szerint túl sok fotót osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon, ami veszélyes is lehet – derül ki a CEWE Magyarország „Így fotózunk mi” országos, megközelítőleg 10 ezer válaszadóval készült online kutatásából.
A korábban 1-2 tekercs filmet nyaraláskor, ünnepekkor ellövő többség helyét azok váltották fel, akik hetente 15-nél is több fotót készítenek. Ezt a megkérdezettek 38 százaléka állította magáról, további 33 százalék beéri „csak” 6-15 fényképpel hetente, 28 százalék pedig 1-5 fotót kattint el az adott időszakban. Azok száma, akik manapság egyáltalán nem fotóznak, elenyésző (1%). Ez a teljes lakosságra vetítve azt jelenti, hogy szerény becslésként is több mint 4 milliárd képet készítünk évente!
Mit fotózunk?
Ezek után nem csoda, hogy a válaszadók több mint 80 százaléka – teljes mértékben, vagy majdnem teljes mértékben – egyetértett azzal, hogy a fotó manapság a mindennapi kommunikáció egyik legfontosabb kifejezőeszközévé vált. A túlnyomó többség az élet legfontosabb pillanatait szeretné megörökíteni, illetve saját vagy a családi eseményeit dokumentálni, a felmértek körülbelül felének hobbija, szórakozása is a fényképezés, és
A leggyakoribb fotótémát a barátok, család, gyerekek és a természet, tájak adják. De sokan szívesen készítenek képet a világ érdekes dolgairól (57%), valamint a házikedvenceikről is (35%), esetleg ételekről, étkezésekről (19%). Saját magát viszont megközelítőleg 40 százalék sohasem fotózza, további mintegy 50 százalék csak elvétve, és meglepő módon csupán a válaszadók kicsit több mint egytizede él folyamatosan vagy gyakran a szelfivel!
A szelfit kedvelők ráadásul elsősorban a 23 év alattiak közül kerülnek ki, míg a 35 év felettiek nagy többsége elutasítja a fotózás ezen formáját.
Az utóbbi adattal összecseng az a vélemény is, miszerint túl sok fotót osztunk meg magunkról a közösségi médiában, ami veszélyes is lehet – ezt a megkérdezettek 64 százaléka teljes mértékben, további 24 százaléka pedig nagyrészt így értékelte.
 |
Mivel fényképezünk?
Karakteres eredményt produkált az is, hogy mivel fotózunk manapság: a CEWE felmérése egyétrelműen azt mutatja, hogy
Emellett még a digitális kompakt fényképezőgépek hasítanak ki komoly részt, mintegy 25 százalék, aki elsősorban ez után nyúl, és további 38 százalék másodsorban használja. A dobogó harmadik helyét az úgynevezett DSLR, azaz a digitális tükörreflexes kamerák foglalják el (16 és 6%).
Az nyilvánvalóan kiderül a kutatásból, hogy nem digitális eszközt már csak a lakosság nagyon elenyésző része használ a fényképezéshez, az okostelefon vásárláskor pedig az emberek több mint háromnegyedét közepesen vagy erősen befolyásolja az, hogy a készülék fényképezőgépének milyen a teljesítménye, típusa. Ugyanakkor a többség nem igazán ért egyet azzal az állítással, miszerint mobiltelefonnal ugyan olyan jó fotók készíthetők, mint fényképezőgéppel, sőt, az a vélekedés is erősen megosztja a közvéleményt, hogy a mai eszközökkel már mindenki képes kiváló fotókat készíteni.
Mit csinálunk képeinkkel?
Szerencsére a legszebb pillanatokat nem feleslegesen örökítjük meg, hiszen majdnem az egynegyede a megkérdezetteknek hetente nézegeti élete képeit, további 50 százaléka pedig ha nem is ilyen gyakran, de havonta legalább egyszer előveszi őket. Az emberek további egynegyede évente párszor kerít sort az emlékeiben való elmerülésre.
A CEWE vizsgálata szerint az alapvetően digitálisan létrehozott fotóinkat leginkább számítógépen, illetve külső tárolón archiváljuk, de jelentős azok száma is, akik a készítés eszközén – a fényképezőgép memóriakártyáján, mobiltelefonon – hagyják a képeiket. A felhő alapú megoldások alkalmazása, az online fotóalbumok vagy közösségi oldalak kevésbé népszerűek, de egyáltalán nem elhanyagolhatóak a tárolási megoldások között.
A kedvenc képeinkkel pedig kezdünk is valamit, hiszen majdnem 94 százalékunk hasznosítja képeit. Digitális kor ide vagy oda, még mindig nagyon nagy arányú a papírképek előhívatása, terminálon vagy otthon való kinyomtatása, amely mellett a CEWE válaszadói közül rengetegen választják a fotókönyv- (54%) és fényképes ajándéktárgy-készítés (28%) lehetőségét is.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció