Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Brüsszel: állítsuk meg a Youtube-ot?

Mi vár a YouTube-ra, a Facebookra és társaikra, ha az EU keresztülviszi a régóta érlelt reformcsomagját? Az áprilisban megjelent friss irányelvtervezet felveti a tartalommegosztóknak a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősségét. Az egyszerű felhasználókon csattan az ostor?

Idén áprilisban a soros bolgár elnökség közzétette a Digitális Egységes Piac szerzői jogi vonatkozásait tárgyaló irányelv-tervezetének legújabb – sokadig, de minden bizonnyal nem az utolsó – verzióját. Számos frissítés közül kiemelkedik az online tartalommegosztó szolgáltatások potenciális jogi felelőssége a véghasználók által feltöltött tartalmakért.

Az Európai Bizottság még 2016-ban hozta nyilvánosságra a Digitális Egységes Piaccal kapcsolatos, forradalminak szánt reformcsomagját. Ennek több eleme is átment már az uniós jogalkotó szűrőjén. Ennél sokkal fontosabb kérdésnek tűnt (eredendően is), hogy az EU milyen lépéseket kíván tenni az uniós szerzői jog modernizálása érdekében. A Digitális Egységes Piac szerzői jogi részletszabályait bemutató (leánykori nevén) 2016/593-as bizottsági munkaanyag több új korlátozás/kivétel beiktatásával igyekezett a fogyasztói szokásokhoz igazodni (főleg az oktatás és a tudományos kutatás érdekeit előtérbe helyezve).

Ezen felül reagálni kívánt a hírportálok csökkenő bevételeinek vádjára egy új szomszédos jog bevezetésével.

Új mechanizmusokkal kívánta biztosítani a szerzői jogosultaknak, hogy arányosabb módon részesülhessenek a művek hasznosításából származó bevételekből, illetve rendezni kívánta a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogosításának a gyakorlatát.

Ezeken és néhány további részletszabályon felül azonban kiemelkedett az elképzelések közül az online tartalommegosztó szolgáltatások és a szerzői jogosultak bevételei között nyíló olló, az ún. value gap problematikája. Ennek a kiindulópontja a tartalmak előállítását finanszírozó szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak és a művek digitális terjesztésében élen járó online platformok bevételei között megfigyelhető súlyponteltolódás.

Kimondatlanul nem másról van itt szó, mint hogy a jogosultak által előállított tartalmak után a reklámbevételek többségét a YouTube/Google teszi zsebre.

A gazdasági érveket az uniós jogalkotó azonban kiegészítette egy további jogias megközelítéssel. Az online platformok jelentős részben végfelhasználók által feltöltött tartalmakat („user uploaded content”, UUC) osztanak meg, melyek számottevő része nem jogszerű forrásból származik, és a jogvédett művek engedély nélküli internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele semmilyen törvényi korlátozás vagy kivételt alá sem illeszkedik.

Más szóval a UUC általában véve jogellenes tevékenység lenne a szerzői jog szempontjából, amennyiben erre engedély nélkül kerül sor. Viszont az egyes magánszemélyektől ez a jogosítás értelemszerűen nehezen várható el.

 

A bolgár elnökség 2018. április 23-ai legújabb tervezete ebben a gazdasági és jogi környezetben igyekszik új megoldást kínálni. Ennek megfelelően a tervezett irányelv csak az olyan online tartalommegosztó szolgáltatásokat szabályozná, amelyeknek az egyik vagy a fő célja a végfelhasználók által feltöltött jelentős mennyiségű jogvédett művek és egyéb teljesítmények profitorientált rendszerezése, célzott népszerűsítése, tárolása és megosztása.

 

A szabályozás azonban nem vonatkozik a non-profit platformokra, így különösen a non-profit enciklopédiákra, az egyetemi repozitóriumokra, nyílt forráskódú szoftverfejlesztő platformokra, továbbá az internethozzáférés-szolgáltatókra, az online piacterekre és a magáncélú tárolást biztosító felhőszolgáltatókra (a kibertárolókra). A tervezet arra is utal, hogy a „jelentős mennyiséget” esetileg, több tényező együttes figyelembe vételével lehet csak meghatározni. Ebből a szempontból releváns lehet a szolgáltatás közönségének a mérete, az összes feltöltött fájl száma és ezen belül a jogvédett (és engedély nélkül feltöltött) tartalmak aránya.

Az új szabályozás értelmében az online tartalommegosztó szolgáltatók nyilvánossághoz közvetítik, illetve lehívásra nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a tartalmaklat, amelyhez felhasználási engedélyre (licencre) lesz szükségük. E licenc ráadásul kiterjedne a felhasználók által történő feltöltésekre is. A tervezet szerint arra az esetre, ha a szolgáltató nem szerez be külön engedélyt a használók által feltöltött – angol rövidítéssel: UUC – tartalmak elérhetővé tételéhez, akkor minden tőle telhető intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogosultak által meghatározott jogvédett tartalmakat kiszűrje a rendszeréből. Amennyiben ennek a platform nem tesz eleget, akkor felel a fent nevezett jogok megsértéséért.

A bolgár elnökség egy teljesen új jogi konstrukciót dolgozott ki, amely több részelemből áll össze. A kiindulópont, hogy a YouTube és társai mostantól szerzői jogi felhasználást valósítanak meg – eddig általában véve nem ez volt a felfogás, legfeljebb csak közvetítő szolgáltatóként felelhettek a végfelhasználói magatartásokért.

A főszabály tehát a felhasználási engedélyek kérése lesz – amely ugyanakkor számos országban eddig is bevett gyakorlat volt számos platform, így különösen a YouTube, számára. (Magyarországon a YouTube-Artisjus megállapodás évek óta extra bevételeket biztosít a zenei jogosultaknak a platformon történő játszásokra tekintettel.) Dönthet azonban úgy is a platform, hogy ilyen engedélyt nem kér (elképzelhető, hogy nem kap). Ilyen esetben a közvetlen felelősség megelőzése érdekében lesz köteles hatékony szűrési protokollt kidolgozni valamennyi érintett platform – ez érdemi tisztulást hozhat a máig kissé ködösen működő értesítési és eltávolítási eljárások világában.

Az új koncepció fontos eleme, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatások általában véve kikerülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós joganyag hatálya alól. Precízebben a 14. cikkben foglalt tárhely-szolgáltatókat megillető felelősségkorlátozási rendelkezés előnyeitől esnek el az ilyen platformok a UUC vonatkozásában. Ez ugyanakkor egyrészt nem jelenti a felelősségkorlátozás általános elvesztését: minden más, tehát a végfelhasználók által feltöltött tartalmaktól független tárhely-szolgáltatási tevékenység esetén az elektronikus kereskedelmi szabályozás továbbra is alkalmazandó marad. A „szerzett jogoktól” való megfosztás további ellensúlyozásaként a tervezet mentesülési eseteket is beiktatna a közvetlen felelősség alól.

E mentesülés egyik előfeltétele, hogy az online szolgáltató preventív eszközöket fejlesszen ki annak érdekében, hogy a jogosultak által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kiszűrésre kerüljenek a jogsértő tartalmak. Ezen felül a szolgáltatóknak alkalmazniuk kell egy értesítési és távoltartási („notice-and-stay-down”) szisztémát.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a jogosulti jelzések alapján haladéktalanul el kell távolítania a platformnak a jogellenes tartalmakat, és minden tőle telhetőt meg kell tennie annak megakadályozása érdekében, hogy az a jövőben ismét elérhetővé váljék.

A mentesülés a rendelkezésre álló technológiai megoldások hatékonyságától, a szolgáltató méretétől és a rendelkezésre álló forrásoktől függően eltérően alakulhat. Vagyis a rendszer elvileg megengedőbb lehet a kisebb vállalkozásokkal és szigorúbb a YouTube-bal szemben.

A tervezet elvárja a jövőben a platformok és a jogosultak közötti dialógus fejlesztését, a platformok transzparens működését és a jogosultak hatékony adatszolgáltatását. Ez utóbbi annyira fontos, hogy a platform ugyancsak mentesül a felelősség alól azokban az esetekben, amennyiben a jogosult nem szolgáltat megfelelő adatot a szolgáltató felé az eltávolítás érdekében. Végül a bolgár elnökség az eltávolított tartalmakat eredendően megosztó végfelhasználóknak is kifogásolási jogot biztosít, ezzel is megakadályozva, hogy az új szisztéma a végfelhasználói szabadságjogokat korlátozhassa.

Semmi garancia nincs arra, hogy a fenti tervezet lesz a végleges szabályozás, sőt az is elképzelhető, hogy mire a jelen elemzés napvilágot lát, a normaszöveg már módosul is.

Játszunk el mégis azzal a gondolattal, hogy az uniós jogalkotók jóváhagyják majd a javaslatot. Milyen következményei lehetnek ennek? Egyrészt jól látható, hogy a fenti tervezet „kompromisszumos” jellege abban keresendő, hogy egyes elemeiben szigorúbb, más elemeiben „kiegyensúlyozottabb” az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Szigorítást elsődlegesen az online tartalommegosztó szolgáltatások közvetlen szerzői jogi felelőssége jelent. A bolgár elnökség szerint az Európai Unióban máig bizonytalanságok övezték annak a kérdését, hogy a releváns platformok szerzői jogilag felhasználást végeznek-e.

Az uralkodó tudományos és gyakorlati álláspont szerint ugyanakkor erre a kérdésre a válasz nemleges, még akkor is, ha valóban jogos érvként hozható fel a value gap problematikája. Más szóval a bolgár elnökség jogszabály szintjére emelné az Európai Unió Bíróságának (EUB) a The Pirate Bay ügyben hozott álláspontját, amely a torrent fájlokat rendszerező és tároló, azokat célzottan népszerűsítő és megosztó svéd portált közvetlenül felelősnek mondta ki a nyilvánossághoz közvetítés jogának a megsértésében. Az EUB ezen álláspontja egyébként igencsak megosztja az európai szerzői jogászok közösségét.

További szigorítás az elektronikus kereskedelmi felelősségkorlátozás elvesztése, illetve az értesítési és távoltartási eljárás bevezetése. A balanszírozást mutatja azonban a jogosultak aktív közreműködésének az elvárása, a szolgáltató üzleti kapacitásaihoz igazított szükséges és arányos lépések megtételének a kötelezettsége (ami egyebekben az EUB UPC Telekabel Wien ügyben kifejtett álláspontját is tükrözi), vagy épp a végfelhasználók kifogásolási joga.

Mindezek ellenére is kérdéses, hogy bármely bíróság képes lesz-e a fenti tényezőket megfelelően egyensúlyozni és arról dönteni, hogy egy online platform megtette-e a szükséges és arányos intézkedéseket.

Ahogy az is kétséges, hogy a jogosulti lobbi hajlandó lesz-e önként magára venni az információ-szolgáltatás anyagilag megterhelő kötelezettségét. Nem beszélve arról a szakadékról, ami az új norma bevezetésével az Egyesült Államok és Európa joga között keletkezne. A YouTube és társai ugyanis a hatályos amerikai előírások (a Digital Millennium Copyright Act) értelmében annak ellenére is részesülhet a tárhely-szolgáltatóknak biztosított felelősségkorlátozás kedvezményében, hogy szisztematikusan rendszerezi a végfelhasználói tartalmakat és megkönnyíti az azokhoz való hozzájutást. Egyelőre bizonytalan tehát, miként reagálnának az amerikai cégek a szigorodó európai szabályokra.

A Google News spanyolországi kivonulása is igazolta, hogy a Google sok eszközt hajlandó bevetni, ha üzleti érdekeinek védelmére szorul.

A cikk rövidebb változata megjelent a Médiapiac május-júniusi számában.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom