Kövess minket!

Médiapiac

Nagyobb lett a Reklámtorta minden szelete

Az Evolution 2018 konferencián jelentették be a 2017. évi reklámköltéseket. Urbán Zsolt, MRSZ-elnök szerint annak ellenére, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet 2017-ben is fokozta a bizonytalanságot, pozitív hírekről tudnak beszámolni: a piac 240,98 milliárd forint bevételt ért el, ami 11,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Valamennyi szegmens erősödött, viszont a 2008-as GDP-arányos költésszintre még nem tudott visszakapaszkodni a piac.

A részletes adatokat Hivatal Péter kutatásvezető, az MRSZ elnökségi tagja, valamint az egyes szektorok szövetségeinek vezetői ismertették.

A Reklámtorta 11,5 százalékos növekedéssel, 240,98 milliárd forintosra nőtt. Ezen belül az állami költések a magas 2016-os bázisról 34 százalékkal bővültek, mintegy 80 milliárd forintra a Kantar Media számai szerint. Ennek a fele lehetett a net-net költés.

A televízió 7,5 százalékkal, 4 milliárd forinttal 60,2 milliárd forintra növekedett, ami elmarad a 2008-as, 70 milliárdos csúcsköltéstől, de 2017 már sorban a negyedik növekedési év volt. Az összköltés 6 százalékát kitevő (3,4 milliárd forintnyi) non-spot költések 40 százalékos növekedése is felfelé húzta a számokat, míg a spot-bevételek 6 százalékkal bővültek. Kovács Krisztián, a MEME elnöke szerint az előbbi oka lehet a hazai gyártású műsorok térnyerése is. Az állami költések meghaladták a 7,5 milliárd forintot, ez 2016-hoz képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és a szektor teljes reklámbevételének 12 százalékát teszi ki.

A sajtó 18,48 százalékkal, 38,3 milliárd forintra nőtt, a legnagyobb meglepetést okozva, de ebben a szektorban az állami költések jelentősen segítették az emelkedést. Kovács Tibor, az MLE elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi bevételek is növekedtek. A sajtó teljes árbevétele 106,8 milliárd forint, a lapeladásból közel 60 milliárd forint folyt be, a digitális szegmens pedig 8,5 milliárd forinttal járult hozzá az összeghez. A napilapok az állami és a kereskedelmi költések növekedésének fő nyertese, de a gazdasági-közéleti, autós és férfilapok is jól szerepeltek. A piaci költések 82 százaléka hiteles méréssel auditált lapokba került.

Az internet minden évben magának állítja magasra a mércét, tavaly 16,38 százalékkal, 76,8 milliárd forintra nőtt. A szektor 31,71 százalékos súlyával ma már egyértelműen a média legnagyobb szegmense, viszont a globális szereplők súlya tovább nőtt, 53 százalékra. Sopov István IAB-elnök elmondta, hogy a display, search és listing alszegmensek erősödni tudtak, az email volumenben változatlan, költésben kismértékben csökkent. A mobil reklámköltés közel 40 százalékkal bővült, ezzel az online legdinamikusabb részszegmense, összesen 22,8 milliárd forintos költéssel. A programmaticot nagy figyelem övezi. Az automatizált költés 12,2 milliárd forint, a programmatic (Facebook és Google nélkül) 1,4 milliárd forint volt tavaly, itt elsősorban a növekedés üteme figyelemreméltó.

A 18,6 milliárd forintot elérő outdoor piac 13,9 százalékos növekedését az óriásplakátok helyett inkább a citylightok és az oszlopreklámok hajtották. Hantosi Bálint, az MRSZ tagozatvezetője bemutatta, hogy a klasszikus OOH-piacról mintegy ezer felület tűnt el, ez normál mozgásnak tekinthető. A klasszikus óriáasplakátok 5, a citylightok 23,8, az egyéb felületek – különösen a kandeláberreklámok terjedése miatt – 24 százalékkal növekedtek. A negyedik negyedévben jelentek meg a félhavi citylight-kampányok, ami szintén hozzájárult a bevételek növekedéséhez egy keresleti piacon. Az állami költések területén inkább a 2016-os kiesés visszarendeződéséről beszélhetünk. Az ambient piac 2,8 milliárd forintos, a növekedése kb. 2 százalékos. Az idei évre 2 milliárd forintnyi építményadóval számolnak, illetve várják a településkép-védelmi rendeletek megszületését is.

A rádió az előző évek tartományában mozog, az emelkedés komoly motorja a helyi rádiók mintegy 16 százalékos erősödése. Radetzky András a RAME képviseletében felidézte a tulajdonosi átrendeződések és jogi eljárások miatt turbulens piaci viszonyokat, melyek ellenére a hallgatottság nem csökkent, és a bevételek országos, földfelszíni kereskedelmi adó hiányában is mintegy 400 millió forinttal, 9,97 milliárd forintra növekedtek. A RAME és a HEROE esetében is jelentős növekedést mutattak a non-spot megoldások, utóbbi esetében az arány mintegy egyharmados. Új országos kereskedelmi rádió indulásával idén nem számolnak, vagy legfeljebb az év vége felé, így annak jelentős hatása nem lesz a piacra.

A direkt marketing közel 3 százalékkal, 32,8 milliárd forintra növekedett, elsősorban az adatvezérelt marketing erősödése miatt. Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, hogy a különböző területek egyre fokozódó integrációja miatt egyes kategóriák összevonása mellett döntöttek. A címzett küldemények irányából fokozatos átrendeződés figyelhető meg a digitális területek irányába. Ebben a szektorban külön nem állnak rendelkezésre az állami költések adatai.

A 2016-ban már erősen növekedő mozi tovább erősített, ebben a nézőszám növekedése, a vonzó bemutatók és a technológia fejlődése is segített.

A Reklámtorta összeállítói idén frissítik a módszertant, a cél egy teljes mértékben összehasonlítható adatszolgáltatás biztosítása, szemben a mai megoldással, ahol minden szektor a saját hazai és nemzetközi standardjai szerint jelenti a számait.

Médiapiac

A streaming-szolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni

Ettől az évtől már a streaming-szolgáltatók médiatartalmait is el kell látni a televíziós műsorokhoz hasonló korhatár-besorolással – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint a médiatörvény módosítása nyomán az audiovizuális lekérhető médiaszolgáltatásokon (azaz a streaming-szolgáltatásokon) elérhető médiatartalmaknál a korhatár-kategóriát a műsor elején vagy a műsorkínálat felületén kell jelezni.

A korábbi szabályozás csak a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott, vagy a pornográf, esetleg szélsőségesen erőszakos tartalmak besorolására kötelezte a szolgáltatókat

– írták, hozzátéve, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a közönség egyre nagyobb arányban választja a streaming-szolgáltatásokat, azok társadalmi, médiapiaci jelentősége folyamatosan erősödik, így a Médiatanács indokoltnak látta a gyermekek és kiskorúak védelmének biztosítását a televízióknál alkalmazott eszközök felhasználásával.

Megjegyezték,

ahogyan eddig is, úgy ezentúl is életben marad az az előírás, hogy hatékony műszaki megoldásokkal kell blokkolni, akadályozni a kiskorúak hozzáférését a felnőtteknek szóló, valamint a pornográf és különös kegyetlenségeket ábrázoló, öncélú erőszakos tartalmakhoz.

A közleményben szóltak arról is, hogy a Médiatanács az M1 szolgáltatóját megbírságolta, a Szeged Televízió szolgáltatóját pedig figyelmeztette.

A köztévé 100 ezer forint bírságot kapott, mert burkolt kereskedelmi közleményt tett közzé a Magyar gazda című műsorának szeptember 30-án délután vetített epizódjában. A műsorban a méhészet aktualitásairól szóló műsorblokkban méhészeteket mutattak be, a vágóképeken pedig jól láthatóan megjelent a vállalkozások elérhetősége a mézesüvegek címkéin, ami reklámértékű információnak minősül – közölte az NMHH.

A Szeged Televízióval kapcsolatban azt írták, hogy a körzeti kereskedelmi tévé október 10-16. közötti adáshetén túllépte a képújság maximális idejét, a napi híradás mértéke egy napon nem érte el a vállalt minimális műsoridőt, valamint a saját gyártású műsorokra vonatkozó vállalását sem teljesítette. A Médiatanács ezért figyelmeztette a televízió szolgáltatóját és felszólította a jogkövető magatartásra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztő: genderpártiságot sulykol az osztrák és a német fősodratú média

A fősodratú média Ausztriában és Németországban azt sulykolja az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, valamint támogassák a bevándorlást – emelte ki előadásában Richard Schmitt, az osztrák Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiapiac helyzetével foglalkozó nemzetközi konferenciájának második napján.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

Richard Schmitt azt hangoztatta, hogy a mai fősodratú média Ausztriában és Németországban általános iskolásoknak tekinti az olvasókat, amit ők nem szeretnek.

Azt sulykolják az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, és támogassák a bevándorlást; azt is megmondják az embereknek, hogy mit gondoljanak a koronavírus-járványról – fűzte hozzá.

Richard Schmitt a bulvármédiát a demokrácia fontos pillérének nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: nehéz a helyzetük, mert bár kritikusnak kell lenniük a politikusok tevékenységével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan partnerként is kell viselkedniük, mivel sok pénzt kapnak a politika világából.

Megjegyezte, Németországban és az Egyesült Államokban nem így néz ki a piac, ő az osztrák helyzetről beszél. Kijelentette, hogy ők mindig az igazat mondják, ami nagyon fontos manapság. Noha szerinte a bulvármédia nem a társadalom megrontója, hanem a demokrácia pillére, azért nagyon veszélyes is.

Fontos a tények komoly ellenőrzése a gyors munkavégzés közepette. Sok helyütt csökkentik az erre fordított költségeket, ami nem jó irány – vélekedett Richard Schmitt.

Jacek Karnowski, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztője hangsúlyozta: különböző időszakokban más-más tartalmakat gyártanak. Lengyelországban a bulvársajtó hol komolyabb, hol komolytalanabb témákkal foglalkozik – mutatott rá.

A magát hagyományos megközelítésűnek tartó Jacek Karnowski megjegyezte: ha minden médium a kattintásvadász bulvár irányába mozdulna el, akkor egyes sajtótermékek elveszítenék a hírnevüket bizonyos ideológia képviselőjeként. Megjegyezte, az emberek sokszor egyáltalán nem értik, hogy miről írnak a komolyabb újságokban.

A bűncselekmények ugyanakkor nagyon érdeklik a társadalmat: az ilyen jellegű témák egyre több olvasót hoznak. Jacek Karnowski úgy vélekedett, hogy szoros a kapcsolat a bulvársajtó és a televízió között, ugyanis a bulvársajtó is erősen vizuális élményt ad. Ilyen értelemben a bulvármédiumok közelebb állnak a tévékhez, mint az úgynevezett hagyományos sajtótermékekhez – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Oroszországban nemkívánatosnak minősítették a Meduza hírportált

Az orosz főügyészség felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Közzétéve:

Borítókép: A Kreml épülete Moszkvában. Forrás: Pixabay

Az egyik legismertebb orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt.

A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben “külföldi ügynöknek” minősítette.

A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Tovább olvasom