Kövess minket!

Médiapiac

Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó

A Média 2.0 blog meetup-sorozatának márciusi eseménye a magyar sajtó helyzetét járta körül. Háhner Petra beszélgetőtársai Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Bátorfy Attila oknyomozó újságíró, az Átlátszó.hu munkatársa és Szalay Dániel, a 24.hu médiapiaccal foglalkozó újságírója voltak.

A nyitókérdés a szakmai és társadalmi közbeszédből logikusan adódott: sajtószabadság van-e ma Magyarországon? Bajomi-Lázár Péter szerint a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi véleménye szerint hiányzik. Szalay Dániel szerint a magyar sajtó korlátozottan szabad, szerinte is az a kérdés, mely országokkal hasonlítjuk össze. Bátorfy Attila arra a megközelítésre is felhívta a figyelmet, hogy ha számszerűen hasonlítjuk össze az egyes oldalaknak tulajdonított orgánumokat, akkor az eredmény fele-fele, az online térben talán ennél is jobban áll a jelenlegi ellenzék. Ugyanakkor a hírek terjedése egy falon belül megáll, több millió emberhez el sem jutnak a kormányoldalhoz kötődő botrányok. Ilyen értelemben a közmédia működése súlyosan sérti a tájékozódáshoz való jogot.

Igaz-e, hogy sok esetben informális kontroll alatt állnak a médiumok?

Bátorfy Attila: A szabályozói és intézményi környezet nem különbözik az európai gyakorlattól, de ez még nem garantálja a törvények betartását. A médiumok egyesülésének engedélyezése kapcsán is látható volt, hogy ugyanazokat a szabályokat lehet szelektíven is alkalmazni.

Bajomi-Lázár Péter: A szabályozói háttér csupán a közeli oka a helyzetnek. Az informális kapcsolatok a mi régiónkban történelmileg is felülírják a törvényeket.

Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó.

Ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz. Kérdés, hogy a problémák a Fidesz-kormányhoz köthetőek vagy csak most feltűnőbbek?

BA: A médiapiac szereplőinek kényelmes a kormányra mutogatni. De ha a szabályozási környezetet leválasztanánk, akkor sem lenne minden rendben. A válság után 60-70 milliárd forint esett ki a médiapiacról, amit az üzleti szereplők azóta sem pótoltak vissza, a regisztrált növekedés az állami költésekből származik. Eközben iszonyatosan sok – részben új – szereplő szeretne pénzt keresni az iparágban. Ha nem lenne politikai nyomás, akkor az újságírókat a gazdasági szervezetek presszionálnák.

A top 50 médiapiaci döntéshozó között egy kezemen meg tudnám számolni a szakmailag és morálisan számomra elfogadható főnököket.

Szalay Dániel: A gazdasági környezet tíz éve válságos és mindig csak reménykedünk abban, hogy javulni fog a helyzet. Ezt a megrogyott piacot kezdte püfölni ak ormány, és hamarosan padlóra is küldheti.

BLP: A Freedom House jelentése szerint a sajtószabadság helyzete a régió valamennyi országában javult a rendszerváltást követően, majd 2006-tól kevés kivétellel romlani kezdett. Az EU-csatlakozás után már nem volt az államok érdeke a helyzet javítása, miközben az Uniónak megszűnt a nyomásgyakorlási lehetősége. De 2010 után nálunk tovább romlott a helyzet: a koalíciós kormányok idején érvényes többpárti gyarmatosítási mintákat felülírta a kétharmados mandátumszerzés. A sajtószabadság csak Budapesten maradt meg valamennyire. A helyi rádiók az MTI híreit sugározzák, a megyei napilapok Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Régebben a kelet-közép-európai országok első harmadában voltunk, ma sajtószabadság terén a Balkánhoz tartozunk. Ezt szigorú nemzetközi módszertanok alapján végzett összehasonlító kutatások állítják.

BA: A CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, máig nem publikált kutatás. Ebben Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat – amire egyébként szintén gyakran hivatkoznak azok, akik állítják, hogy sajtószabadság van.

SZD: Azért akadt példa újságírók meghurcolására, például a Juszt László elleni nyomozás és a szerkesztőségének szétverése.

BA: Az EU-tagság megakadályozza a kormányt az újságírók meghurcolásában, de nincs is rá szüksége.

Ez így is működik.

Ennyire szervilisek lennének az újságírók?

BA: A pártos sajtó az Egyesült Államokban is létezik. A kérdés, hogy mennyire vannak lezárva a zsilipek a médiumok között. Egyes információk egyszerűen nem szivárognak át a kormányzati sajtó térfelére, és ehhez megtalálták a megfelelő embereket.

SZD: Több embert ismerek, aki kényszerből csinálja ezt. Fogynak a szigetek, és nem akarnak hajótöröttek lenni, mondjuk három gyerekkel.

BLP: Az a felfogás, hogy a sajtót el kell választani az államtól és minden érdekcsoporttól, naiv és idealista álláspont. A sajtó dolga, hogy a társadalom felépítését tükrözze, értékeket és érdekeket közvetítsen. A kérdés, hogy amit képvisel, az adott újságíró meggyőződése vagy nyomást gyakorolnak rá. Nem látunk bele a fejekbe. Lehet, hogy akiket megvetünk, komolyan hisznek abban, amit mondanak.

SZD: Külön kell választani, hogy hír vagy vélemény mellett van ott a neve.

Máshogy láthatja a világot, de információkat ne hamisítson meg!

Az olvasó felelőssége is tetten érhető a kialakult helyzetben?

BA: Óvakodnék attól a megközelítéstől, hogy a buta olvasók meg is érdemlik. Még az újságírókra sem hárítanám a kialakult helyzetet. Az a kérdés, hogy a médiamenedzser kivel és milyen feltételek mentén üzletel, és ehhez még politikai hátteret sem kell feltételezni. Szokás mondani, hogy a bulvársajtó közönségét nem érdeklik a politikai botrányok, de ebben a folyamatban is benne volt a menedzsment.

SZD: Ha piaci alapon működne a média, akkor lehetne rátolni az olvasóra a felelősséget. A probléma az üzleti modell válsága, a kettős – olvasói és hirdetői – kitettség.

BLP: Magyarországon 100 év alatt 11 rezsim váltotta egymást és mindegyik próbálta a saját ideológiáját képviselni. Az átmeneti társadalmakban hagyományosan pártos újságírás alakult ki, a kelet-európai olvasó pedig ebben a helyzetben tények helyett sokkal inkább megerősítésre vár. Erre a helyzetre mutatott rá a Médiapiac interjújában Gajdics Ottó is, amikor arról kérdezték, miért nem szólaltat meg ellenzéki szereplőket. Nálunk ez az újságírók legitimációs stratégiája.

Mi javíthatna a kialakult helyzeten?

SZD: Vannak próbálkozások az adakozás-alapú működésre, illetve a fizetős modell lehetne megoldás.

BA: Valóban a crowdfunding modell biztosítja a legnagyobb szabadságot, de tévedés azt hinni, hogy nem függünk az olvasóktól. Óhatatlanul keretek közé vagyunk szorítva. Fel sem merül, hogy a balliberális oldal korrupciós ügyeiről ne tudósítsunk, de ezzel a szemükben rögtön tégla leszek az Orbán-rezsim falában.

BLP: Nem látok kitörési pontokat. Messzemenő politikai változásokra van szükség: arányos választási rendszerre, a pártfinanszírozás rendezésére, a kétharmados törvények körének szűkítésére van szükség.

Amennyire meg tudom ítélni, ehhez egy újabb rendszerváltás kell.

Az eseményt szervező Média 2.0 oldala itt érhető el.

Médiapiac

A közmédia is a kommunizmus áldozataira emlékezik

A történelem egyik legsötétebb korszakának eseményeit a közmédia több csatornája felidézi: műsorokkal, filmekkel és aktuális történések feldolgozásával.

Közzétéve:

Fortepan / ETH Zürich

A közmédia számos csatornáján megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Immár húsz éve ezen a napon “figyelmeztetőként és emlékeztetőként tekintünk vissza a korszak történéseire és emlékezünk a világszerte százmilliónál is több áldozatra”

– írták a közleményben.

A Duna Televízió csütörtökön este a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 20.30-tól tűzi műsorára A színésznőt, az 1960-as években játszódó izgalmas filmdrámában az igaz szerelem és a hatalmi érdekek ütköznek egymással. Az M5 csatorna kulturális csatornán 20.55-kor kerül adásba az Örök tél, egy történelmi játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.

A Kossuth rádión 21.30-tól a Nagyok című műsorban a kommunista évtizedek jellegzetes alakjával, a rendszerellenes tüntetéseken szilárd elvi alapokon tiltakozó, sok éves börtönbüntetést, a börtönben számos éhségsztrájkot vállaló, többször elektrosokkal megkínzott Pákh Tibor jogásszal készült beszélgetés hangzik el.

A Duna Televízión, a Duna World-ön, az M5-ön és a Kossuth rádión több műsorban is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, egész nap érdemes tehát figyelemmel követni a közmédia csatornáit – tudatta az MTVA.

Borítókép: József körút a Corvin (Kisfaludy) köznél. Harcképtelenné tett T-34/85 harckocsi. Szemben a Práter utca – Nap utca – Baross utca közötti házsor

Tovább olvasom

Médiapiac

Kanada és Ausztrália összefog a techcégek ellen

A két ország vezetői megegyeztek a techóriások megregulázásnak koordinálásában.

Közzétéve:

A Reuters jelentése szerint Justin Trudeau kanadai és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden egy telefonbeszélgetés során megegyeztek arról, hogy mostantól együttműködnek abban, hogy rákényszerítsék a techcégeket – köztük a Facebookot is – arra, hogy fizessenek az átvett hírekért.

A kormányfő az ottawai jelentés szerint „megegyezett, hogy fogják a koordináltan fognak cselekedni annak érdekében, hogy a techóriások bevételei egyenlőbb arányban legyen megosztva az alkotók és a médiumok között”.

Mint a Mandiner korábban megírta, Ausztrália az elmúlt héten bevezetett egy új médiakódexet, amely rákényszerítené a Googlet és a Facebookot arra, hogy fizessen az ausztrál médiumoktól átvett hírekért.

Erre a Facebook úgy reagált, hogy letiltotta az országban a hírek megoszthatóságát és befagyasztott több kormányzati, illetve hatósági fiókot is. Scott Morrison akkor figyelmeztetett, hogy amit ma Ausztrália megtesz, abban több ország is követni fogja – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Háborút kezdett a baloldal a jobboldali sajtó ellen

A Newsmax, a Fox News és a One America News Network csatornák sugárzásának beszüntetésére szólította fel két demokrata képviselő a televíziós műsorszolgáltatókat, mert szerintük álhíreket terjesztenek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Még mindig a Capitolium ostroma a téma az Egyesült Államokban, de nem csak Donald Trump szerepét vizsgálja a tragikus események kapcsán a szenátus. A demokraták a republikánusokat támogató médiát támadják.

Anna Eshoo és Jerry McNerney demokrata képviselők nyílt levelükben arra szólították fel a televíziós műsorszolgáltatókat, hogy vegyék ki programkínálatukból a Newsmax, a Fox News és a One Amerika News Network csatornákat, mert szerintük a Capitolium ostrománál támogatták a randalírozókat.

A Newsmax úgy reagált, a demokraták a szabad véleménynyilvánítás jogától akarják megfosztani a republikánusokat.

A Donald Trump mögött álló Newsmax televízió több műsora is foglalkozott a témával, az American Agenda például összeszedte, hogy műsorvezetőik már a Capitolium elleni támadás alatt elítélték a behatolókat.

Felháborítónak tartom a Capitoliumnál készült felvételeket, amelyeket láttam ma délután. Az erőszaknak nincs helye a társadalmunkban.

A közvagyon elpusztítása elfogadhatatlan, ez a rendfenntartó erők semmibevétele.

Ez nem amerikai viselkedés! Ezt nem tehetjük!

Ennél jobbak vagyunk, ezt el kell ítélni! Elítéljük az erőszakot. Elítéljük. Rendben?

Azokat, akik illegális dolgokat tettek, le kell tartóztatni!

Egy kisebb csoport, a hatalmas tömegből szerdán túl messzire ment. A Newsmax elítéli őket

– hangzottak el az alábbi mondatok az amerikai hírcsatorna több műsorában is, majd jogászokat, társadalomtudósokat, civil szakembereket szólaltattak meg, akik mind felemelték szavukat a sajtószabadság védelmében – hangzott el a Hír TV műsorában.

Mindezek ellenére kezdeményezték a demokrata képviselők a csatorna kivételét a televíziós műsorszolgáltatók kínálatából.

Tovább olvasom