Médiapiac
Megszólal a Retro Rádió műsorgyártója: „Várható a harc”
Kisebb fennforgást okozott a rádiós piacon, hogy a napokban Retro Rádió néven új adó indult a a Rádió Q frekvenciáján, a budapesti 99,5 MHz-en. Ezzel versenytársat kapott ugyanis az egyik leghallgatottabb fővárosi rádió, a Sláger FM. Ráadásul az új rádió fő műsorbeszállító cége egyben a Rádió1-nek is készít műsort, amit szintén szokatlannak tartanak a piacon. A társaság tulajdonosát, Bertók Lászlót a tervekről, a tulajdonosi szerkezetről és a piacon felröppent pleykákról kérdeztük.
Fix programigazgatói pozíciót hagy maga mögött azért, hogy saját céget alapítson. Miért?
Kilenc rádiónál dolgoztam az elmúlt két évtizedben a Sláger Rádió indulásától mostanáig, és mindegyik sikeres és népszerű adó volt. Az elmúlt években mindig a konkurenciához hívtak dolgozni, és sokszor előfordult, hogy az újjal a saját előző munkámat kellett „legyőznöm”.
A hallgatókat is jobban ki lehet szolgálni úgy, hogy az egyik rádió nem a másikat akarja lenyomni, hanem együtt minél több hallgatói igényt próbálnak kielégíteni. Ha például egy gyártócégen belül, profi csapattal csinálsz egy oldies rádiót, egy top40-et játszó adót, mellé sport, vagy akár newsandtalk formátumot, több különböző célcsoportot is le tudsz fedni egyszerre. Ha a tulajdonosok megértik azt, hogy ez a fajta konkurencia nem bántja a másikat, hiszen nem egymástól vesznek el, ez egy jó szinergiát fog alkotni.
Piacon most azt találgatják, hogy mi a valódi cél a Retro Rádió elindításával. Van egy olyan teória, amely szerint a Sláger FM gyengítésére hozták létre. Erről mit tud?
A Retro Rádió és a Sláger FM zenei kínálata nem teljesen azonos, a Sláger leginkább a kilencvenes évek zenéit játssza, a Retro pedig kifejezetten oldies formátum, a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek slágereivel, de van átfedés a kettő között, úgyhogy azt gondolom, hosszú távon a hallgatottsági adatoknál várható majd harc. Egy ilyen versenyhelyzet nyertese a hallgató, akit mindkét rádió a lehető legjobb tartalommal akar majd kiszolgálni.
Azt is hallani, hogy Retro Rádió valóban Andy Vajna érdekeltsége.
A Retro Rádió nem Andy Vajna érdekeltsége, Tamás Ákos a tulajdonosa. |
Ha nem Vajna áll a háttérben, miért éri meg a két tulajdonosnak, hogy ugyanazzal a csapattal dolgozzanak?
Egyelőre e két rádió tulajdonosával sikerült megállapodnom. Teljesen bevett akár külföldön, akár a hazai internetes, vagy akár a tévés piacon, hogy ugyanaz a menedzsment különböző műsorokat különböző tulajdonosoknak gyárt, ideje, hogy a rádiók is elkezdjenek így működni. Az összesítésnél pedig nem csak egy jobb rádiót kapnak a tulajdonosok, hanem gazdaságilag is jobban megéri nekik velünk dolgozni, mint két különböző saját csapattal. Nem kell két irodát bérelni, nem kell két marketinges, kitelepüléseknél nem kell két különböző csapat, a kollégáink mindent el tudnak végezni, csökkennek a költségek.
Le kellett ülnöm velük,és meggyőznöm őket, hogy számukra csak előnyökkel jár ez a konstrukció. Sikerült, így mindkét adó műsorgyártását és üzemeltetését a Radio Factory végzi. A tulajdonosok megértették, hogy azt a szakmaiságot, és hozzáértést, amit a csapatommal hozni tudunk, máshol nem kapják meg. Nem minden rádiót lehet ugyanazzal a csapattal üzemeltetni, ez tény, de ennek a két rádiónak teljesen más a célcsoportja és a műsorstruktúrája, és én el tudtam fogadtatni a tulajdonosokkal, hogy mindkettőjük számára előnyös, ha két ilyen termék egy kézben van.
Az eltérő profil miatt teljesen másfajta műsort kell majd gyártania a két rádiónak. Kikkel fog együtt dolgozni, akik egyszerre képesek ilyen műsorokat készíteni?
Az elmúlt közel húsz évben a legjobb szakembereket gyűjtöttem magam köré, akikkel dolgozom most is. Minden területet lefedünk, a műsorgyártástól a promógyártáson át a zenei kínálat összeállításáig. A legjobb szakemberekkel dolgozunk most együtt. Évek óta megvan a fejemben, hogy ha egy ilyen céget csinálnék, kivel fogok majd együtt dolgozni, és sikerült is megnyernem mindenkit, akit szerettem volna.
Az elmúlt évekről beszél, mikor született meg az ötlet?
A Viacomnál töltött időszak alatt konzultánsként már dolgoztam együtt több rádióval is, amelyeknek a vételkörzete nem ért össze. Sőt, a Rádió 1 indulásakor is volt olyan helyzet, hogy párhuzamosan vittem több rádiót, hiszen az adók zenei kínálata teljesen más volt, de ez csak rövid ideig működött, a tulajdonosok ekkor még nem voltak nyitottak erre.
Miért működne jobban egy begyártó cég, mint egy saját, belső csapat?
Magyarországon nincs annyi ember, aki ennyi rádiót magas színvonalon tudna csinálni. |
Négy-öt rádióra elég ember van, és annál sokkal több adó szól jelenleg is csak Budapesten, a vidékről nem is beszélve, ahonnan a fővárosi rádiók hozzák fel folyamatosan a legtehetségesebb kollégákat. A nap végén, ha nem találsz ki valamilyen megoldást, az iparág fog veszíteni a minőségből, és ezzel a hallgató veszítene.
Hány rádiót tud kiszolgálni egyszerre?
Jelenlegi kapacitásunkkal azt gondolom, hogy akár párhuzamosan négy-öt rádiót is ki tudunk szolgálni tartalommal. Stúdióink vannak, amelyeknek a kihasználtsága még nem 100 százalékos, és tökéletesen alkalmasak arra, hogy műsorokat gyártsunk. Akár olyan műsorokat is tudunk készíteni, amelyeket egyenként nem érné meg legyártatni a tulajdonosoknak, de én megpróbálom ki gazdálkodni a költségvetésből, és így extra tartalmat is kapnak ők is, a hallgatók is. Több ilyen műsor ötlete van a fejemben, a jövő zenéje, hogy melyiket fogjuk tudni először megvalósítani, és melyik adón.
Médiapiac
Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség
A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.
Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:
a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.
A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.
A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:
általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.
A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.
Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében
– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.
Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.
Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.
Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.
Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.
Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:
- a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
- a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
- a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.
A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.
A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata
Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.
A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.
A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.
A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.
Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.
De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.
Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.
Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.
Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.
A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.
Borítókép: jelenet a filmből
Médiapiac
Megújul a Pesti TV
Megszűnt a reggeli műsor, de ezzel párhuzamosan, este hat órától egy élő adásfolyam kezdődik. Az új műsorokkal este hattól jelentkeznek hétköznap és hétvégén is.
Hétközben 18 órakor egy könnyedebb, kedvcsináló adással, a Gerilla Bárral indulnak, és ezt követi majd egy teljesen megújuló élő műsor, a Pesti Riporter, minden hétköznap, amiben sok tehetséges, fiatal újságíró is bemutatkozik, akik
naponta forgatott anyagokkal jelentkeznek, egyben kiemelten fókuszálva a városi-önkormányzati ügyekre, de természetesen a világpolitika minden fontos eseményéről hírt adva
Ebben a műsorban a vendégek és a nézők is szerepet kapnak, hiszen bárki elmondhatja a véleményét a Pesti TV Közösség zárt csoportjában, ahova mindenkinek a jelentkezését várják. Ez az adásban megjelenik, illetve az ott jelentkezők közül minden nap egy-egy nézőt felhívnak majd, hogy szóljon hozzá az éppen aktuális témákhoz – közölte Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója.
Az átalakulással párhuzamosan néhány megszokott, kedvelt, sikeres műsor is új helyre kerül, erre folyamatosan felhívják a műsorfolyamban és a pestitv.pestisracok.hu oldalon is a nézők figyelmét.
Minden adás továbbra is visszanézhető a weboldalon, illetve a Facebook/YouTube-csatornákon is.
Újdonság lesz, hogy 20 órától is élőben jelentkeznek a megszokott műsorvezetők, illetve 21 órakor a Politikai Hobbistával folytatódik az adás. Hétvégén is az új műsorokkal jelentkeznek 18 órától.
Borítókép: Kamerapróba Jeszenszky Zsolttal a 15. kerületi stúdióban