Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Brüsszel: állítsuk meg a Youtube-ot?

Mi vár a YouTube-ra, a Facebookra és társaikra, ha az EU keresztülviszi a régóta érlelt reformcsomagját? Az áprilisban megjelent friss irányelvtervezet felveti a tartalommegosztóknak a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősségét. Az egyszerű felhasználókon csattan az ostor?

Idén áprilisban a soros bolgár elnökség közzétette a Digitális Egységes Piac szerzői jogi vonatkozásait tárgyaló irányelv-tervezetének legújabb – sokadig, de minden bizonnyal nem az utolsó – verzióját. Számos frissítés közül kiemelkedik az online tartalommegosztó szolgáltatások potenciális jogi felelőssége a véghasználók által feltöltött tartalmakért.

Az Európai Bizottság még 2016-ban hozta nyilvánosságra a Digitális Egységes Piaccal kapcsolatos, forradalminak szánt reformcsomagját. Ennek több eleme is átment már az uniós jogalkotó szűrőjén. Ennél sokkal fontosabb kérdésnek tűnt (eredendően is), hogy az EU milyen lépéseket kíván tenni az uniós szerzői jog modernizálása érdekében. A Digitális Egységes Piac szerzői jogi részletszabályait bemutató (leánykori nevén) 2016/593-as bizottsági munkaanyag több új korlátozás/kivétel beiktatásával igyekezett a fogyasztói szokásokhoz igazodni (főleg az oktatás és a tudományos kutatás érdekeit előtérbe helyezve).

Ezen felül reagálni kívánt a hírportálok csökkenő bevételeinek vádjára egy új szomszédos jog bevezetésével.

Új mechanizmusokkal kívánta biztosítani a szerzői jogosultaknak, hogy arányosabb módon részesülhessenek a művek hasznosításából származó bevételekből, illetve rendezni kívánta a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogosításának a gyakorlatát.

Ezeken és néhány további részletszabályon felül azonban kiemelkedett az elképzelések közül az online tartalommegosztó szolgáltatások és a szerzői jogosultak bevételei között nyíló olló, az ún. value gap problematikája. Ennek a kiindulópontja a tartalmak előállítását finanszírozó szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak és a művek digitális terjesztésében élen járó online platformok bevételei között megfigyelhető súlyponteltolódás.

Kimondatlanul nem másról van itt szó, mint hogy a jogosultak által előállított tartalmak után a reklámbevételek többségét a YouTube/Google teszi zsebre.

A gazdasági érveket az uniós jogalkotó azonban kiegészítette egy további jogias megközelítéssel. Az online platformok jelentős részben végfelhasználók által feltöltött tartalmakat („user uploaded content”, UUC) osztanak meg, melyek számottevő része nem jogszerű forrásból származik, és a jogvédett művek engedély nélküli internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele semmilyen törvényi korlátozás vagy kivételt alá sem illeszkedik.

Más szóval a UUC általában véve jogellenes tevékenység lenne a szerzői jog szempontjából, amennyiben erre engedély nélkül kerül sor. Viszont az egyes magánszemélyektől ez a jogosítás értelemszerűen nehezen várható el.

 

A bolgár elnökség 2018. április 23-ai legújabb tervezete ebben a gazdasági és jogi környezetben igyekszik új megoldást kínálni. Ennek megfelelően a tervezett irányelv csak az olyan online tartalommegosztó szolgáltatásokat szabályozná, amelyeknek az egyik vagy a fő célja a végfelhasználók által feltöltött jelentős mennyiségű jogvédett művek és egyéb teljesítmények profitorientált rendszerezése, célzott népszerűsítése, tárolása és megosztása.

 

A szabályozás azonban nem vonatkozik a non-profit platformokra, így különösen a non-profit enciklopédiákra, az egyetemi repozitóriumokra, nyílt forráskódú szoftverfejlesztő platformokra, továbbá az internethozzáférés-szolgáltatókra, az online piacterekre és a magáncélú tárolást biztosító felhőszolgáltatókra (a kibertárolókra). A tervezet arra is utal, hogy a „jelentős mennyiséget” esetileg, több tényező együttes figyelembe vételével lehet csak meghatározni. Ebből a szempontból releváns lehet a szolgáltatás közönségének a mérete, az összes feltöltött fájl száma és ezen belül a jogvédett (és engedély nélkül feltöltött) tartalmak aránya.

Az új szabályozás értelmében az online tartalommegosztó szolgáltatók nyilvánossághoz közvetítik, illetve lehívásra nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a tartalmaklat, amelyhez felhasználási engedélyre (licencre) lesz szükségük. E licenc ráadásul kiterjedne a felhasználók által történő feltöltésekre is. A tervezet szerint arra az esetre, ha a szolgáltató nem szerez be külön engedélyt a használók által feltöltött – angol rövidítéssel: UUC – tartalmak elérhetővé tételéhez, akkor minden tőle telhető intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogosultak által meghatározott jogvédett tartalmakat kiszűrje a rendszeréből. Amennyiben ennek a platform nem tesz eleget, akkor felel a fent nevezett jogok megsértéséért.

A bolgár elnökség egy teljesen új jogi konstrukciót dolgozott ki, amely több részelemből áll össze. A kiindulópont, hogy a YouTube és társai mostantól szerzői jogi felhasználást valósítanak meg – eddig általában véve nem ez volt a felfogás, legfeljebb csak közvetítő szolgáltatóként felelhettek a végfelhasználói magatartásokért.

A főszabály tehát a felhasználási engedélyek kérése lesz – amely ugyanakkor számos országban eddig is bevett gyakorlat volt számos platform, így különösen a YouTube, számára. (Magyarországon a YouTube-Artisjus megállapodás évek óta extra bevételeket biztosít a zenei jogosultaknak a platformon történő játszásokra tekintettel.) Dönthet azonban úgy is a platform, hogy ilyen engedélyt nem kér (elképzelhető, hogy nem kap). Ilyen esetben a közvetlen felelősség megelőzése érdekében lesz köteles hatékony szűrési protokollt kidolgozni valamennyi érintett platform – ez érdemi tisztulást hozhat a máig kissé ködösen működő értesítési és eltávolítási eljárások világában.

Az új koncepció fontos eleme, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatások általában véve kikerülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós joganyag hatálya alól. Precízebben a 14. cikkben foglalt tárhely-szolgáltatókat megillető felelősségkorlátozási rendelkezés előnyeitől esnek el az ilyen platformok a UUC vonatkozásában. Ez ugyanakkor egyrészt nem jelenti a felelősségkorlátozás általános elvesztését: minden más, tehát a végfelhasználók által feltöltött tartalmaktól független tárhely-szolgáltatási tevékenység esetén az elektronikus kereskedelmi szabályozás továbbra is alkalmazandó marad. A „szerzett jogoktól” való megfosztás további ellensúlyozásaként a tervezet mentesülési eseteket is beiktatna a közvetlen felelősség alól.

E mentesülés egyik előfeltétele, hogy az online szolgáltató preventív eszközöket fejlesszen ki annak érdekében, hogy a jogosultak által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kiszűrésre kerüljenek a jogsértő tartalmak. Ezen felül a szolgáltatóknak alkalmazniuk kell egy értesítési és távoltartási („notice-and-stay-down”) szisztémát.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a jogosulti jelzések alapján haladéktalanul el kell távolítania a platformnak a jogellenes tartalmakat, és minden tőle telhetőt meg kell tennie annak megakadályozása érdekében, hogy az a jövőben ismét elérhetővé váljék.

A mentesülés a rendelkezésre álló technológiai megoldások hatékonyságától, a szolgáltató méretétől és a rendelkezésre álló forrásoktől függően eltérően alakulhat. Vagyis a rendszer elvileg megengedőbb lehet a kisebb vállalkozásokkal és szigorúbb a YouTube-bal szemben.

A tervezet elvárja a jövőben a platformok és a jogosultak közötti dialógus fejlesztését, a platformok transzparens működését és a jogosultak hatékony adatszolgáltatását. Ez utóbbi annyira fontos, hogy a platform ugyancsak mentesül a felelősség alól azokban az esetekben, amennyiben a jogosult nem szolgáltat megfelelő adatot a szolgáltató felé az eltávolítás érdekében. Végül a bolgár elnökség az eltávolított tartalmakat eredendően megosztó végfelhasználóknak is kifogásolási jogot biztosít, ezzel is megakadályozva, hogy az új szisztéma a végfelhasználói szabadságjogokat korlátozhassa.

Semmi garancia nincs arra, hogy a fenti tervezet lesz a végleges szabályozás, sőt az is elképzelhető, hogy mire a jelen elemzés napvilágot lát, a normaszöveg már módosul is.

Játszunk el mégis azzal a gondolattal, hogy az uniós jogalkotók jóváhagyják majd a javaslatot. Milyen következményei lehetnek ennek? Egyrészt jól látható, hogy a fenti tervezet „kompromisszumos” jellege abban keresendő, hogy egyes elemeiben szigorúbb, más elemeiben „kiegyensúlyozottabb” az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Szigorítást elsődlegesen az online tartalommegosztó szolgáltatások közvetlen szerzői jogi felelőssége jelent. A bolgár elnökség szerint az Európai Unióban máig bizonytalanságok övezték annak a kérdését, hogy a releváns platformok szerzői jogilag felhasználást végeznek-e.

Az uralkodó tudományos és gyakorlati álláspont szerint ugyanakkor erre a kérdésre a válasz nemleges, még akkor is, ha valóban jogos érvként hozható fel a value gap problematikája. Más szóval a bolgár elnökség jogszabály szintjére emelné az Európai Unió Bíróságának (EUB) a The Pirate Bay ügyben hozott álláspontját, amely a torrent fájlokat rendszerező és tároló, azokat célzottan népszerűsítő és megosztó svéd portált közvetlenül felelősnek mondta ki a nyilvánossághoz közvetítés jogának a megsértésében. Az EUB ezen álláspontja egyébként igencsak megosztja az európai szerzői jogászok közösségét.

További szigorítás az elektronikus kereskedelmi felelősségkorlátozás elvesztése, illetve az értesítési és távoltartási eljárás bevezetése. A balanszírozást mutatja azonban a jogosultak aktív közreműködésének az elvárása, a szolgáltató üzleti kapacitásaihoz igazított szükséges és arányos lépések megtételének a kötelezettsége (ami egyebekben az EUB UPC Telekabel Wien ügyben kifejtett álláspontját is tükrözi), vagy épp a végfelhasználók kifogásolási joga.

Mindezek ellenére is kérdéses, hogy bármely bíróság képes lesz-e a fenti tényezőket megfelelően egyensúlyozni és arról dönteni, hogy egy online platform megtette-e a szükséges és arányos intézkedéseket.

Ahogy az is kétséges, hogy a jogosulti lobbi hajlandó lesz-e önként magára venni az információ-szolgáltatás anyagilag megterhelő kötelezettségét. Nem beszélve arról a szakadékról, ami az új norma bevezetésével az Egyesült Államok és Európa joga között keletkezne. A YouTube és társai ugyanis a hatályos amerikai előírások (a Digital Millennium Copyright Act) értelmében annak ellenére is részesülhet a tárhely-szolgáltatóknak biztosított felelősségkorlátozás kedvezményében, hogy szisztematikusan rendszerezi a végfelhasználói tartalmakat és megkönnyíti az azokhoz való hozzájutást. Egyelőre bizonytalan tehát, miként reagálnának az amerikai cégek a szigorodó európai szabályokra.

A Google News spanyolországi kivonulása is igazolta, hogy a Google sok eszközt hajlandó bevetni, ha üzleti érdekeinek védelmére szorul.

A cikk rövidebb változata megjelent a Médiapiac május-júniusi számában.

Médiapiac

A TV2 Csoport televíziós frekvenciára pályázott Lengyelországban

A lengyel médiahatóság bejelentette, hogy a TV2 Csoport országos digitális földfelszíni frekvenciára pályázott a 8-as multiplexen a március 14-én kezdődött pályázaton.

Közzétéve:

TV2

2024-ben újabb európai országban készül csatornát indítani a TV2 Csoport.

Négy évvel ezelőtt, 2020. októberében lépett a szlovén piacra a médiavállalat, amikor a Planet csoporttól megvásárolta 3 csatornáját. A szlovén portfólió megszilárdítása után újabb befektetési lehetőséget keresve indult a lengyel tematikus csatorna frekvenciájáért a médiatársaság. Az ehhez szükséges pályázatot a napokban be is nyújtották a lengyel médiahatóságnak.

Pozitív elbírálás esetén idén ősszel a TV2 Csoport PTV néven elsősorban nőknek szóló szórakoztató és életmód csatornát indít.

A tervek szerint a nap 24 órájában szórakoztató és fikciós tartalmakat, talkshow-kat és magazinműsorokat sugároz majd az új csatorna, amiket elsősorban Lengyelországban gyártanának – ismerteti a TV2 Csoport közleménye.

“Régóta figyelemmel kísérjük a lengyel piacot, és izgatottan várjuk a lehetőséget, hogy befektessünk ebben a nagyszerű országban. Hiszünk abban, hogy egy új szórakoztató csatorna új alternatívát kínál a már amúgy is versenyképes piacon”
 – nyilatkozta Pavel Stantchev, a TV2 Csoport vezérigazgatója.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új kiadvánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos internethasználatra az NMHH

A közösségi média kockázatait, hatásait, valamint a használatában rejlő lehetőségeket mutatja be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb, Sztorik a zsebben – történetek a közösségi médiából című kiadványa, amelyet gyermeknap alkalmából mutatnak be – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közleményben rámutattak, hogy a közösségi média jelentős szerepet játszik a fiatalok életében:

az NMHH kutatása szerint a gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat napi szinten használják, például a TikTokot a 13 és 17 év közötti fiatalok 65 százaléka, míg az Instagramot 62 százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer.

Mivel azonban a szülők nem mindig tudhatják teljes bizonyossággal, hogy pontosan mi történik a képernyőkön, amikor a gyerekek “mobiloznak”, kiemelten fontos a fiatalokat tudatosságra nevelni, hogy felelős döntéseket hozzanak a különféle alkalmazások használata során – hívta fel a figyelmet az NMHH.

A Sztorik a zsebben – történetek a közösségi médiából öt történeten keresztül vezeti be az olvasót a közösségi média kockázataiba, hatásaiba vagy éppen a használatában rejlő lehetőségekbe.

A sztorik szereplői egy osztálykiránduláson járnak, ahol az eseményeket a különböző közösségi platformok is alakítják. A kiadvány célja olyan kontextusban beszélni a közösségi média velejáróiról, ami a fiatalok számára is könnyen befogadható lehet, a számukra is ismerős helyzetekről pedig ők maguk is véleményt alkothatnak – ismertették a közleményben.

Hozzátették, hogy a füzet végén, az öt történettől elkülönítve kaptak helyet a fontosabb útmutatások az intim képek megosztásának veszélyéről, az online és az offline személyiség elkülönüléséről, a célzott tartalmak működéséről, de helyet kap benne a hiteles tájékozódás problémaköre, az online kihívások veszélyei és a közösségi médiában megjelenő idealizált kép kérdése is.
A kiegészítő tartalmakat, hivatkozásokat a kiadványban elhelyezett QR-kódokra kattintva lehet megnyitni – jegyezték meg.

Az új kiadvány elérhető a https://gyerekaneten.hu/upload/Sztorik_a_zsebben_kiadvany.pdf oldalon, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által a hétvégére szervezett Városligeti Gyermeknapon pedig kézbe is lehet majd venni a Biztonságos Internet Sátorban.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Elpusztult a világ leghíresebb mémkutyája, Kaboszu

Tizennyolc éves volt az a siba inu fajtájú kutya, amely a népszerű doge-mémet és a hasonló nevű kriptovalutát is inspirálta.

Közzétéve:

Illusztráció, fotó: Pixabay

„Mindenkinek, aki szerette Kaboszut, ő május 24-én reggel átment a szivárványhídon. Kaboszu nagyon békésen, szenvedés nélkül távozott, mintha elaludt volna, miközben simogattam” – írta Szato Acuko, a kutya gazdája a közösségi oldalán, amiről a Sky News hírportál nyomán számolt be pénteken az MTI.

Kaboszut 2008-ban fogadta örökre gazdája, egy japán tanárnő, majd

a kutyáról készült vidám fotósorozat tette híressé a Reddit online közösségi platformon, a képből pedig az egyik legtöbbet felhasznált internetes mém lett. Később Kaboszu fotója ihlette az igen népszerű „Dogecoin” nevű kriptovalutát is, majd 2021-ben 4 millió dollárért (1,42 milliárd forint) kelt el arcékpe nem helyettesíthető tokenként (NFT).

Kaboszu kutyaévekben matuzsálemnek számított, már 18 éves volt, leukémia és májelégtelenség is gyötörte. Búcsúztatását vasárnap tartják majd.

„Biztos vagyok benne, hogy Kaboszu volt a legboldogabb kutya a világon. Ez engem tesz a világ legboldogabb gazdájává. Szeretném kifejezni a legmélyebb hálámat mindenkinek, aki sok szeretetet küldött nekünk” – mondta Szato.

Tovább olvasom