Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Sir Martin Sorrell?

Ezúttal a kétnapos konferencia előestéjére is csináltak programot a szervezők. Ha szakmai közegben létezik sztárvendég, a WPP globális főnöke mindenképpen annak tekinthető.

Idén Berlinben rendezi éves konferenciáját az IAB Europe. Az Interact mostani újítása, hogy a nulladik napra is hívtak vendéget Sir Martin Sorrell, a WPP globális vezére személyében. A műfaj „fireside chat” volt, azaz prezentációt és nagy okosságokat nem vártunk, kellemes beszélgetést annál inkább. A beszélgetőpartner Constantine Kamaras, az IAB Europe elnöke volt, a helyszín pedig a Radisson Blu, amely a berlini dómmal átellenben található, gyönyörű környezetben, a belső teret pedig egy több emeletes, henger alakú akvárium uralja, amelybe belülről fel is lehet menni egy liften.

Némi tudósítói infó az elejére: mivel életem eddigi legfinomabb és legnagyobb csirke dürümjének maradéka belefolyt a táskámba, így a beszélgetés első öt percéről lemaradtam, de íme, pontokban, hogy mi hangzott el a maradék csaknem egy órában:

  • Kiderült, hogy Sorrell második generációs brit, tán lengyel felmenőkkel. Talán ennek is köze van ahhoz, hogy sosem szerette igazán a „rest of the world” kifejezést. Bár nyilván kevésbé érdekes, de ezt a kifejezést mi sem szeretjük különösebben, szerencsére kezd róla leszokni a marketingkommunikációs iparág. Sorrell szerint egyszerűen nincs a rest of the world szókapcsolatnak leíró ereje.
  • Az Egyesült Államokban most kitört bónuszvitát nem tartja helyénvalónak, nem a téma miatt, hanem azért, mert ott a WPP üzleti modelljének („ha ezt üzleti modellnek lehet nevezni”, mondta ő) nem része a bónusz, ellentétben más piacokkal. Magyarán, nem Amerikában kellene a bónuszról vitázni, hanem az érintett piacokon.
  • Adatügyben a biztonság és nem a privacy az alapkérdés.
  • A mobilhelyzet felemás, mivel rengeteg időt töltenek a felhasználók a mobiljukkal, viszont a tartalomfogyasztásba nem fektetnek be igazán. Ellentétben a printtel, amelyre egyre kevesebb idő jut, viszont még mindig fizetünk érte.
  • Nem gondolta, hogy focit meg Mad ment fog nézni a telefonján, de mégis eljött az idő. Itt jegyezzük meg, hogy az előtte heverő, tepsi méretű iPhone6 plus erre nagyjából alkalmas is. Fel is emelte, hogy a képernyők nőnek, szóval bármi lehet még a mobilos tartalomfogyasztás frontján.
  • Fontos a cross-platform mérés, mivel önmagukban a tévés, online stb. közönségadatok nem mondanak eleget. Ennek kapcsán rúgott is egyet a televíziós nézettségi adatokat az Egyesült Államokban szállító Nielsenbe, amit némileg érthetőbbé tesz, hogy a WPP nemrég vásárolt be a comScore-ba;) Már csak mi tesszük hozzá: a bónuszvitánál sok fokkal érdekesebb csevej zajlik az amerikai piacon a televíziós nézettségi adatokról, a Viacom például különösen aktív e téren.
  • Az integráció ismét nagyon fontos téma az ügynökségek életében, de Sorrell úgy látja, egy ideje inkább csak az ügynökségeknek fontos, és nem az ügyfeleknek. Az integráció a WPP-nél két szinten valósul meg: globálisan és lokálisan. Úgy kell elképzelni, mint egy görög templomot, ahol a tetőt az oszlopokra helyezik rá. Ezek az oszlopok a specialista csapatok. Ha valamelyik oszlop nem elég erős, összedől a templom.
  • Mi a fontosabb a marketingkommunikáció sikere szempontjából: a média vagy az üzenet? Sorrell azt mondja, egy halom felháborodott emailt szokott kapni mindig, mikor ezt mondja, de szerinte a média legalább olyan fontos, mint az üzenet, sőt.
  • Tessék elengedni azt a gondolatot, hogy a Facebook és a Google technológiai cégek. Nem, ezek bizony médiacégek.
  • A WPP kb. 70 milliárd dolláros bizniszt visz globálisan, ezzel nagyobb, mint a Google (ezt igen kajánul jegyezte meg), de ebből csak kétmilliárd jut programozott vásárlásra, így aztán ő olyan nagyon nem hisz az IPG azon jóslatában, hogy hamarosan a display költés 50 százalékát programozottan fogják vásárolni. Az arányt elérhetőnek tartja, csak nem a közeljövőben.
  • A közösségi média fontos, a szerepe pedig egyre nő, de a jövőben márkától, piactól, célcsoporttól függően nagy különbségeket fogunk látni a jelentőségét illetően.
  • „Engagement will be a battleground between old and new media.” Ezzel Sorrell arra utalt, hogy nem mindegy, milyen minőségű a fogyasztó és a tartalom/hirdetés kontaktusa. A tartalomért való fizetés pl. igen erős elköteleződést jelez, ezt egyébként már többször emlegette nyilatkozatokban.
  • Kéjjel szedte elő a Publicis és az Omnicom füstbement egyesülési terveit. Szerinte ez az egész nem szólt másról, mint a versenyképes méretről, no nemcsak a WPP, hanem az igazi veszélyforrások, mint a Facebook és a Google ellenében. Érdekesnek gondolja, hogy a WPP korábban is „frenemy”-ként emlegette e globális szereplőket, a két másik csoport külön-külön még partnerként, az egyesülés egyik ki is mondott indoka azonban a versenyképesség volt és nem a barátkozás.
  • Mely területeken tudnak az ügynökségek kitűnni, másokhoz képest megkülönböztetni magukat? A HR-en, azaz a tehetséges csapaton túl e területek: adat (lásd comScore-felvásárlás, first party data üzletág), technológia (pl. Xaxis), tartalom.

Nyilván a fenti állításokról lehet és kell is vitatkozni, egy dolog viszont láthatóan a közönség nagy részéből őszinte elismerést váltott ki: a saját bevallása szerint 70 éves Sorrell némi kézremegéstől kísérve, de úgy szórta magából az adatokat és számokat (meg azt, hogy ezek mit jeleznek) évekre és ügynökségcsoportokra bontva, ami 20-30 évvel fiatalabban sem lenne kis teljesítmény.

Hamarosan érkezik a beszámoló a további programokról.

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom