Kövess minket!

Médiapiac

Mi lesz veled, nyomtatott lappiac?

A koronavírus-járvány minden iparágra rendkívül erőteljes negatív hatással van, nem kivétel ez alól a médiapiac sem, különösen nehéz idők várnak a nyomtatott lapok szerkesztőségeire, kiadóira. A helyzetre való tekintettel, talán a legfontosabb kérdésnek jártam utána, hogy vajon hogyan alakul át a hazai nyomtatott lappiac, és milyen hatása lesz a kialakuló gazdasági válságnak a szegmensre. Ehhez pedig olyan orgánumok szakembereit kerestem meg, mint a HVG, a 168 Óra, a Marquard Media Magyarország, a Forbes és a Ringier Axel Springer Magyarország.

A print lapok a digitalizáció erősödésével jó ideje nehéz helyzetben vannak. Az egyébként is szorult helyzetből most egy olyan állapotba kerülnek, amelynek ha tetszik, ha nem, de lesznek kárvallottjai. Elég csak a január végén elindult, a budapesti Belváros utcáin, ingyenesen terjesztett napilapra, a Pesti Hírlapra gondolnunk, amely először azt jelentette be, hogy a járvány hozta döntések értelmében egy ideig nem kerül utcára, majd a múlt héten az is kiderült, hogy a főszerkesztő, Kerényi György távozik a laptól, ahol a digitális működésre való erőteljesebb átállás megszorításokat és átszervezéseket von maga után.

HVG (Forrás: HVG Facebook)
HVG (Forrás: HVG Facebook)

Nincsenek könnyű helyzetben a hetilapok sem. Szauer Tamás, az egyik legolvasottabb közéleti, gazdasági és politikai hetilap, a HVG marketing és terjesztési igazgatója szerint minden magyarországi cég életére óriási hatással lesz a válság. Néhány termék iránt robbanásszerű a pillanatnyi kereslet, de a legtöbben sajnos nem ebben a helyzetben vannak. A rendezvény-szervezési tevékenységüknél már most szembetűnő a probléma, ott egyik napról a másikra kellett minden tervüket törölni a nyár végéig. Jelenleg webináriumok szervezését tervezik.

„A hirdetési bevételeink, ahogy mindenki másnak, nekünk is csökkenésnek indultak. A HVG-t, a hvg.hu-t és a hvg360-at szerencsére rendületlenül olvassák az emberek” – mondja.

A HVG szerkesztősége és az összes többi munkatárs is már hetek óta otthoni munkavégzésben látja el a feladatait. Az irodába csak ritkán, és a csak a legszükségesebb feladatok ellátására járnak be. Ilyenkor is szigorú szabályokat betartva végzik a munkájukat, hogy vigyázzanak egymás egészségére.

„Ahogy sok más cég, úgy mi is az első napok nehézségei után kezdünk rutinosabbak lenni a távoli kapcsolattartásban és az együttműködésben. A szerkesztőség továbbra is elkötelezetten látja el munkáját és a legfontosabb feladatának az emberek pontos és hiteles tájékoztatását tartja. Ilyen időkben vetül fény arra, hogy az újságírás nem munka, hanem hivatás! A szervezetünk többi tagja is nem ritkán 12-14 órát dolgozik, hogy zavartalanul működhessen minden online és print kiadványunk. A legtrükkösebb feladat az ikonikussá vált heti címlapok elkészítése volt, mivel ez rengeteg közös gondolkodást, ötletelést igényel. Ha rátekintek a legutóbbi címlapra, azt látom, hogy sikeresen abszolváltuk ezt a feladatot” – teszi hozzá.

Miután arról beszélünk, hogy több nemzetközi magazin döntött úgy, hogy az aktuális számát digitálisan olvasható formában is elérhetővé teszi, mások pedig már azt is bejelentették, hogy idén már nem jelentkeznek print kiadvánnyal, felmerül a kérdés, vajon milyen hatással lesz a válság a nyomtatott lappiacra a járvány lecsengése után? Ezzel kapcsolatban Szauer Tamás azt mondja, hogy a HVG hetilap teljes egészében elérhető a hvg360 digitális hírmagazinon keresztül. Ha ezt most ingyenessé tennék, akkor pár hónapig élvezhetnék az olvasók a hetilap tartalmait, de lehet, hogy utána soha többé. Ezt a bevételi forrást tehát nagyon fontosnak tartja a működésükhöz.

Mi lennénk a legboldogabbak, ha tudnánk a választ a print termékek iránti kereslet alakulására. Több mint két hete van vészhelyzet kihirdetve az országban. Aki ennyi idő után határozott kijelentést tesz a print piac sorsáról, azt nem lehet komolyan venni. Egy dolgot biztosan tudunk, a HVG negyven éve jelenik meg minden héten, és ha rajtunk múlik, ez a következő negyven évben is így lesz.

168 Óra (Forrás: 168 Óra Facebook)
168 Óra (Forrás: 168 Óra Facebook)

A járvány miatt kialakuló gazdasági válság hatásait valóban még csak megjósolni lehet, a 168 Óra közéleti hetilapot kiadó Telegráf Kiadó Kft. marketingigazgatója, Simon Zsuzsa szerint is felelőtlenség lenne a jelenlegi helyzetben és a rendelkezésre álló információk alapján bármit is prognosztizálni.

Ami biztos, hogy a kiadónk igyekszik több lábon állni. Továbbra is preferáljuk a lap digitális változatának terjesztését, amelyre eddig is több formában elő lehetett fizetni. Ugyanilyen fontos számunkra a meglévő printes előfizetői állomány gondozása, illetve az előfizetők körének folyamatos bővítése, az előfizetők számának növelése. Folytatódik az önálló, tematikus időszakos kiadványok megjelentetése, mint például a Magán-ügy egészségügyi magazin volt, és ilyen a hamarosan megjelenő Utcafront exkluzív építészeti kiadvány is, amely megvásárolható lesz az újságárusoknál, illetve megrendelhető lesz a kiadóban.

A többek között a Nők Lapja, az ELLE, a Marie Claire és a Cosmopolitan kiadója, a Centrál Médiacsoport megszorítási intézkedéseinek értelmében elsőként a működési költségeinek csökkentését jelentette be, de arról is beszámoltak, hogy ez a munkaórák ideiglenes rövidülésével párosul.

A hetvenéves Nők Lapja olvasói átéltek már számtalan krízishelyzetet, de ahogy az mindig is volt, a lapot az olvasói egy olyan fórumnak tartják, ahol a nemzedékek értik és értékelik egymást, ahol szót értenek egymással. Mint írják, a régi értékek most felértékelődnek és az önzés, individualizmus helyét a közösség, a fegyelmezettség, az összefogás váltja fel.

A lap szerkesztősége által közzétett állásfoglalás szerint a szenzációkeltő vagy pánikkeltő információáradattal szemben az a céljuk, hogy hitelesen tájékoztassanak, és a szélsőségektől mentes, mélyebb, teljesebb információkhoz juttassák olvasóikat. Ugyanakkor kiemelten figyelnek arra is, hogy ezekben az embert próbáló hetekben legyen a járványon és a karanténon kívül is életünk. „A normál, hétköznapi örömök segítenek megőrizni a testi és lelki egészségünket, ezért mindent megteszünk azért, hogy igényes szórakozást nyújtsunk olvasóinknak. Fontosnak tartjuk, hogy enyhítsük a bezártság okozta megpróbáltatást, és segítsünk kikapcsolódni.

Hiszünk benne, hogy a javasolt szabályok betartásával, önfegyelemmel juthatunk túl a leghamarabb ezen a válságon. Viselkedjünk felelősen.”

A sok bizonytalanságot ígérő jövővel kapcsolatban pedig azt írják, bizakodóak, a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetből is létezik kiút, de ehhez ki kell lépni a komfortzónából, ami a kezdeti szorongató érzéseken túl azt is jelenti, hogy új ismereteket kell szereznünk, eddig nem próbált módszerekkel kell közelítenünk a kihívásokhoz. „Ha nem is a régi, kitaposott úton haladva, de mindig van folytatás.”

A pozitivitás fontosságát hangsúlyozza a Marie Claire internetes változata, a marieclaire.hu is. A szerkesztőség tagjai hiszik, hogy nagy szükség van rájuk, ők a szavak erejével tudnak most leginkább segíteni. Emellett elindítottak egy podcast sorozatot Nyugimese címmel, amelyhez több színész csatlakozott, hogy esténként kedvenc történeteiket, verseiket olvassák fel kicsiknek és nagyoknak.

A Cosmopolitan ugyancsak erősíti internetes jelenlétét, a Cosmo.hu virtuális jógatermet hozott létre, ahol a hét minden napján, hétfőtől vasárnapig a Yogasecrets oktatói tartanak jóga és meditációs órákat, amelyeket élőben követhetnek a home office-ban mozogni vágyók. Mint mondják, egy órán átlagosan 30 ezren vesznek részt virtuálisan és rendkívül pozitívak a visszajelzések, hiszen ez „kézzelfogható” segítség azoknak, akik komolyan veszik az #otthonmaradok kampányt.

A nyomtatott újságok iránti kereslet évről évre csökken, a koronavírus-járvány, illetve az ezzel járó intézkedések, mint az otthoni karanténok, a nyitvatartási- és kijárási korlátozások további nehézséget jelentenek, hiszen a potenciális vásárlók eltűnnek az újságosoktól. A Lapker Zrt. képzési, kommunikációs és marketingvezetője, Szirtes Bernadett azt nyilatkozta az Indexnek, hogy azért nem maradnak print lapok nélkül a vásárlók, ugyanis a nagy élelmiszerláncoknál, mint amilyen a Lidl, az Aldi, a Spar, az Auchan, a Tesco, a CBA vagy a Coop, a terjesztés és az árusítás továbbra is zavartalan, folyamatosan tudják biztosítani az újságokat a boltok polcaira.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete a múlt héten kéréssel fordult a Kormányzathoz, amely szerint a jelenleg zajló koronavírus-járvány miatt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) választó újságírókra, médiamunkásokra is terjesszék ki az adómentesítési szabályokat, mert valójában a tartalom-előállításban elsősorban ezen adózási formában dolgoznak a kiadók munkavállalói.

Mint írják, a jelenleg kialakult médiapiaci és gazdasági helyzet kapcsán a kiadói társadalom nem győzi hangsúlyozni, hogy nem létezik média és tartalomszolgáltatás reklámbevételek nélkül, így az MLE is kiáll a Magyar Reklámszövetség kérése mellett, miszerint is terjesszék ki a gazdasági kármentési intézkedési csomagot a reklám-, média- és pr-ügynökségek, a sales house-ok, a közterületi piaci szereplők, direkmarketing szolgáltatók és a marketing kutatással foglalkozó vállalkozások tekintetében. Hozzáteszik, a sajtó útján a különböző médiumok segítségével az állampolgárokhoz eljuttatott korrekt, gyors, pontos információk életeteket menthetnek.

Marquard Media Magyarország Kft kiadványai (Forrás: Marquard Media Group AG)
Marquard Media Magyarország Kft kiadványai (Forrás: Marquard Media Group AG)

Óhidi Zsuzsanna, a Marquard Media Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a pandémia sajtópiacra gyakorolt hatásáról azt mondja: „Minden bevételi lábunknál érezzük a csökkenést, elkezdtük felkészíteni a szervezetet arra, hogy ez az elkövetkező három hónapban így is marad. Ugyanakkor vannak területek, amelyeket már a járvány utáni időkre készítünk fel, ezekbe továbbra is invesztálunk. Ilyen a digitális tartalomfejlesztés, az adat alapú tartalomgyártás, a vadonatúj kupon applikációnk, a ShoppieGO és az e-kereskedelem.”

A járvány miatt kialakult helyzetben a kiadóhoz tartozó orgánumok, mint az InStyle, a JOY, az Éva magazin, az Apa magazin, a Gyereklélek és a Runner’s World is más-más stratégia mentén működik tovább. „A legtöbb esetben az online csatornák fejlesztésére csoportosítottuk át a kapacitásokat, kivétel a JOY magazin, ahol az újragondolt JOY-Napok indokolttá teszi a magazinok megjelentetését. Természetesen a válság elmúltával visszatérünk a papírhoz is, a portfólió összetételén nem tervezünk változtatni, ebben egyébként is nagyot léptünk a múlt év végén, amikor két tematika köré rendeztük termékeinket, ugyanakkor az sem kérdés, hogy minden szerkesztőségnek újra kell gondolnia a terméke szerepét, lehetőségeit a post-COVID világban.” Hozzátette:

Mi nagyon drukkolunk annak, hogy a kisebb szereplők, akik a piac sokszínűségét biztosítják, kitartsanak, ugyanakkor számítunk rá, hogy újabb és újabb lapok tűnnek el a standokról. Emellett mi is megtettük azt a gesztust, szinte azonnal a járvány kitörése után, hogy a Shopacholic.hu-n, a saját webshopunkban, kedvezményes áron, digitálisan letölthetővé tettük a kiadványainkat.

Forbes (Forrás: Forbes)

A Forbes üzleti magazin is gyorsan reagált a megváltozott helyzetre: a teljes csapat home office-ból dolgozik, e-mailen, fájlmegosztós és videó-konferenciás platformokon szervezik a munkát.

A több lábon álló márkának a legnagyobb kihívást az eseményüzletáguk jelenti, amely a legérintettebb mind közül, de arra is számítanak, hogy a kiskereskedelmi és a hirdetési árbevételeik is csökkenni fognak.

Eltökéltek vagyunk, hogy a print magazint folyamatosan megjelentessük, ezt a több mint hétezer előfizetőnk miatt sem tehetjük másként. Hamarosan jelentkezünk új digitális fejlesztésekkel

– mondta Kocsis Attila kiadóvezető.

A Ringier Axel Springer Magyarország Kft. az összes kiadványukra – így többek között a Blikkre, tvr-hétre és a Glamour magazinra – vonatkozóan is úgy tartja, hogy amíg a jelenlegi körülmények között fenntartható lesz, az online termékeik mellett minden nyomtatott kiadványukkal szeretnének változatlan minőségben és terjedelemben megjelenni, a megszokott gyakorisággal.

Az, hogy ezt pontosan meddig és hogyan tehetjük meg, a fogyasztói döntések rohamos átalakulása mellett nagyban múlik a gyártó- és terjesztő hálózatot érintő változásokon, és természetesen hirdető partnereink lépésein is. Az üzleti döntéseinket megalapozottan szeretnénk meghozni, elsietni nem akarjuk őket, ugyanakkor kellő időben kell reagálnunk – ezért napi szinten értékeljük az üzletünk alakulását, modellezünk és folyamatosan újratervezünk

– mondja Varga Eszter vállalati kommunikációs menedzser.

– Ingyenes tartalmakkal mi is készültünk: az elmúlt héten hozzáférhetővé tettük az Issuu.com digitális standon a bookazine-sorozatunk első számának tartalmát, valamint ezen a héten a GEO magazinunk legutóbbi számát, és folyamatosan bővítjük az ide feltöltött kiadványaink körét.”

Egyszerre lesz tehát kemény és izgalmas, számtalan kérdőjellel tűzdelt elkövetkezendő időszak a nyomtatott lappiac szereplői számára. Egyfelől látható, hogy mindenki azzal számol, hogy a kevesebb hirdetési bevételek miatt csökkenni fognak a bevételek, ugyanakkor a kialakult válsághelyzet számos egyedi gondolatnak, újításnak köszönhetően akár még egyfajta vérfrissítést is hozhat. A kiadók és szerkesztőségek kénytelenek lesznek átgondolni a terveiket, és nagy küzdelmek árán, de amennyire csak lehet, kitartani, hiszen noha a járvány igazi nagy médiapiaci vesztesei között ott lesznek a print lapok, lesznek olyanok, akik képesek megtalálni a menekülési formát.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom