Kövess minket!

Médiapiac

Miskolcon mutatják be Nemes Jeles László új nagyjátékfilmjét

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz látható először Magyarországon Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje, a Napszállta.

Az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László új nagyjátékfilmjének szeptember elején a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség, onnan érkezik az alkotókkal együtt Miskolcra.

A Napszállta 1913 nyarán, Budapesten, a béke utolsó napjaiban játszódik. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle – a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.

Tizenkilenc produkció lesz látható a jubileumi 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagyjátékfilmes versenyében. A műveket összeköti, hogy az elmesélt történetek igazi coming of age sztorik, illetve olyan figurák sorsát láthatjuk, akik nem találják a helyüket a világban.

Ott van például a cseh Aurel Kilmt rendezte Lajka, melynek címszereplője az 1957-es űrkutya, aki ez esetben nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy az űrhajóval egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura – mindezt bábanimációs technikával, musical műfajában elmesélve. A sci-fi műfaját gondolja át mindemellett Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve, melyben Milutin az űrhajós és igen vonzó kiborg társa érzelmeiről, szerelmük kiteljesedéséről szól egy végtelen hosszú űrutazás során.

A műfaji bontás és újragondolás legjobb példája a Timur Bekmanbetov rendezte Profil lesz, mely Anna Erelle: A dzsihád jegyese című regényének a feldolgozása: az álnéven publikáló újságíró leírta az élményeit arról, ahogy több hónapon keresztül oknyomozott az Iszlám Állam toborzási módszereiről a közösségi médiákban és még a jegyességig is eljutott az egyik dzsihadistával. Az orosz-kazah filmes az igaz történetet egyetlen számítógép képernyőjén meséli el.

Sajátos sorsokat mutat be Lars Kraume A néma forradalom című műve, amely történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalom mellett. 1956 októberében néhány tini Nyugat-Berlinbe látogat, ahol szembesül azzal, hogy Budapesten nem ellenforradalom zajlik. A diákok egy perces néma csönddel adóznak a mártíroknak, melyet további sorsukat megpecsételő megtorlás követ.

A norvég nagymester, Erik Poppe Utoya: július 22 című drámája meg markáns, művészi és hatásos formája annak, hogy hét év után hogyan lehet beszélni hetvenhét fiatal életet kioltó terrorcselekményről. A skandináv vonal egyébként erős lesz idén: versenyben mutatkozik be Sundance és Rotterdam közönségkedvence, A bűnös. Gustav Möller első egészestés művében egy telefonos ügyfélszolgáton ülő rendőr elképesztő éjszakáját követhetjük végig.

De a drámaibb hangvétel mellett majd nevethetünk is eleget a Heavy túra című alkotáson, melyben az abszurd helyzetek és a heavy metal – szó szerint – nem ismernek határokat.

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál immár hagyományait tiszteletben tartva, erős válogatást ad a legjobb tengerentúli független produkciókból. Igazi felfedezésnek tartjuk a magyar származású Nicholas Gyeney A legmélyebb pont című meta-drámáját mely azt az élethelyzetet mutatja be, amikor egy csapat filmes úgy érzi, hiába próbálkozik, nem jön a várva várt áttörés.

A szelekció fontos műve A hallgatás törvényének a nem hivatalos folytatása, tovább gondolása Debra Graniktől: a Ne hagyj nyomot! egy igen sajátos apa-lánya kapcsolatot mutat be. A szülő gyerek kapcsolatot egészen máshogyan járja végig az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano, aki Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét.

Ami pedig újdonság a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál történetében, hogy sokkal erősebb lett az ázsiai jelenlét, hiszen érkezett versenyfilm Kínából (A boldogtalanság művészete), Dél-Koreából (a legfontosabb koreai rendező Chang-dong Lee Cannes-ban debütáló filmje a Gyújtogatók) és Japánból is (Nyolcéves jegyesség a veterán Takahisha Zezétől). Utóbbi szintén igaz történet – mi történik a szerelemmel, ha a párunk kómába esik majd elfelejt mindet az esküvő előtt –, melynek a premierje után garantáltan elfogy majd az összes zsebkendő Miskolcon.

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak különösen fontos, hogy a magyar filmek erős idei mezőnyéből versenybe hívhatták Szilágyi Zsófia Egy nap című drámáját, amelynek világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében (Semaine de la Critique) volt, és a fesztiválról végül a nemzetközi kritikusok Fipresci díjával tért haza.

Médiapiac

Magyarországról készített dokumentumfilmet Tucker Carlson

„Programriadó: Jövő héten visszatérünk Magyarországra egy fontos tudósításért. Készüljenek fel!” – írta közösségi oldalán Tucker Carlson, az amerikai Fox News műsorvezetője.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Fox News ismert riportere tavaly augusztusban járt hazánkban, akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjút – emlékeztetett a Híradó.hu.

Tucker Carlson, a legismertebb amerikai tévés dokumentumfilmet készített Magyarországról. A Fox News műsorvezetője szerint hazánktól sokat lehet tanulni, és úgy látja, Magyarország bizonyíték arra, hogy „lehet úgy vezetni egy országot, hogy az ott élők előnyére váljon” – írta cikkében a 24.hu.

A Magyar Nemzet által szemlézett cikk szerint az újságíró hozzátette:

Ez nem azt jelenti, hogy gyűlölnöd kell másokat, harcias pózban, kötözködve, bárkit megtámadva. Nem. Ha egy országot irányítasz, az a feladatod, hogy az állampolgárokat szolgáld

– mondta az alábbi videóban Carlson, aki dokumentumfilmjének címét is elárulta: Magyarország Soros ellen: harc a civilizációért. 

Egy rövid előzetest már bemutatott a műsorvezető.

Tucker Carlson: Orbán Viktor a demokráciáért harcol

Orbán Viktor szimplán ellenáll egy Soros György nevű magányos milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát. Valójában a demokráciát védi az elszámoltathatatlan milliárdosokkal, az ngó-kkal és bizonyos nyugati kormányokkal szemben.

A demokráciáért harcol azon erőkkel, amelyek alá akarják ásni. Jó ideje ez a legérdekesebb téma, amit hallottam, a saját szememmel akartam hát látni, mi folyik itt. Hiszek a demokráciában és az önrendelkezésben – ez amerikaiként nemcsak az államfelfogásomnak, de az önképemnek is központi eleme. Nem gondolom, hogy az ngó-knak kellene meghatározniuk azt, miként vezessenek egy országot. Szerintem ezt az adott országban élőknek kell eldönteniük. Ha például Mali népe olyan gondolatokat szeretne törvénybe iktatni, amelyeket én utálok, az az ő dolga – én az eszmében hiszek, a demokrácia és az önkormányzás koncepciójában. Ezért vagyunk itt, erről tudósítunk – nyilatkozta legutóbbi magyarországi látogatása során Tucker Carlson, aki újságírói ars poeticáját is megosztotta akkor.

Nem tartom magam különösebben konzervatívnak – persze a média többi szereplőjéhez hasonlítva nyilván annak számítok. De nem vagyok kimondottan ideologikus, nem próbálom rákényszeríteni az elméleteimet senkire. Az alapelveim kifejezetten egyszerűek: szeretem a családomat, az országot, amelyben felnőttem, és hiszek a szólásszabadságban, a lelkiismereti szabadságban. Nincsenek bonyolult gondolataim semmiről. Azt kell kimondani, amit gondolunk, és meg kell próbálnunk a lehető legjobban elmagyarázni, hogy miért gondoljuk úgy. Tisztán és őszintén kell beszélni. Ez nem túl nehéz.

Mi az Egyesült Államokban azért vagyunk ilyen népszerűek, mert ilyen tévéműsorból nincs nagy választék. A többi hazudik, és ezt mindenki tudja. Csak elolvassák a papírjukból azt, amit mondaniuk kell.

A válság közepén sok ember úgy döntött, hogy nem fogja kimondani, amit gondol, inkább csatlakozik a hordához, és a szókimondó emberek elnémítását követeli. Szerencsés vagyok, mert olyan embereknél dolgozhatok, akik engedik kimondani, amit gondolok. Nincs semmi mágikus, semmi lehengerlő, csupán őszinték vagyunk akkor, amikor mindenki más hazudni kényszerül – vélekedett Tucker Carlson.

Az újságíró 1969-ben született San Franciscóban. A connecticuti Trinity College-ban hallgatott történelmet, majd jobboldali lapoknál kezdett dolgozni. 2000 és 2005 között a CNN, később az MSNBC, 2009-től a konzervatív Fox News műsorvezetője. A Time magazin szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban. Esténként átlagosan több mint ötmillió néző követi a műsorát a Fox Newson, ezzel az övé a legnézettebb hírműsor az USA-ban. A Fox Nation-ön nemrég indult el a Tucker Carlson Today című talkshow-ja és a Tucker Carlson Originals című dokusorozata. Carlson alapítója a Daily Caller hírportálnak. Két sikerkönyv szerzője: a Politicians, Partisans, and Parasites: My Adventures in Cable News 2003-ban, a Ship of Fools: How a Selfish Ruling Class Is Bringing America to the Brink of Revolution 2018-ban jelent meg. A Ship of Fools első volt a The New York Times bestsellerlistáján. Rövidesen a harmadik kötete is megjelenik The Long Slide: Thirty Years in American Journalism címmel.

Tovább olvasom

Médiapiac

„Egyes sajtóorgánumok éket vernek az egészségügyi dolgozók közé”

E rendelet – valamint egy HM-utasítás – azt a célt szolgálja, hogy egyenlőséget teremtsen a járványügyi védekezésben részt vevők díjazásában, függetlenül attól, hogy civil vagy katona-egészségügyi szakemberről van szó – nyilatkozta a Honvédelem.hu-nak Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Kovács Attila

Január 17-én este jelent meg a Magyar Közlönyben a fokozott igénybevételi pótlékról is szóló honvédelmi miniszteri (HM-) rendelet, amelynek előzménye az országos kórház-főigazgató (OKFŐ) tavaly év végén hozott, azonos tartalmú utasítása volt – írja a Magyar Nemzet. Az a rendelet, ezt a díjazást országosan vezette be 2022. január elsejével az egészségügyi dolgozók számára, azonban a honvédelmi ágazaton belül dolgozó egészségügyi alkalmazottakra nem terjedt ki. A honvédelmi miniszteri rendelettel viszont 2022. január 1-jétől, az MH Egészségügyi Központ sürgősségi ellátásában részt vevő szakdolgozói is megkaphatják ugyanazt a mértékű pótlékot, mint amit az OKFŐ fenntartásában működő intézményekben, vagyis minden civil kórházban dolgozó egészségügyi alkalmazott. 

„Így tehát valótlan az Mfor.hu-n hangzatos felütéssel megjelent cikk, miszerint »Orbán Viktor napi 30 ezer forintos éjszakai pótlékot ad a katonáknak«. A megjelent rendelkezés ugyanis nem más, mint a honvédelmi, valamint a civil egészségügyi ágazatok egységének és összhangjának megteremtése”

– húzta alá a Benkő Tibor. A miniszter a lapnak kifejtette, az sem igaz, hogy az említett pótlékra csak a katonák jogosultak, hiszen az azonos munkakörben dolgozó honvédelmi alkalmazottak is megkapják. 

Szomorú, hogy az egyes sajtóorgánumokban szándékosan megfogalmazott, megtévesztő vagy ellenőrizetlenül átvett és közreadott hír ismét a katonákra és honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó, negatív hangulatkeltő, értelmetlen honvédelem-ellenes kampányra alkalmas – mondta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Már a New York Times magazint is homofóbiával vádolják

Amikor a forradalom felzabálja fiait.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szépen lassan meg kell szokni, hogy amire ráfestik a szivárványos zászlót, az érinthetetlen. Semmilyen kritika nem érheti, akár jogos akár nem.

Ennek a szabálynak a betartását pedig még a „független-obijektív” lapokon is számon kérik az LMBTQ -lobbi szervezetei.

Van ugyanis több LMBTQ -cég mely tengeri luxus hajóutakat szervez az LMBTQ közösség számára. A New York Times bűne pedig az volt, hogy meg mert jelentetni egy cikket ami, azzal foglalkozott, hogy a járvány idején mennyire lehet kockázatos az, hogy adott esetben 2000- 5000 ember elindul egy több napos körútra a tengeren. Mindezt azzal a címmel, hogy Biztonságban lehet tartani 4700 embert a meleg körutazáson?

A cikk azzal kezdődik, hogy az amerikai betegség megelőzési szervezet (CDC) mindenkit óva int attól, hogy tengerjáró hajókon utazzon. Kitér arra is, hogy az omikron miatt több utazási iroda is lemondja körutakat, azonban pont Atlantis Events, meleg és leszbikus utazásszervező cég nem fogja.

Később pedig megszólaltattak több olyan utast is, aki el akarta adni jegyét, mert tartott attól hogy elkapja a covidot a hajón. Voltak azonban olyan megszólalók is, akik semmitől nem tartottak a hajóúttal kapcsolatban.

A New York Times tehát egyáltalán nem vádolható azzal, hogy csak egyoldalúan gyűjtötte volna a véleményeket. Persze ez már akkor is átlépett egy határt

Az egyik utazásszervező cég alapítója és vezetője Randle Roper erre reagált úgy, hogy homofób és a címnek sem szabadna a lapon szerepelnie – írja a 888.hu.

Tovább olvasom