Kövess minket!

Médiapiac

Megvannak a Média a Társadalomért díjazottjai

Három újságíró kapta a Hungarian Business Leaders Forum díját.

Doros Judit (Népszabadság), Lőwy-Korponay Bereniké (HETEK) és Bíró Bori (Klub Rádió) kapta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) „Média a Társadalomért” díját. Az elismeréseket február 26-án, ünnepi fogadáson adták át a Brit Nagykövetségen.

A 2013-ban tizenkettedik alkalommal meghirdetett pályázat célja elismerni a társadalmi összefogás és felelősségvállalás példaértékű bemutatását, a társadalom, és a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlődését elősegítő, a különböző szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával sikeresen megvalósuló kezdeményezések népszerűsítését a médiában. A HBLF nagyra értékeli az újságírók társadalmi elkötelezettségét, amit ezen pályázat évente történő kiírásával, és az adott év legkiemelkedőbb írásainak, riportjainak díjazásával is el kíván ismerni.

„Nagy-Britannia kormánya világszerte elkötelezetten védi az emberi jogokat és hirdeti a társadalmi egyenlőséget. A média rendkívül fontos szerepet játszik az ezekkel kapcsolatos követendő példák és jó gyakorlatok bemutatásában. Az a tény pedig, hogy ezt a díjat az üzleti vezetők fóruma hozta létre Magyarországon, bizonyítja, hogy a kormányok és a média mellett az üzleti szféra is rengeteget tud tenni az emberi jogokért és a társadalmi egyenlőségért” – mondta a díjátadón Theresa Bubbear, brit nagykövet-helyettes.

A Média a Társadalomért díjra beérkezett pályaműveket a Krizsó Szilvia újságíró, Vrannai Katalin (IFUA Nonprofit Partner), Kövesdi Péter (újságíró), Simon András (ATV) és Stumpf András (Heti Válasz) alkotta zsűri értékelte. „Miközben egyre fontosabb volna a civilek és cégek társadalmi szerepvállalásának erősítése, ez egyre nehezebb feladat. Az igények növekednek, a lehetőségek szűkülnek. Ezért is különös öröm, hogy ennyi minőségi pályamunka érkezett, és hogy a támogatóink továbbra is kitartanak mellettünk” – mondta Kövesdi Péter a díjátadón.

2013-ban Doros Judit (Népszabadság) „Mese a sebekre” című cikkével érdemelte ki a Média a Társadalomért pályázat első díját, és az azzal járó 200.000 forintot. Az írás egy meseterápiás központot mutat be, ahol hátrányos helyzetű csoportoknak – állami gondozott gyerekeknek, leányanyáknak, börtönben lévő anyáknak és gyerekeiknek – szerveznek táborokat Paloznakon, a Balaton-felvidéken. Az I. helyezettnek járó oklevelet Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok vezetője és Tóth Valentin, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok vezetője adta át. „A Richter számára a társadalmi felelősségvállalás kiemelt jelentőséggel bír, éppen ezért igyekszünk egyre több programmal, minél szélesebb körben segíteni amennyire lehetőségeink engedik. Úgy vélem, a média, az újságíró lehet az a csatorna, mely felhívja, ráirányítja a figyelmet a társadalmi összefogásra, kapocs lehet a rászorulók és a támogatók között. Örömünkre szolgál, hogy több éve támogatói lehetünk ennek a díjnak, mellyel azokat a kitűnő újságírókat díjazzák, akik írásaikkal oly sokat tesznek a társadalomért.” – mondta el Beke Zsuzsa.

„Meghatározó piaci szereplőként a Dreher Sörgyárak Zrt. a felelős és fenntartható üzleti tevékenységén túl évek óta elkötelezett helyi és tágabb közösségek támogatása mellett. Szerintünk egy jó történet, mint a „Mese a sebekre”, nem ér véget a cikk végén, hanem további hatásokat, interakciókat válthat ki más elkötelezett szereplőkből, akik talán éppen ennek az írásnak a hatására kezdenek kisebb-nagyobb társadalmi ügyeket, támogatásra szoruló közösségeket támogatni. Gratulálunk Doros Juditnak a díjhoz” – mondta Tóth Valentin.

Lőwy-Korponay Bereniké (HETEK) a második helyezésért járó 150.000 forintos jutalomban részesült „A gurulók” című cikkéért, amiben megváltozott munkaképességű emberek – egy közhasznú, hiánypótló szolgáltatás keretében történő – foglalkoztatását mutatja be, melynek célja a mozgássérültek, mozgásukban akadályozottak ellátása egyénre szabott segédeszközökkel. A díjat Márta Irén, Holcim kommunikációs igazgatója adta át. Lőwy-Korponay Bereniké írása egy fantasztikus közösséget mutat be, amelyet a pozitív gondolkodás, az önzetlen segítség vágya mozgat. Büszkék vagyunk arra, hogy a Holcim a Média a Társadalomért Díj partnereként hosszú évek óta ráirányíthatja a figyelmet hasonló kezdeményezésekre és elismerésben részesítheti a média egy-egy kiemelkedő képviselőjét– mondta el Márta Irén.

Bíró Bori (Klub Rádió) végzett a 100.000 forintot érő harmadik helyen. „Mentális akadálymentesítés – tolerancia és elfogadás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának jegyében” című riportjában bemutatja, hogy a RehabJob Non-profit Kft. miként segíti felkészíteni különböző vállalatok munkatársait arra, hogy megváltozott munkaképességűeket fogadjanak be, és sikeresen integrálhassák őket a munkakörnyezetbe. Bíró Bori részére a díjat Nagy Andrea, a Magyar Telekom Nyrt. HR Kompetencia központvezetője adta át. „A Magyar Telekom működésében mindig is óriási szerepet kapott a társadalmi szerepvállalás, amelyet számos díj, elismerés igazol. Sokszínű vállalat vagyunk, tavaly elnyertük a „Fogyatékosság-barát Munkahely” címet, amelyben nagy szerepe volt az elmúlt években sorozatosan megvalósított Érzékenyítő programjainknak. A szemléletformálásban, gondolati akadálymentesítésben előttünk álló még hosszú úton segítségünkre vannak az olyan „tettestársak”, mint Bíró Bori. A Szerepvállalás című műsorban elhangzott riportsorozata mindannyiunk számára közel hozza azt a kérdéskört és annak felelősségét, amelynek súlyát egyébként csak akkor tapasztaljuk meg, ha közvetlenül vagy közvetve magunk is érintetté válunk” – fogalmazott Nagy Andrea.

A HBLF köszöni a Richter Gedeon Nyrt., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a Holcim Hungária Zrt. valamint a Sanoma Media Budapest Zrt. és a Média Ász, továbbá a Brit Nagykövetség támogatását.

A HBLF-ről: 1992 februárjában alakult meg a Hungarian Business Leaders Forum, Károly walesi herceg kezdeményezésére. A HBLF kettős céllal jött létre. Egyrészt minél szélesebb körben kívánja elfogadtatni, hogy a vállalatok felelősséggel tartoznak a társadalomért, másrészt a HBLF az aktív tagok munkájára építve programokat dolgoz ki és valósít meg. A fórum munkáját ma már közel száz elkötelezett tag támogatja.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom