Kövess minket!

Médiapiac

Megalakult a Főszerkesztők Fóruma

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, akik egyesületet is létrehoznak ezek betartására és terjesztésére. Ennek már korábban is nekifutottak, több év után végre összejött a kezdeményezés. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag evidenciákról van szó, a kihívások és a nyomás csak nőtt a válság alatt, így minden korábbinál szükségesebb, hogy ki is mondják az alapigazságokat. Elhangzott többek között az is, hogy az avíttas újságírói szervezetek mellett lehetne alternatívát kínálni.

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, és Főszerkesztők Fóruma néven egyesületet hoznak létre ezen irányelvek betartásának és terjesztésének céljával. A Független Médiaközpontban tartott sajtóeseményen elhangzott: azért került sor erre a lépésre, mert “egyetértenek abban, hogy a szakma és a közönség érdeke is, hogy legyenek olyan közös értékek, amelyeket a szerkesztőségek – platformtól, műfajtól, célközönségtől, mérettől, világnézettől, stílustól függetlenül – mindannyian osztanak, ezek az értékek pedig legyenek ismertek és számonkérhetőek”.

Az irányelvek bevezetője úgy fogalmaz: “Az Etikai irányelvekhez csatlakozókként elismerjük és védjük a média szabadságát. A média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése”. Ez a munka azonban nem végezhető el a sajtóval szembeni megfelelő közbizalom nélkül – teszik hozzá.

Az idáig vezető folyamat több éven át húzódott. Mint Móricz Ilona a Független Médiaközpont részéről elmondta: már 4 éve vágytak erre a pillanatra, az etikai kódex első verziója ugyanis 2007-ben készült el. Az események aztán tavaly ősszel pörögtek fel, ekkor született az első konkrét javaslat egy szervezet létrehozására. Ehhez a főszerkesztők, egyéb vezető szerkesztőségi munkatársak személyükben csatlakoznak, azaz a felelősség közvetlenül hozzájuk rendelhető az elfogadott normák betartásáért.

Mint Weyer Balázs elmondta: nem volt még soha ennyire időszerű a szervezet létrehozása. A válság, a jogszabályi változások és a technológiai fejlődés együttesen ugyanis növekvő kihívást jelentenek a média számára, és így fontossá vált, hogy közösen mondjanak ki néhány alapvető igazságot. Ráadásul a médiacégekre nehezedő pénzügyi nyomás is nehezítette az utóbbi években az etikai szempontok figyelembe vételét.

A közös alapelvek kimondásán túl a főszerkesztői fórum célja, hogy erősítsék az etika oktatását az újságíróképzésben, esettanulmányokat és speciális irányelveket készítsenek, segítsék a szakmába vetett társadalmi bizalom növekedését, etikai tanácsadást és továbbképzést végezzenek, illetve a későbbiekben önszabályozói eljárásrendet dolgozzanak ki. Első lépésként a csatlakozott szerkesztőségvezetők publikálták felületeiken az irányelveket, s impresszumaikban folyamatosan jelzik annak elérhetőségét. A közös vállalás alapján az elveket aztán rendszeresen felülvizsgálják, a panaszokat transzparens módon kezelik.

A beszélgetésen számos szempont elhangzott. Többen is jelezték, hogy saját, akár a most elfogadott közös normáknál szigorúbb etikai kódexük van régebb óta. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója ugyanakkor elmondta: nincs egy etikus médium, csak etikus média van. “Eddig is tudtuk, melyik szerkesztőség megy túl bizonyos határokon, most majd lehet figyelmeztetni”, jelezte a közös minimumok fontosságát.

György Bence, a TV2 szerkesztőségvezetője elmondta: számára pozitív meglepetés volt, hogy végül harminchoz közeli név gyűlt össze a listán, ami jelzi, hogy sok dolog van, ami összetartja a szerkesztőségeket. Ő a kezdeményezéstől a szakmai presztízs és minőség növekedését várja, s a továbblépés lehetőségét látja a kezdeményezésben.

A helyszínen csatlakozó Vicsek Ferenc, Klubrádió főszerkesztő is azt jelezte, hogy ez egy “dinamikus viszony”, azaz az együttműködés majd alakulni fog még. Hozzátette: az egyszerűnek tűnő alapelveket nem könnyű betartani, így egyfajta “kedves kényszerzubbonyt” vesznek magukra azok, akik ehhez csatlakoznak.

Radetzky András, a HEROE és a Katolikus Rádió képviselője szerint azon rendszerek tudtak stabilan működni, ahol megérte – anyagi értelemben is – etikusnak lenni, ehhez azonban az is kell, hogy a közönség – a figyelme megvonásával – büntesse az etikátlanságot. Ez a megállapodás meglátása szerint “egy tégla a házban”, amilyenek például a médiaszabályozás bizonyos elemei, illetve az önszabályozási együttműködések a hatósággal.

Tóth Levente, a Népszabadság megbízott főszerkesztője azt reméli, nemsokára “ciki lesz kimaradni”. Újdonságot jelent, hogy ennyiféle világlátású ember össze tudott fogni, mivel eddig négy-öt főnél többen nem ültek le, s ők is csak egyes platformok, jellemzően a politika mentén tudtak összefogni. Ez ebben az esetben viszont nem igaz. Az előrelépés azért is fontos, mert az tapasztalható, hogy a konferenciákon mindenki azt hangoztatja, mennyire etikus, az anoním felmérésekből viszont mindig kiderül, mekkora baj van.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője Tóth szavaira reflektálva jelezte: eddig nem volt hiteles újságírói szervezet, a régebbi struktúrák politikával terhesek, így ez a fórum lehetőség arra, hogy legyen egy hiteles, szakmai szervezete az újságíró társadalomnak.

 

Az alapítók:

  • Barták Péter (Veszprémi Napló)
  • Borókai Gábor (Heti Válasz)
  • Elekes András (Fejér Megyei Hírlap)
  • Erdei Tamás (Metropol)
  • Gál Gyula (Helyi Téma)
  • Gavra Gábor (hvg.hu)
  • Gazda Albert (Origo)
  • Győrffy István (Veszprémi Napló)
  • György Bence (TV2 Tények)
  • Halmágyi Miklós (Vas Népe)
  • Íllisz László (Figyelő)
  • Juhász Gábor (HVG)
  • Kiss László (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló)
  • Kotroczó Róbert (RTL Klub Híradó)
  • Kövesdi Péter (Hír24)
  • Mészáros Zsófi (Index)
  • Mong Attila (Origo)
  • Móricz Ilona (Független Médiaközpont)
  • Murányi Marcell (Blikk)
  • Nádori Péter (Bors, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete)
  • Nyerges Csaba (Kisalföld)
  • Pallagi Ferenc (Bors)
  • Radetzky András (Katolikus Rádió, Fehárvár Rádió, Helyi Rádiók Országos Egyesülete)
  • Román Balázs (Kreatív)
  • Sulyok Erzsébet (Délmagyarország/Délvilág)
  • Szigeti Péter (Kreatív)
  • Szilágyi Károly (Indóház)
  • Tóth Levente (Népszabadság)
  • Vass Péter (HVG)
  • Vicsek Ferenc (Klub Rádió)
  • Virrasztó Zsolt (Zalai Hírlap)
  • Weyer Balázs

 

A Főszerkesztők Fóruma nyitott, az alapítók várják mindazokat a csatlakozókat, akik elfogadják az etikai irányelveket és vállalják annak betartását. A csatlakozni vágyók Weyer Balázsnál, a weyer@t-online.hu e-mail címen jelentkezhetnek.

Az alábbi kapcsolt dokumentumban elérhetőek az etikai irányelvek magyarul és angolul.

Médiapiac

Megújul a Pesti TV

Megszűnt a reggeli műsor, de ezzel párhuzamosan, este hat órától egy élő adásfolyam kezdődik. Az új műsorokkal este hattól jelentkeznek hétköznap és hétvégén is.

Közzétéve:

Hétközben 18 órakor egy könnyedebb, kedvcsináló adással, a Gerilla Bárral indulnak, és ezt követi majd egy teljesen megújuló élő műsor, a Pesti Riporter, minden hétköznap, amiben sok tehetséges, fiatal újságíró is bemutatkozik, akik

naponta forgatott anyagokkal jelentkeznek, egyben kiemelten fókuszálva a városi-önkormányzati ügyekre, de természetesen a világpolitika minden fontos eseményéről hírt adva

írja az Origo.

Ebben a műsorban a vendégek és a nézők is szerepet kapnak, hiszen bárki elmondhatja a véleményét a Pesti TV Közösség zárt csoportjában, ahova mindenkinek a jelentkezését várják. Ez az adásban megjelenik, illetve az ott jelentkezők közül minden nap egy-egy nézőt felhívnak majd, hogy szóljon hozzá az éppen aktuális témákhoz – közölte Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója.

Az átalakulással párhuzamosan néhány megszokott, kedvelt, sikeres műsor is új helyre kerül, erre folyamatosan felhívják a műsorfolyamban és a pestitv.pestisracok.hu oldalon is a nézők figyelmét.

Minden adás továbbra is visszanézhető a weboldalon, illetve a Facebook/YouTube-csatornákon is.

Újdonság lesz, hogy 20 órától is élőben jelentkeznek a megszokott műsorvezetők, illetve 21 órakor a Politikai Hobbistával folytatódik az adás. Hétvégén is az új műsorokkal jelentkeznek 18 órától.

Borítókép: Kamerapróba Jeszenszky Zsolttal a 15. kerületi stúdióban

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorosékat nem zavarja a főszerkesztő antiszemitizmusa

Soros György amerikai tőzsdespekuláns hallgatásba burkolózott, nem kommentálta a V4NA érdeklődésére a főszerkesztője antiszemita, kirekesztő e-mailjeit.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

Botrány tört ki Magyarországon, miután a Soros György érdekeltségi körébe tartozó baloldali propagandakiadvány főszerkesztője korábban antiszemita, kirekesztő e-maileket küldött munkatársainak.

Uj Péter még az Index.hu vezetőjeként egyik levelét a “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” tárggyal küldte ki, míg egy másikban durván antiszemita szöveget idézgetett. Ebben olyanok szerepeltek, mint “se**enbüntet fityma rabbi!”.

Mivel a 444.hu egyik befektetője a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) támogatását élvező Media Development and Investment Fund (MDIF) a V4NA levélben fordult az érintettekhez Uj kirohanása miatt.

Azt kérdezték:

  • Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  • Elhatárolódnak-e Uj Péter kijelentéseitől?
  • Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  • Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?

Soros György, az OSF és az MDIF is a hallgatás stratégiáját választotta. Ebből arra lehet következtetni, hogy Soros Györgyöt csak akkor érdekli az antiszemitizmus, ha az az ő ügyeit viszi előre.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom