Kövess minket!

Médiapiac

″Minden technológia fausti alku″

Pintér Róbert internetkutatóval, az Ipsos Interactive Services ügyfélkapcsolati igazgatójával beszélgettünk a Médiapiac szeptember 3-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szó esett technológia és oktatás, kütyü és ember, technológia és evolúció viszonyáról. Hallhattunk a homo informaticusról és a digitális demenciáról is. Íme a szöveges, szerkesztett változat.

Pintér Róbert

Az előző évadban Pléh Csabával már beszélgettünk arról, hogy okosít vagy butít a webvilág. Te mit gondolsz erről?

Mint szociológus, azt gondolom, hogy is-is. Ez egy evolúciós folyamat: lekopnak rólunk bizonyos korábbi készségek, van amit pedig felszedünk magunkra. De hogy ne csak rébuszokban beszéljek: nemrégiben jelent meg az Sg.hu-n egy érdekes cikk, amely egy Manfred Spitzer nevű úriemberre hivatkozott. (Megjegyeztem a nevét, mert azt állította, hogy nem tudjuk ezeket megjegyezni, és kénytelen voltam valahogy ezt cáfolni.) Ő az ulmi pszichiátriai intézet orvosvezetője, és azt találta mondani, hogy elbutít minket az internet. A digitális demencia kifejezést használta, ami a fiatalkori, túlzott internethasználatnak köszönhető elbutulás. Magát a terminust egyébként nem Spitzer vezette be, hanem – nagyon helyesen – hivatkozik dél-koreai kutatókra, akik 2007-ben használták a kifejezést először.

Mire utal ez? Arra, hogy az emberek a túlzott internethasználatnak köszönhetően bizonyos készségeket kezdenek elfelejteni. Például nem tudnak jól számolni, nem tudnak neveket, dátumokat, egyebeket megjegyezni, mert tudják, hogy amikor a Google-ba beírják, úgyis megtalálják, és az agyuk lusta lesz ahhoz, hogy megjegyezze. A dél-koreai kutatók tovább mennek: fáradtak, motiválatlanok lesznek az emberek.

Leszögezném, hogy valamennyi igazság ebben kétségtelenül van. A modern kor vívmányainak köszönhetően bizonyos készségeinket ritkábban használjuk, így azok porosodnak és elkopnak, ugyanakkor azt nem mondanám, hogy ez egy általános hanyatlási folyamat. Ez egy átalakulás, kicsit ahhoz hasonlítanám, amikor megjelent az írásbeliség. Korábban szóbeliség volt: mindenre, ami fontos volt, emlékezni kellett, akár szó szerint. Az írásbeliséggel megjelent az a kényelem, hogy már nem kellett mindenre emlékezni. Egyébként vannak erre vonatkozóan görög viták: Szókratész nagyon nem szerette az írásbeliséget, és Platón jegyezte le a párbeszédeket. Van egy érdekes párbeszéd, amelyben egy egyiptomi papra hivatkozik, aki szerint az írásbeliség nem jó találmány, mert alapvetően butává teszi az embert. Spitzer tehát nem talált ki semmi újat, hanem felmelegített valamit, ami már az ókori görögök számára is téma volt.

És milyen készségekre teszünk szert? Akik például rendszeresen játszanak belső nézetes lövöldözős játékokkal (FPS), nagyon jól boldogulnak a valós fizikai terekben. Akik vadászpilóta játékokkal játszanak, azoknak a reakcióideje jelentősen csökken. PIN kódokat, mesterjelszavakat jól jegyzünk meg. A homo informaticusnak új agyterületek huzalozódnak be, és korábbiak kiporosodnak.

 

Egyre technológia orientáltabbnak tűnnek a mindennapjaink. Évről-évre, vagy inkább hónapról-hónapra, hétről-hétre jönnek forradalmi újdonságok a piacon. Van egy olyan jelenségcsoport, amit leginkább kütyümániának szoktak nevezni. Minden élethelyzetben kütyüket nyomogatunk, milyen hatással van ez az emberiségre? Evolúciós szempontból hogyan alakít minket: lesz például harmadik kezünk?

Harmadik kezünk egy darabig nem lesz, de egészen biztosan hatással van arra, ahogyan élünk. Az internettel és az eszközökkel kapcsolatban többnyire három nézet szokott lenni: az egyik azt mondja, hogy “soha jobbat”, a másik azt, hogy “így ment ez mindig”, a harmadik pedig, hogy “jobb lett volna soha”. Szerintem a három nézetből kellene összegyúrni valamiféle középutat, ami azt mondja, hogy tulajdonképpen minden technológia egy fausti alku. Ez azt jelenti, hogy egyszerre vesz el és ad valamit. Igaz ez evolúciós szempontból is.

Van egy nagyon érdekes könyv, az Alone Together, amely arról szól: egyre inkább megfigyelhető az a jelenség, hogy bár együtt vannak az emberek, mégsem egymásra figyelnek. Pldául előveszik a mobiljukat vasárnapi ebéd közben, aztán van egy nagyon érdekes kutatás, amely szerint sokan – olyan 20-30% – szex után elsőként megnézik az okostelefonjukat. Beülnek a legkisebb helyiségbe a lakásban, és viszik magukkal a mobiljukat, a tabletjüket, megnézik a Facebookot. Úgy érzik, hogy lemaradnak valamiről, és emiatt elfelejtik a személyes élményt, a személyes kommunikációt. Még egy fontos dolog: mivel az interneten írásban kommunikálunk, van időnk meggondolni, hogy mit mondunk, a személyes kommunikációnak viszont mindig van egy kockázata.

 

Szintén érdekes téma a technológia és az oktatás kapcsolata. Mennyire épül be a technológia az oktatásba, mennyire használják értelmesen tanárok és diákok?

Ez egy nagyon nehéz téma, de nagy kedvencem is. Alapvetően az a gond, hogy a mai oktatási rendszerünk valamikor a 18. században született, és az ipari korszak igényeit elégíti ki. E rendszer körül akkora nehézkedés alakult ki, hogy nagyon nehéz megváltoztatni. Amikor jött a rádió vagy a televízió, akkor azt gondolták, hogy ez meg fogja változtatni azt a módot, ahogyan tanítunk. Ehhez képest ezek a technológiák csak a felszínen érintették meg az iskolát, nem használják őket. Ugyanez a helyzet a számítógéppel: megjelent már a 70-es, 80-as években, és tulajdonképpen gettóba zárták. Bevitték a gépterembe, és a gépterem kulcsát a technikatanár zsebébe rakták.

A másik gond, hogy úgy használjuk az oktatási rendszer tananyagait, a pedagógiát és az értékelést, mintha nem történt volna semmi az elmúlt ötven évben. Nagyon komplex világra kellene felkészíteni a gyerekeket, ahol teljesen másfajta készségekre van szükségük ahhoz, hogy jól tudjanak boldogulni. Van egy érdekes gondolat: a 3R-t (angol rövidítés és szójáték alapján: írás, olvasás, számolás) a 4K-nak (kollaboráció, kíváncsiság, komplexitásra való felkészülés, kreativitás)  kellene felváltania. Az oktatásnak elsősorban nem tananyag, hanem készség központúnak kellene lennie. Ez a felsőoktatásban jutott a legelőrébb, ahol elektronikus keretrendszereket használunk, de ezek sincsenek teljesen megfelelően integrálva.

 

Mennyire uraljuk a naponta használt technológiai eszközeinket, vagy mondjuk a Facebookot? A Facebookon heti rendszerességgel őrjöngenek az emberek, hogy megint megváltozott valami.

Van egy mítosz, amely megkülönbözteti a digitális bevándorlókat (legyenek mondjuk ezek az 1990 előtt születettek) és a digitális bennszülötteket. Utóbbiakról azt mondják, hogy ők már már ezzel nőttek fel, azaz mindent tudnak. De az a helyzet, hogy nem. Volt egy mondás, hogy milyen jó lesz, ha majd a sulinetes nemzedék megjelenik az egyetemen, mert ezek a gyerekek ismerik a számítógépet, tudnak prezentálni, dolgozatokat írni, a technológia csínja-bínja a kezükben van. Ehhez képest azt látjuk, hogy – köszönhetően az oktatás skanzen jellegének –  kinevelték a gyerekekből a kreativitást, azt, hogy hogyan kell ezeket az eszközöket oktatási célra használni. Jött a sulinetes nemzedék, és láttuk, hogy ugyanúgy ülnek a padban, kevés kivételtől eltekintve ugyanúgy nem érdekli őket az oktatás, nem nagyon szólnak hozzá, max ha laptoppal, okostelefonnal jönnek, akkor azt ki tudja mire használják. Tehát ez az egész dolog nem igazán tudott az oktatásban szervesülni.

Ezek a gyerekek, attól hogy fiatalok, még nem feltétlen tudják jól használni az eszközöket. Szoftver egonómiára lenne szükség, azaz úgy kellene az interfészeket alakítani, hogy intuitív módon is felfedezhetőek legyenek. Az Apple ebben nagyon ügyes, az iOS-t intuitív módon nagyon egyszerű használni. De ebbe az irányba megy az Ubuntu is. Óriási vita van most: a Microsoft 1995 óta először fogja megváltoztatni annak az interfésznek a logikáját, amin keresztül kommunikálunk. Eltűnik például a start menü. A vita arról folyik, hogyan lehet az embereket átnevelni egy teljesen más logikára. Ez mind arról szól, hogy hozzászokunk ahhoz, hogy hogyan használunk eszközöket, és zavar minket, ha ezt megváltoztatják.

 

A teljes beszélgetés hanganyaga (zenékkel együtt) szerdától elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk szeptember 10-én Dobó Mátyás lesz.

Pintér Róbert a fenti témákról vitaindítót tart és beszélgetést vezet a Digitália konferenciánkon, melynek programja elérhető ezen a linken. Még lehet jelentkezni:)

Médiapiac

A közmédia is a kommunizmus áldozataira emlékezik

A történelem egyik legsötétebb korszakának eseményeit a közmédia több csatornája felidézi: műsorokkal, filmekkel és aktuális történések feldolgozásával.

Közzétéve:

Fortepan / ETH Zürich

A közmédia számos csatornáján megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Immár húsz éve ezen a napon “figyelmeztetőként és emlékeztetőként tekintünk vissza a korszak történéseire és emlékezünk a világszerte százmilliónál is több áldozatra”

– írták a közleményben.

A Duna Televízió csütörtökön este a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 20.30-tól tűzi műsorára A színésznőt, az 1960-as években játszódó izgalmas filmdrámában az igaz szerelem és a hatalmi érdekek ütköznek egymással. Az M5 csatorna kulturális csatornán 20.55-kor kerül adásba az Örök tél, egy történelmi játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.

A Kossuth rádión 21.30-tól a Nagyok című műsorban a kommunista évtizedek jellegzetes alakjával, a rendszerellenes tüntetéseken szilárd elvi alapokon tiltakozó, sok éves börtönbüntetést, a börtönben számos éhségsztrájkot vállaló, többször elektrosokkal megkínzott Pákh Tibor jogásszal készült beszélgetés hangzik el.

A Duna Televízión, a Duna World-ön, az M5-ön és a Kossuth rádión több műsorban is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, egész nap érdemes tehát figyelemmel követni a közmédia csatornáit – tudatta az MTVA.

Borítókép: József körút a Corvin (Kisfaludy) köznél. Harcképtelenné tett T-34/85 harckocsi. Szemben a Práter utca – Nap utca – Baross utca közötti házsor

Tovább olvasom

Médiapiac

Kanada és Ausztrália összefog a techcégek ellen

A két ország vezetői megegyeztek a techóriások megregulázásnak koordinálásában.

Közzétéve:

A Reuters jelentése szerint Justin Trudeau kanadai és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden egy telefonbeszélgetés során megegyeztek arról, hogy mostantól együttműködnek abban, hogy rákényszerítsék a techcégeket – köztük a Facebookot is – arra, hogy fizessenek az átvett hírekért.

A kormányfő az ottawai jelentés szerint „megegyezett, hogy fogják a koordináltan fognak cselekedni annak érdekében, hogy a techóriások bevételei egyenlőbb arányban legyen megosztva az alkotók és a médiumok között”.

Mint a Mandiner korábban megírta, Ausztrália az elmúlt héten bevezetett egy új médiakódexet, amely rákényszerítené a Googlet és a Facebookot arra, hogy fizessen az ausztrál médiumoktól átvett hírekért.

Erre a Facebook úgy reagált, hogy letiltotta az országban a hírek megoszthatóságát és befagyasztott több kormányzati, illetve hatósági fiókot is. Scott Morrison akkor figyelmeztetett, hogy amit ma Ausztrália megtesz, abban több ország is követni fogja – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Háborút kezdett a baloldal a jobboldali sajtó ellen

A Newsmax, a Fox News és a One America News Network csatornák sugárzásának beszüntetésére szólította fel két demokrata képviselő a televíziós műsorszolgáltatókat, mert szerintük álhíreket terjesztenek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Még mindig a Capitolium ostroma a téma az Egyesült Államokban, de nem csak Donald Trump szerepét vizsgálja a tragikus események kapcsán a szenátus. A demokraták a republikánusokat támogató médiát támadják.

Anna Eshoo és Jerry McNerney demokrata képviselők nyílt levelükben arra szólították fel a televíziós műsorszolgáltatókat, hogy vegyék ki programkínálatukból a Newsmax, a Fox News és a One Amerika News Network csatornákat, mert szerintük a Capitolium ostrománál támogatták a randalírozókat.

A Newsmax úgy reagált, a demokraták a szabad véleménynyilvánítás jogától akarják megfosztani a republikánusokat.

A Donald Trump mögött álló Newsmax televízió több műsora is foglalkozott a témával, az American Agenda például összeszedte, hogy műsorvezetőik már a Capitolium elleni támadás alatt elítélték a behatolókat.

Felháborítónak tartom a Capitoliumnál készült felvételeket, amelyeket láttam ma délután. Az erőszaknak nincs helye a társadalmunkban.

A közvagyon elpusztítása elfogadhatatlan, ez a rendfenntartó erők semmibevétele.

Ez nem amerikai viselkedés! Ezt nem tehetjük!

Ennél jobbak vagyunk, ezt el kell ítélni! Elítéljük az erőszakot. Elítéljük. Rendben?

Azokat, akik illegális dolgokat tettek, le kell tartóztatni!

Egy kisebb csoport, a hatalmas tömegből szerdán túl messzire ment. A Newsmax elítéli őket

– hangzottak el az alábbi mondatok az amerikai hírcsatorna több műsorában is, majd jogászokat, társadalomtudósokat, civil szakembereket szólaltattak meg, akik mind felemelték szavukat a sajtószabadság védelmében – hangzott el a Hír TV műsorában.

Mindezek ellenére kezdeményezték a demokrata képviselők a csatorna kivételét a televíziós műsorszolgáltatók kínálatából.

Tovább olvasom