Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Sir Martin Sorrell?

Ezúttal a kétnapos konferencia előestéjére is csináltak programot a szervezők. Ha szakmai közegben létezik sztárvendég, a WPP globális főnöke mindenképpen annak tekinthető.

Idén Berlinben rendezi éves konferenciáját az IAB Europe. Az Interact mostani újítása, hogy a nulladik napra is hívtak vendéget Sir Martin Sorrell, a WPP globális vezére személyében. A műfaj „fireside chat” volt, azaz prezentációt és nagy okosságokat nem vártunk, kellemes beszélgetést annál inkább. A beszélgetőpartner Constantine Kamaras, az IAB Europe elnöke volt, a helyszín pedig a Radisson Blu, amely a berlini dómmal átellenben található, gyönyörű környezetben, a belső teret pedig egy több emeletes, henger alakú akvárium uralja, amelybe belülről fel is lehet menni egy liften.

Némi tudósítói infó az elejére: mivel életem eddigi legfinomabb és legnagyobb csirke dürümjének maradéka belefolyt a táskámba, így a beszélgetés első öt percéről lemaradtam, de íme, pontokban, hogy mi hangzott el a maradék csaknem egy órában:

  • Kiderült, hogy Sorrell második generációs brit, tán lengyel felmenőkkel. Talán ennek is köze van ahhoz, hogy sosem szerette igazán a „rest of the world” kifejezést. Bár nyilván kevésbé érdekes, de ezt a kifejezést mi sem szeretjük különösebben, szerencsére kezd róla leszokni a marketingkommunikációs iparág. Sorrell szerint egyszerűen nincs a rest of the world szókapcsolatnak leíró ereje.
  • Az Egyesült Államokban most kitört bónuszvitát nem tartja helyénvalónak, nem a téma miatt, hanem azért, mert ott a WPP üzleti modelljének („ha ezt üzleti modellnek lehet nevezni”, mondta ő) nem része a bónusz, ellentétben más piacokkal. Magyarán, nem Amerikában kellene a bónuszról vitázni, hanem az érintett piacokon.
  • Adatügyben a biztonság és nem a privacy az alapkérdés.
  • A mobilhelyzet felemás, mivel rengeteg időt töltenek a felhasználók a mobiljukkal, viszont a tartalomfogyasztásba nem fektetnek be igazán. Ellentétben a printtel, amelyre egyre kevesebb idő jut, viszont még mindig fizetünk érte.
  • Nem gondolta, hogy focit meg Mad ment fog nézni a telefonján, de mégis eljött az idő. Itt jegyezzük meg, hogy az előtte heverő, tepsi méretű iPhone6 plus erre nagyjából alkalmas is. Fel is emelte, hogy a képernyők nőnek, szóval bármi lehet még a mobilos tartalomfogyasztás frontján.
  • Fontos a cross-platform mérés, mivel önmagukban a tévés, online stb. közönségadatok nem mondanak eleget. Ennek kapcsán rúgott is egyet a televíziós nézettségi adatokat az Egyesült Államokban szállító Nielsenbe, amit némileg érthetőbbé tesz, hogy a WPP nemrég vásárolt be a comScore-ba;) Már csak mi tesszük hozzá: a bónuszvitánál sok fokkal érdekesebb csevej zajlik az amerikai piacon a televíziós nézettségi adatokról, a Viacom például különösen aktív e téren.
  • Az integráció ismét nagyon fontos téma az ügynökségek életében, de Sorrell úgy látja, egy ideje inkább csak az ügynökségeknek fontos, és nem az ügyfeleknek. Az integráció a WPP-nél két szinten valósul meg: globálisan és lokálisan. Úgy kell elképzelni, mint egy görög templomot, ahol a tetőt az oszlopokra helyezik rá. Ezek az oszlopok a specialista csapatok. Ha valamelyik oszlop nem elég erős, összedől a templom.
  • Mi a fontosabb a marketingkommunikáció sikere szempontjából: a média vagy az üzenet? Sorrell azt mondja, egy halom felháborodott emailt szokott kapni mindig, mikor ezt mondja, de szerinte a média legalább olyan fontos, mint az üzenet, sőt.
  • Tessék elengedni azt a gondolatot, hogy a Facebook és a Google technológiai cégek. Nem, ezek bizony médiacégek.
  • A WPP kb. 70 milliárd dolláros bizniszt visz globálisan, ezzel nagyobb, mint a Google (ezt igen kajánul jegyezte meg), de ebből csak kétmilliárd jut programozott vásárlásra, így aztán ő olyan nagyon nem hisz az IPG azon jóslatában, hogy hamarosan a display költés 50 százalékát programozottan fogják vásárolni. Az arányt elérhetőnek tartja, csak nem a közeljövőben.
  • A közösségi média fontos, a szerepe pedig egyre nő, de a jövőben márkától, piactól, célcsoporttól függően nagy különbségeket fogunk látni a jelentőségét illetően.
  • „Engagement will be a battleground between old and new media.” Ezzel Sorrell arra utalt, hogy nem mindegy, milyen minőségű a fogyasztó és a tartalom/hirdetés kontaktusa. A tartalomért való fizetés pl. igen erős elköteleződést jelez, ezt egyébként már többször emlegette nyilatkozatokban.
  • Kéjjel szedte elő a Publicis és az Omnicom füstbement egyesülési terveit. Szerinte ez az egész nem szólt másról, mint a versenyképes méretről, no nemcsak a WPP, hanem az igazi veszélyforrások, mint a Facebook és a Google ellenében. Érdekesnek gondolja, hogy a WPP korábban is „frenemy”-ként emlegette e globális szereplőket, a két másik csoport külön-külön még partnerként, az egyesülés egyik ki is mondott indoka azonban a versenyképesség volt és nem a barátkozás.
  • Mely területeken tudnak az ügynökségek kitűnni, másokhoz képest megkülönböztetni magukat? A HR-en, azaz a tehetséges csapaton túl e területek: adat (lásd comScore-felvásárlás, first party data üzletág), technológia (pl. Xaxis), tartalom.

Nyilván a fenti állításokról lehet és kell is vitatkozni, egy dolog viszont láthatóan a közönség nagy részéből őszinte elismerést váltott ki: a saját bevallása szerint 70 éves Sorrell némi kézremegéstől kísérve, de úgy szórta magából az adatokat és számokat (meg azt, hogy ezek mit jeleznek) évekre és ügynökségcsoportokra bontva, ami 20-30 évvel fiatalabban sem lenne kis teljesítmény.

Hamarosan érkezik a beszámoló a további programokról.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom