Kövess minket!

Médiapiac

Milkovics Pál: Teljesíthetetlen Karácsonyék elvárása

Számos pontot kell még tisztázni a Karácsony Gergely-féle városvezetés ingyenes lapokat érintő előterjesztése kapcsán, amelyről a maga a főpolgármester is ellentmondásosan nyilatkozott Milkovics Pál szerint. A Pesti Hírlap tulajdonosa a Médiapiacnak hangsúlyozta: precedens nélküli és teljesíthetetlen, hogy egy napilap minden számából úgy követeljen magának négy oldalt egy külső szereplő, hogy a főszerkesztőnek még beleszólása se legyen az elhelyezett tartalomba.

Milkovics Pál, a Pesti Hírlap tulajdonosa azt gondolja, hogy bizonyosan csak valamiféle félreértés lehet a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat által október elején elfogadott, az ingyenes lapokat érintő előterjesztés. Utóbbi kimondja, hogy a Főváros tulajdonában álló közterületeken csak akkor adható közterület-használati hozzájárulás az ingyenes sajtótermékek osztogatásához, ha az adott termék tulajdonosa az egyes lapszámokban legalább négy oldalt ingyenesen biztosít a Főváros számára, amelyeken utóbbi tartalomban és formában a saját maga által meghatározott „közérdekű” anyagokat közölhet. A rendelet szerint az újság nem szólhat bele hogy milyen tartalom kerül a négy kolumnára.

 

– Értelmezésre szorul ez az önkormányzati rendelet, ugyanis a benne foglaltak alapján teljesen ellehetetlenítené a Pesti Hírlapot. Ezért jogászok segítségét kértük, hogy értelmezzék a Fővárosi Önkormányzattal az előterjesztés tartalmát és célkitűzéseit, kollégáim megkezdték az egyeztetéseket

– jelentette ki a Médiapiacnak Milkovics Pál. Mint rámutatott, a Főváros vezetése is ellentmondásosan nyilatkozott a módosításról, hiszen míg arról is lehetett hallani, hogy egységesen vonatkoznának minden terjesztőre a rendeletben foglaltak, Karácsony a hvg.hu-nak adott interjúban már arról beszélt, hogy a laptulajdonosokkal külön-külön kötnének megállapodást.

 

– Abból a szempontból is precedens nélküli a Főváros elvárása, hogy négy oldalt kérnek az ingyenes lapok minden egyes számából, amibe magának a főszerkesztőnek sem lehet beleszólása. Elképzelhetetlen, hogy bárhol Európában hasonló igényeket támasszanak például a több nagyvárosban is megjelenő Metro újsággal kapcsolatban. A Pesti Hírlap 12 oldalából 4 elvétele 33 százalékos tartalomveszteséget jelentene, a lap 16 oldalra bővítése pedig olyan áremelkedést jelentene, amit nem tudnánk kigazdálkodni napi megjelenés mellett. Ráadásul a mi lapunk berliner formátumú, a Metropol – amelyet szintén érintene a módosítás – pedig fél berliner formátumú, tehát a Pesti Hírlapban például dupla annyi tartalmat jelentene az a négy oldalnyi terjedelem – fejtette ki Milkovics Pál. Hozzátette: jelenleg is milliós összegeket fizetnek a Fővárosnak, azért hogy a közterületeken osztogathassák az ingyenes lapot, úgy hogy éppen csak túl tudták élni a járvány okozta sokkot.

 

A médiatulajdonos reagált Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke álláspontjára is. Utóbbi lapunk kérdésére korábban úgy vélte, hogy „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein rendkívül nagy versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje. Milkovics ennek kapcsán azt hangsúlyozta,

bízik benne, hogy a piac, illetve az olvasók dönthetik majd el, hogy érdemes-e egy lapnak megjelennie, nem pedig az önkormányzat, vagy egy szakmai szervezet.

Azzal összefüggésben, hogy Hargitai úgy vélte, a négy oldalnyi “közérdekű információt” a Főváros a közlekedést érintő híradásokkal is kitölthetné napi szinten, Milkovics Pál arra mutatott rá, hogy szeretné, ha a lap főszerkesztője dönthetné el, mi az, ami közérdekű.

Médiapiac

A teljes televíziós piac idei dobogós műsora lett az Eb-döntő

A vasárnapi Spanyolország–Anglia találkozó – az előző döntő eredményeihez hasonlóan – kiemelkedő nézettséget ért el hazánkban: a nézők közel 40 százaléka választotta az M4 Sportot.

Közzétéve:

A spanyol Álvaro Morata magasba emeli a labdarúgó Európa-bajnokság trófeáját, az Henri Delaunay-kupát a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokság döntője után, fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye kiemelte: a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzése nemcsak a nyár egyik legjobban várt televíziós sporteseménye volt, hanem bebizonyította, hogy a magyarok továbbra is szenvedélyesen rajonganak a futballért.

A közvetítés ideje alatt a tévénézők csaknem 40 százaléka, 1 millió 323 ezer fő választotta az M4 Sportot, így az év harmadik legnézettebb televíziós eseménye volt.

Különösen a 18-49 évesek körében volt népszerű a mérkőzés, szintén közel 40 százalékos közönségaránnyal, ezzel az Eb-döntő a fiatalabb korosztály körében az idei év második legnézettebb műsora lett. A közvetítés idején az M4 Sport volt mind közül a legnézettebb csatorna: összesen több mint 2 millió 185 ezren kapcsolódtak be legalább egy percre a mérkőzésbe. A legnézettebb perc az első félidő végén, 21.45-kor volt, amikor több mint 1,5 millióan figyelték az eseményeket.

Az m4sport.hu oldalon online 186 ezer fő nézte a döntőt.

A döntő nézettsége az előző, 2021-es finálé nézettségéhez hasonlóan alakult. A Spanyolország–Anglia döntő 1,3 millió fő fölötti nézettséggel az idei Eb legnézettebb mérkőzései között szerepelt a magyar vonatkozású mérkőzések mellett.

Az M4 Sport a kontinensviadal után a párizsi nyári olimpiai játékok közvetítésével szolgálja a sportrajongó közönséget – áll a kommünikében. Hozzáfűzte: már két nappal a megnyitó előtt, jövő hét szerdától minden korábbinál sokoldalúbb és részletesebb műsorfolyammal készülnek a közmédia sportfelületei. Az M4 Sport és az M4 Sport+ csatornáján, a Nemzeti Sportrádióban, a Kossuth Rádióban, a Nemzeti Sportban, továbbá az internetes felületeiken élőben követhetik az érdeklődők az olimpia történéseit – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Memorandumot írt alá a Google és a román kormány

A bukaresti Ciolacu-kormány által kiadott közlemény szerint az együttműködés célja az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia alkalmazása, az online közszolgáltatások működési hatékonyságának a növelése, a kormány digitális biztonságának a növelése, az innováció terjesztése a közszférában.

Közzétéve:

A memorandum tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyekre Románia készül a digitalizálás, az innováció és a kutatás területén.

A memorandumot a kutatási tárca vezetője, Bogdan Ivan írta alá a Google képviselőivel azt követően, hogy Marcel Ciolacu kormányfő találkozott Thomas Kuriannal, a Google Cloud ügyvezető igazgatójával.

„Vállaltuk, hogy működésbe helyezzük a kormányzati felhőt. A Google szakértelme elengedhetetlen ahhoz, hogy jó teljesítményű és biztonságos közszolgáltatásokat nyújtsunk a román állampolgárok számára”

– idézi Marcel Ciolacut az economedia.ro.

Romániának 1,84 milliárd euró áll rendelkezésére a digitalizálást célzó beruházásokra az országos helyreállítási terv keretében. Ennek legfontosabb eleme az úgynevezett kormányzati felhő, ami lehetővé teszi majd a közintézmények online adatbázisai közti akadálymentes kommunikációt, valamint a közegészségügy digitalizálását.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei

Átláthatatlanok a kormánykritikus médiumok külföldről származó bevételei; a kormánykritikus médiumokhoz külföldről érkező források teljes körű felderítése hatékony szabályozás hiányában gyakorlatilag lehetetlen – írta a Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Közzétéve:

444

Az egyes kiadók (cégek, alapítványok vagy egyesületek) nyilvános éves beszámolóiban ezen bevételek “egyéb bevétel” vagy “támogatás” cím alatt szerepelnek, de azok részletezése opcionális, így “még az sem deríthető ki feltétlenül”, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek források. Amennyiben az egyes orgánumok saját felületükön hoznak nyilvánosságra az ilyen adatokat, úgy ott sem mindig nevezik meg a pontos támogatókat.

A 2023-as évre vonatkozóan a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. például “olvasó támogatások” alatt 42 milliós bevételt jelez, a nyugat.hu-t kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület 90 milliós forrást “az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás” soron, a Partizán YouTube-csatornát üzemeltető alapítvány pedig 572 milliós “külföldi támogatást” vagy 105 milliónyi “nem magánszemélytől” származó forrást jelölt meg

– közölték.

Már a gyakran átláthatatlan éves beszámolók alapján is biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz éves szinten milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek. A 2022-es országgyűlési választásokat követően “kirobbant botrány” ráirányította a közvélemény figyelmét a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletekre. Azon túl, hogy a választáson közösen induló ellenzéki pártokkal és azok választási kampányával kapcsolatban a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja merült fel, a magyar közvéleményt célzó külföldi szereplők általi befolyásolási törekvésre is fény derült, hiszen legalább egy, a nyíltan kormányellenes ezalenyeg.hu hírportált üzemeltető kiadó, az Oraculum 2020 Kft. jutott – a nyilvánosság addigi kizárásával – a kampány során külföldről származó közel 2 milliárd forintnyi forráshoz – írták.

Noha Magyarországon – a sajtószabadság jegyében – nem tiltott, hogy akár politikával foglalkozó médiumok külföldről fogadjanak el támogatásokat vagy megrendeléseket, a 2022-es eset mégis rávilágított a magyar médiapiac szürke zónájára, azaz bizonyos médiumoknak, a donor magyarországi politikai céljait szolgáló külföldi finanszírozására.

A jelenség még békeidőben és választási kampányidőszakon túl is sérti Magyarország szuverenitását, de napjaink háborús időszakában akár nyilvánvaló “(nemzet)biztonsági” kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára és közvéleményére, hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék

– írták.

A donorok oldaláról többfajta minta fedezhető fel. Egyrészt külföldi közpénzforrást biztosítanak magyarországi médiafelületeknek külföldi kormányok és azok magyarországi nagykövetségei. Ebben élen jár az Egyesült Államok, amelynek budapesti nagykövetsége az általa kiírt “Szabad Média” pályázaton keresztül két körben összesen 146 034 780 forint értékben nyújtott támogatást 20 pályázónak.

A pályázatot az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége forrásainak felhasználásával a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, és választotta ki a támogatásra ajánlott pályázatokat, melyek jóváhagyásáról az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége döntött. Továbbá közvetlen donorként jelenik meg például az Egyesült Államok külügyminisztériuma alá tartozó Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor Affairs, mely a Van Másik Zrt. által működtetett Telex-akadémia működését támogatja közel 300 millió forinttal. Szintén az Egyesült Államok finanszírozza a szabadeuropa.hu-t, amely az Egyesült Államok kongresszusa által dotált U.S. Agency for Global Media részeként működik és – a kongresszusi beszámoló szerint – csak a 2023-as évben több mint másfél millió dollárt (mintegy 560 millió forintot) költöttek rá – írták.

Magyarországi médiumok külföldi finanszírozóiként beazonosíthatunk nemzetközi szervezeteket és egyéb donorokat is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió.

Az Európai Bizottság nehezen kereshető adatbázisából kinyert információk szerint különböző projekteken keresztül legalább közel 1 millió (966 601 euro, mintegy 400 millió forint) eurónyi forrásban részesültek magyarországi kormánykritikus médiumok (HVG, Magyar Jeti Zrt., nyugat.hu, atlatszo.hu, sőt még a MÚOSZ is). Az unió médiafinanszírozása “nem tűnik lankadni”, hiszen csak a hírterületen aktív médiumoknak meghirdetett és már futó projektjeinek összértéke közel 200 millió euro (mintegy 75 milliárd forint) – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom