Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Sir Martin Sorrell?

Ezúttal a kétnapos konferencia előestéjére is csináltak programot a szervezők. Ha szakmai közegben létezik sztárvendég, a WPP globális főnöke mindenképpen annak tekinthető.

Idén Berlinben rendezi éves konferenciáját az IAB Europe. Az Interact mostani újítása, hogy a nulladik napra is hívtak vendéget Sir Martin Sorrell, a WPP globális vezére személyében. A műfaj „fireside chat” volt, azaz prezentációt és nagy okosságokat nem vártunk, kellemes beszélgetést annál inkább. A beszélgetőpartner Constantine Kamaras, az IAB Europe elnöke volt, a helyszín pedig a Radisson Blu, amely a berlini dómmal átellenben található, gyönyörű környezetben, a belső teret pedig egy több emeletes, henger alakú akvárium uralja, amelybe belülről fel is lehet menni egy liften.

Némi tudósítói infó az elejére: mivel életem eddigi legfinomabb és legnagyobb csirke dürümjének maradéka belefolyt a táskámba, így a beszélgetés első öt percéről lemaradtam, de íme, pontokban, hogy mi hangzott el a maradék csaknem egy órában:

  • Kiderült, hogy Sorrell második generációs brit, tán lengyel felmenőkkel. Talán ennek is köze van ahhoz, hogy sosem szerette igazán a „rest of the world” kifejezést. Bár nyilván kevésbé érdekes, de ezt a kifejezést mi sem szeretjük különösebben, szerencsére kezd róla leszokni a marketingkommunikációs iparág. Sorrell szerint egyszerűen nincs a rest of the world szókapcsolatnak leíró ereje.
  • Az Egyesült Államokban most kitört bónuszvitát nem tartja helyénvalónak, nem a téma miatt, hanem azért, mert ott a WPP üzleti modelljének („ha ezt üzleti modellnek lehet nevezni”, mondta ő) nem része a bónusz, ellentétben más piacokkal. Magyarán, nem Amerikában kellene a bónuszról vitázni, hanem az érintett piacokon.
  • Adatügyben a biztonság és nem a privacy az alapkérdés.
  • A mobilhelyzet felemás, mivel rengeteg időt töltenek a felhasználók a mobiljukkal, viszont a tartalomfogyasztásba nem fektetnek be igazán. Ellentétben a printtel, amelyre egyre kevesebb idő jut, viszont még mindig fizetünk érte.
  • Nem gondolta, hogy focit meg Mad ment fog nézni a telefonján, de mégis eljött az idő. Itt jegyezzük meg, hogy az előtte heverő, tepsi méretű iPhone6 plus erre nagyjából alkalmas is. Fel is emelte, hogy a képernyők nőnek, szóval bármi lehet még a mobilos tartalomfogyasztás frontján.
  • Fontos a cross-platform mérés, mivel önmagukban a tévés, online stb. közönségadatok nem mondanak eleget. Ennek kapcsán rúgott is egyet a televíziós nézettségi adatokat az Egyesült Államokban szállító Nielsenbe, amit némileg érthetőbbé tesz, hogy a WPP nemrég vásárolt be a comScore-ba;) Már csak mi tesszük hozzá: a bónuszvitánál sok fokkal érdekesebb csevej zajlik az amerikai piacon a televíziós nézettségi adatokról, a Viacom például különösen aktív e téren.
  • Az integráció ismét nagyon fontos téma az ügynökségek életében, de Sorrell úgy látja, egy ideje inkább csak az ügynökségeknek fontos, és nem az ügyfeleknek. Az integráció a WPP-nél két szinten valósul meg: globálisan és lokálisan. Úgy kell elképzelni, mint egy görög templomot, ahol a tetőt az oszlopokra helyezik rá. Ezek az oszlopok a specialista csapatok. Ha valamelyik oszlop nem elég erős, összedől a templom.
  • Mi a fontosabb a marketingkommunikáció sikere szempontjából: a média vagy az üzenet? Sorrell azt mondja, egy halom felháborodott emailt szokott kapni mindig, mikor ezt mondja, de szerinte a média legalább olyan fontos, mint az üzenet, sőt.
  • Tessék elengedni azt a gondolatot, hogy a Facebook és a Google technológiai cégek. Nem, ezek bizony médiacégek.
  • A WPP kb. 70 milliárd dolláros bizniszt visz globálisan, ezzel nagyobb, mint a Google (ezt igen kajánul jegyezte meg), de ebből csak kétmilliárd jut programozott vásárlásra, így aztán ő olyan nagyon nem hisz az IPG azon jóslatában, hogy hamarosan a display költés 50 százalékát programozottan fogják vásárolni. Az arányt elérhetőnek tartja, csak nem a közeljövőben.
  • A közösségi média fontos, a szerepe pedig egyre nő, de a jövőben márkától, piactól, célcsoporttól függően nagy különbségeket fogunk látni a jelentőségét illetően.
  • „Engagement will be a battleground between old and new media.” Ezzel Sorrell arra utalt, hogy nem mindegy, milyen minőségű a fogyasztó és a tartalom/hirdetés kontaktusa. A tartalomért való fizetés pl. igen erős elköteleződést jelez, ezt egyébként már többször emlegette nyilatkozatokban.
  • Kéjjel szedte elő a Publicis és az Omnicom füstbement egyesülési terveit. Szerinte ez az egész nem szólt másról, mint a versenyképes méretről, no nemcsak a WPP, hanem az igazi veszélyforrások, mint a Facebook és a Google ellenében. Érdekesnek gondolja, hogy a WPP korábban is „frenemy”-ként emlegette e globális szereplőket, a két másik csoport külön-külön még partnerként, az egyesülés egyik ki is mondott indoka azonban a versenyképesség volt és nem a barátkozás.
  • Mely területeken tudnak az ügynökségek kitűnni, másokhoz képest megkülönböztetni magukat? A HR-en, azaz a tehetséges csapaton túl e területek: adat (lásd comScore-felvásárlás, first party data üzletág), technológia (pl. Xaxis), tartalom.

Nyilván a fenti állításokról lehet és kell is vitatkozni, egy dolog viszont láthatóan a közönség nagy részéből őszinte elismerést váltott ki: a saját bevallása szerint 70 éves Sorrell némi kézremegéstől kísérve, de úgy szórta magából az adatokat és számokat (meg azt, hogy ezek mit jeleznek) évekre és ügynökségcsoportokra bontva, ami 20-30 évvel fiatalabban sem lenne kis teljesítmény.

Hamarosan érkezik a beszámoló a további programokról.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom