Kövess minket!

Médiapiac

Milyen lesz az új Forma-1?

Egyre többet tudni arról, pontosan mit és mennyiért vett meg a UPC anyacége a világ egyik legismertebb sportesemény-sorozatának szervezőjééből. Az ár egy kicsit alacsonyabb a korábban sejtettnél, de tisztulni látszik a kép is: mit hoz a holnap.

A korábban nyolc és fél milliárd dollárosnak beharangozott üzlet valójában ennél jóval kisebb bevásárlás lesz. A Liberty Global Media ugyanis nem szőröstül-bőröstül szerzi meg a Delta Topco nevű céget, hanem a főrészvényes CVC Capitals itteni részesedéséből szerez most 18,7 százaléknyit, 746 millió dollárért. Ezzel az egész vállalatot hajszálnyival nyolcmilliárd fölé árazva be. Egy kis osztással-szorzással láthatjuk, hogy van némi értékeltérés, ennek oka azonban az, hogy a szavazati joggal rendelkező papírok a CVC kezén vannak. Plusz még bonyolult ügyletek sora zárja a tranzakciót.

2017 első negyedévére ugyanis 35,3 százalékig tornássza fel részesedését a cégben a Liberty, amely 2,9 milliárd dollár értékű saját részvénnyel rendezi a számlát az akkorra már Formula One Groupra keresztelt cégben. Ezzel párhuzamosan pedig a kisebb részvényesek is eladnak a médiavállalatnak érdekeltségükből.

Rajtrácson

Az ügyletet jóvá kell hagynia még az Európai Bizottságnak és a Nemzetközi Autószövetségnek (FIA) is, de – mint arra a sztorit a napokban elsőként feldobó német auto motor und sport is utal cikkében – nem valószínű, hogy a szakági szervezet megtorpedózná az ügyletet. Akkor sem, ha a korábbi kivásárlási kezdeményezések idején még kétes pénzügyi alapokkal próbálta megfúrni az ügyletet.

Az engedékenység oka a vevő kiléte lehet: a negyedszázada alakult, 25 ezer embert foglalkoztató, 10 milliárd dolláros éves árbevételt felmutató Libertyre nemigen lehet ráhúzni, hogy a startvonalon toporzékoló nyeretlen kétéves. De akár az is szerepet játszhat, hogy a FIA is pénzhez jut az eladás során, ha az új gazda a tőzsdére viszi a Forma-1-et. Mégpedig viszonylag nagyobb summához: egykori 454 ezer dolláros befektetése helyett most 80 milliót kaphat a szövetség.

Tribünről nézve

Noha a Liberty már jelezte, hogy szeretné a jegyárbevételek növelésével gyakoribb csilingelésre bírni a kasszát, de a versenyek számát nem emelheti – erre ugyanis a szavazattöbbség birtokában sincsen módja. Magyarán egyhamar nem módosul a 22 versenyes plafon – miközben a Nascar nézői évi 36 viadallal számolhatnak.

A helyszínekben viszont lehet változás, hiszen a rendezők már korábban is fontolgatták, hogy visszatérnek (vagy legalábbis közelítenek) a kiindulóponthoz, azaz visszavesznek az egzotikus helyszínekből. Még akkor is, ha ott – például az országmarketing érdekében – lenyelik, hogy a magas szervezői díjak miatt szinte garantáltan veszteséges a rendezés.

Ez lenne a másik változás: a vevő ugyanis alapvetően változtatna a bevételi struktúrán. A szervezői költségek csökkenése miatt középtávon a jegyárak is lejjebb csúszhatnak, és további versenyek is rentábilissá válhatnak. (Ettől még valószínű, hogy nem ugrik meg azok száma, akik 30–50 millió dollárt tolnának a licencszerzésbe, hogy aztán belevágjanak egy pálya -ennél is jóval költségesebb – építésébe.)

Amúgy se a szabályrendszer, se 2020-ig a csapatok kifizetésének módja nem változik, hacsak nem kötnek egyezik meg a jogtulajdonos Delta Topco erről az érdekeltekkel. A Liberty amerikai sportpiaci ismeretei viszont hosszabb távon szerepet kaphatnak az arányok változásában – márpedig ha az anyagi lehetőségek közelítenek egymáshoz, a versengés is kiegyenlítettebb lehet. Akkor pedig izgalmasabbak lesznek a futamok, több nézőt ültetnek a lelátókra vagy a tévé elé – nagyobb bevételhez juttatva a tulajdonosokat és befektetésre csábító tőzsdei céggé téve a vállalatot.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom