Kövess minket!

Médiapiac

Mindenki kikerülné az álhíreket

Több mint 5000 önkéntes válaszadó online megkérdezésével készítette el a Nagy Facebook Körképet a Be Social közösségi média ügynökség és a szeretlekmagyarorszag.hu portál. A cél az volt, hogy feltérképezzék a magyarországi Facebook-felhasználók szokásait, pontos képet kapjanak a facebookozók preferenciáiról, félelmeiről, elkötelezettségéről és márkákhoz való viszonyáról.

Az 55 évesnél idősebbek a leglelkesebb és leghűségesebb facobookozók, a budapestiek csaknem kétharmada járt már olyan eseményen, amelyről a Facebookon keresztül szerzett tudomást, a felhasználók 64%-a rejtett már el hirdetést, és minden negyedik vásárolt már Facebookon látott hirdetés hatására.

A felmérés legfontosabb tanulságai közé tartozik, hogy komoly eltéréseket mutatnak az egyes korosztályok felhasználói szokásai: míg a fiatalabbak az átlagosnál ritkábban és kevesebb tartalmat megosztva használják a Facebookot, ahol leginkább az ismerőseik posztjait és a szórakoztató tartalmakat keresik, addig az idősebbek gyakrabban facebookoznak és fontosabb számukra a hírek nyomon követése.

Olyan információkhoz juthattunk a felmérésen keresztül, amelyek semmilyen más formában nem lettek volna elérhetők, és rendkívül értékesek számunkra

– mondta Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője.

Sok szempontból az adatok visszaigazolták a feltételezéseinket, ám akadtak azért meglepetések is: például az, hogy mekkora jelentősége van az eseményeknek a Facebookon, különösen a budapestiek körében.

„A szeretlekmagyarorszag.hu olvasótáborának meghatározó része érkezik a portálra a Facebookról, így sokrétű tapasztalatunk volt eddig is a felhasználói szokásokról, ám ennyire komplex képpel, mint amit most a Nagy Facebook Körkép ad, nem rendelkezhettünk – teszi hozzá Ganzler Orsolya, a szeretlekmagyarorszag.hu kommunikációs vezetőjeként. – Pozitív, hogy a hírek olvasása fontos motiváció a facebookozásban, de látnunk kell azt is, hogy a 18 év alattiak számára már egészen más tartalomfogyasztási szokások vannak kialakulóban: ők megosztják a figyelmüket sok közösségi csatorna között és sokkal inkább fogékonyak az influencerekre, mint a hírekre.”

Az eredmények részletesebben:

A magyarok gyakran használják a Facebookot, de állításuk szerint csak a lényeges dolgokról posztolnak

· A válaszolók 70%-a naponta többször használja a Facebookot, csak kevesebb mint 5%-uk használja ritkábban, mint hetente. A legrendszeresebb felhasználónak a 18-55 év közöttiek csoportja bizonyul: 83%-uk naponta többször használja a Facebookot. A 18 év alattiaknál a legnagyobb az aránya (13%) a Facebookot ritkábban, mint hetente használóknak.

· A legtöbb felhasználónak 100 és 500 közötti ismerőse van (53%), minden tizediknek azonban 1000-nél is több.

· A megkérdezettek legnagyobb aránya (59%) csak akkor posztol az üzenőfalára, ha valami igazán lényegesről akar beszámolni, míg 10%-uk akár naponta többször is tesz közzé bejegyzéseket, 15%-uk pedig soha. Az 55 évesnél idősebbek aktívabbak: 26%-uk naponta többször is posztol.

· A felhasználók csupán 7%-a állítja azt, hogy nem kommentel tartalmakat, nem nyomogat reakciógombokat, inkább csak olvas. Hozzászólásban élen járnak azok, akik egyébként naponta többször is posztolnak – 91,7%-uk szokott kommentelni, és az 55 év felettiek – náluk 85% ez az arány.

 

· A kérdésre, hogy miért használják a Facebookot, a három leggyakrabban adott válasz: 1. ismerősökről megtudni mindenfélét (63%), vicces dolgok miatt (59%), híreket innen olvasnak (55%) (több választ is megjelölhettek a megkérdezettek).

· Változik a sorrend, ha a generációs bontást nézzük: ahogy idősödnek a felhasználók, úgy válnak egyre fontosabbá számukra a hírek. A 18-36 éves korosztálynál a harmadik helyen áll a rangsorban, a 36-55 közöttieknél már második, míg az 55 évesnél idősebbeknél vezeti a listát.

· A budapesti válaszadóknál az eseményekről való értesülés a legfőbb vonzerő a Facebookon – ez áll náluk az első helyen.

· A tartalmak között a legnépszerűbbek egyértelműen az ismerősök bejegyzései (68%), ezután jönnek a követett oldalak tartalmai (55%), majd a szórakoztató tartalmak (54%). A legkevésbé az ismert emberek posztjai (28%) hozzák lázba a felhasználókat. Azok, akik 1000-nél több ismerőssel rendelkeznek, a híreket jobban kedvelik az átlagosnál és a saját ismerőseik posztjai is jobban érdeklik őket.

· Az álhírek bizonyulnak a legnagyobb ellenségnek, ha lehetne, ezeket a tartalmakat kerülnék ki a legnagyobb arányban (90%), de idegesítő bír lenni az is, ha valaki egy jelentéktelen eseményről indít élő közvetítést (65%), vagy ha mindig lefotózza és kiposztolja, mit evett (53%). A legkevésbé zavarónak az bizonyul, ha valaki a sporttevékenységéről számol be – 29%-os említést kapott ez a lehetőség.

 

A különböző funkciók között tarol a Messenger, a Facebook Stories-t pedig egyre többen nézegetik

· Az egyes funkciók közül a Messengert használják a legtöbben és a leggyakrabban (76% naponta többször), de népszerűnek mondhatók még a Csoportok (23%) is. Az Állások és a Marketplace iránt már nincs ekkora érdeklődés.

· A 18 év alattiak kommunikálnak előszeretettel Messengeren keresztül – ennek a korosztálynak a 89%-a használja a Messengert naponta többször. A 36-55 év közöttiek kedven funkciója a Csoportok (27%). Míg a Játékok funkció az 55 év felettiek körében a legnépszerűbb: 16%-uk használja naponta többször.

· A felhasználók több mint fele (57%) kapcsolódott már élő közvetítéshez a Facebookon, de 85%-a még soha nem indított saját maga élő közvetítést. Az élőzés a 18 év alattiaknál igazán menő: közel minden ötödik közülük indított már élő közvetítést a Facebookon.

· A Facebook Storiest egyre többen nézegetik – csak a válaszolók 25%-a mondta, hogy még soha nem kukkantott bele. A fiatalabb korosztály (18 év alattiak) körében egyértelműen népszerűbb ez a lehetőség: 45%-uk nézegeti gyakran a történeteket, és csak 12% mondta azt, hogy még soha nem nézett bele. Ezzel szemben az 55 felettieknél 100-ból mindössze 5-en gyakori nézői a Stories-nak, 38%-uk még soha nem látta.

· A legtöbben (45%) csak 1-2 ismert embert követnek a Facebookon, a válaszolók 37%-a azonban többet is figyelemmel kísér. Az 55 felettieknek nem ilyen fontos a sztárok életének nyomon követése: minden harmadik (36%) egyet sem követ, és csak 13% mondta azt, hogy többet is.

· Az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők számára nem okoz gondot a figyelem megosztása, 47%-uk mondta azt, hogy több ismert embert is követ a Facebookon – ez az arány a legmagasabb.

Ha nem a Facebookon lógnak a magyarok, akkor leginkább a YouTube-on és az Instagramon kell keresni őket

· Megkérdeztük a felhasználókat, hogy milyen más közösségi oldalon van még regisztrációjuk, ahová hetente legalább egyszer be is jelentkeznek. Egyértelműen a YouTube (76%) és az Instagram (72%) vezeti a rangsort. Csak jóval leszakadva következik a Snapchat, 31%-kal. Utolsó helyen a LinkedIn áll, 8%-kal.

· Más a sorrend a 18 éven aluliaknál: ők az Instagramot használják legtöbbet (96%) a Facebook mellett, majd következik a YouTube (86%) és a Snapchat (77%). Figyelemreméltó, hogy náluk a Muiscally is 62%-os aránnyal van jelen a listán.

· Ha csak a budapestiek válaszait nézzük, akkor szembeötlő különbség, hogy nem a LinkedIn kullog a lista végén – az országos átlag 8%-éval szemben 21%-ot ért el.

Részben tudatosak és szkeptikusak a felhasználók

· Csak a megkérdezettek 9%-a válaszolta azt, hogy az ő posztjait bárki láthatja a Facebookon. A felhasználók tudatosságára utal, hogy 16% külön csoportokat hozott létre, amiket a tartalmak megosztásánál használ, míg egy újabb 16% néhány ismerőse előtt letiltja a posztolt tartalmait. A budapestiek és a naponta többször posztolók az átlagnál tudatosabbnak mondhatók – ők szabályozzák leginkább, kivel osztanak meg tartalmakat.

· Meglepő módon minden 5. magyar facebookozó gondolt már rá, hogy felfüggessze a fiókját, sőt, 18% azok aránya, akik ezt már meg is tették.

· A válaszolók 40%-a még soha nem gondolt rá, hogy törölje magát a Facebookról, ellenben 8%-uk most is fontolgatja, hogy ezt meg kellene lépnie.

· A Facebook leghűségesebb barátai az 55 évesnél idősebbek: 55%-uk még soha nem gondolt rá, hogy elhagyja a közösségi oldalt. De hozzájuk hasonlóan lojálisnak mondhatók a naponta többször posztolók is: 49% soha nem akarta még törölni magát.

Minden negyedik magyar facebookozó vásárolt már Facebook hirdetés miatt

· Jó hír a hirdetők számára, hogy a válaszolók 27%-a vásárolt már Facebookon látott hirdetés miatt. Még nagyobb ez az arány a budapestiek körében: minden harmadikból lett már vásárló egy Facebookon látott hirdetés miatt.

· A felhasználók azonban azt is tudják, hogy a nem kívánatos hirdetéseket kikerülhetik és elrejthetik: kétharmaduk (68%) már meg is tette ezt. Ebben a 18-36 közötti korosztály jár élen: 79%-uk rejtett már el hirdetést.

· Szintén fontos információ lehet az üzleti hirdetőknek, hogy a megkérdezettek legtöbbje (39%) 1-5 márkát követ a Facebookon, egyharmaduk viszont egyáltalán semmilyet.

· A márkák iránt elkötelezettebbeket a budapestiek és az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők között kell keresni: az ő esetükben a legnagyobb az aránya (budapestiek: 16%, 1000-nél több ismerőssel rendelkezők: 23%) azoknak, akik több mint 10 márkát követnek.

· És hogy mely márkák kommunikációja nyeri el leginkább a magyar facebookozók tetszését? Spontán válaszolhattak a felmérésben résztvevők, az így összegyűlt márkaneveket közül az öt legtöbb említést megszerzőknél a sport- és ruhamárkák közé befért egy elektronikai áruház: 1. Nike 2. adidas 3. Vans 4. Mediamarkt 5. H&M.

Minden második magyar felhasználó járt már Facebookon meghirdetett eseményen

· A válaszolók 52%-a járt már eseményen azért, mert a Facebookról értesült róla.

· Még nagyobb a Facebook események jelentősége a budapestiek körében: náluk 64%-a nyilatkozott úgy, hogy volt már azért eseményen, mert a Facebookról értesült róla.

· Még aktívabbak azok, akiknek 1000-nél több ismerősük van – náluk ez az arány 67%-os.

· Ellenben az 55 felettiek 42%-a még nem járt olyan eseményen, amiről a Facebookon értesült volna.

Ha fizetni kell érte, akkor inkább nem kell

· Legfeljebb 1000 Ft-ot hajlandó fizetni minden ötödik magyar a Facebook használatáért, ha esetleg az előfizetésért cserébe reklámmentesség jár, akkor 26%-ra nő az arányuk . A megkérdezettek háromnegyede azonban úgy van vele, hogy ha fizetni kell a Facebookért, akkor már inkább nincs is rá szüksége.

· A Facebook jövőjét nem látják túl fényesen a magyarok: a megkérdezettek 46%-a azt mondta, hogy bárikor jöhet valami új kezdeményezés, amelyik átveszi a Facebook helyét. 14% pedig úgy gondolja, hogy a Facebooknak még okozhat gondokat az adatvédelmi botrány.

· A legbizakodóbbak a Facebook jövőjét illetően azok, akik naponta többször is posztolnak: 36%-uk véli úgy, hogy a Facebook sok pozitívat adott eddig is, lesznek még új, izgalmas fejlesztései.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom