Kövess minket!

Médiapiac

Megújult a hírközlési piacszabályozás

A jogértelmezés egyszerűbbé vált, a fogyasztók jogosítványai pedig kibővültek, így például egyszerűbb elállni a szerződésektől.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, dr. Karas Monika március 30-án hirdette ki a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. A hatóság elnöke a bejelentésen elmondta: „a rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.” Karas Monika kiemelte azt is, hogy „az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban.”

Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okostelefonok megjelenése, a mobilinternet elterjedése) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt az elmúlt években indult hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt, hogy a régi rendelet elavulttá vált.

Az új szabályozás jelentős többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozottabb védelmére. Az uniós jogforrásokkal harmonizált garanciális védelem a teljes magyar lakosságot és annak közel 20 millió előfizetői szerződését érinti (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internetszolgáltatás).

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben össze tudják hasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak – írja az NMHH közleménye. A kiskorúak védelme érdekében az ÁSZF-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödtek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma jelentősen csökkent. A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl, például a nem írásban megkötött szerződések esetén, kötelező egy, a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.

Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötésre” vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltételrendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét. A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét.

A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit ténylegesen használt. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban jelentős kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést. Jelentős újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt, a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt, az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választás során, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.

Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes, melynek igénylési feltételeit a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeiben meghatározni. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.

A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania. A kis- és középvállalkozások jelentős száma miatt fontosnak tartották az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározását is. Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. Míg a jelentős nagyságú, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata

Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.

Közzétéve:

Flickr

A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.

A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.

A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.

Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.

De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.

Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.

Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.

Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.

A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.

Borítókép: jelenet a filmből

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul a Pesti TV

Megszűnt a reggeli műsor, de ezzel párhuzamosan, este hat órától egy élő adásfolyam kezdődik. Az új műsorokkal este hattól jelentkeznek hétköznap és hétvégén is.

Közzétéve:

Hétközben 18 órakor egy könnyedebb, kedvcsináló adással, a Gerilla Bárral indulnak, és ezt követi majd egy teljesen megújuló élő műsor, a Pesti Riporter, minden hétköznap, amiben sok tehetséges, fiatal újságíró is bemutatkozik, akik

naponta forgatott anyagokkal jelentkeznek, egyben kiemelten fókuszálva a városi-önkormányzati ügyekre, de természetesen a világpolitika minden fontos eseményéről hírt adva

írja az Origo.

Ebben a műsorban a vendégek és a nézők is szerepet kapnak, hiszen bárki elmondhatja a véleményét a Pesti TV Közösség zárt csoportjában, ahova mindenkinek a jelentkezését várják. Ez az adásban megjelenik, illetve az ott jelentkezők közül minden nap egy-egy nézőt felhívnak majd, hogy szóljon hozzá az éppen aktuális témákhoz – közölte Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója.

Az átalakulással párhuzamosan néhány megszokott, kedvelt, sikeres műsor is új helyre kerül, erre folyamatosan felhívják a műsorfolyamban és a pestitv.pestisracok.hu oldalon is a nézők figyelmét.

Minden adás továbbra is visszanézhető a weboldalon, illetve a Facebook/YouTube-csatornákon is.

Újdonság lesz, hogy 20 órától is élőben jelentkeznek a megszokott műsorvezetők, illetve 21 órakor a Politikai Hobbistával folytatódik az adás. Hétvégén is az új műsorokkal jelentkeznek 18 órától.

Borítókép: Kamerapróba Jeszenszky Zsolttal a 15. kerületi stúdióban

Tovább olvasom