Kövess minket!

Médiapiac

Még mindig a tévéhíradók bűvöletében élünk

Hiába az internet és a közösségi média előretörése, még mindig hiszünk a tévéhíradóknak. Legalábbis a Nézőpont Intézet elemzésének adatai szerint.

A Nézőpont Intézet Médiaműhelye 2000 fős személyes megkérdezésen alapuló közvélemény-kutatásban vizsgálta augusztusban és szeptemberben a lakossági hírműsor-fogyasztást. Az eredményeket úgy lehet összefoglalni, hogy a híradók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a lakosság tájékozódásában, alapvetően befolyásolva gondolkodásukat és a világról alkotott képüket.

A híradó még mindig fontos tájékozódási pont
Még mindig fontos, mi van a híradóban

A magyar társadalomra jellemző a hírműsor-fogyasztás: a kutatás során megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta hallgat vagy néz hírműsorokat, míg a megkérdezettek negyede hetente több alkalommal; ezzel szemben a válaszadók mindössze 3 százaléka állította, hogy soha nem figyeli a hírműsorokat. A demográfiai változók közül csak az életkor bír befolyásoló erővel a hírműsor-fogyasztást illetően: az idősebb korosztályok aktívabban követik a rádióban, televízióban elhangzó hírműsorokat, ugyanakkor a 18-29 éves korosztály tagjai közül is minden harmadik válaszadó naponta követi ezeket a híradásokat.

Az idősávok közül a két legnézettebb időszak a délután 18.00 és este 22.00 óra közötti, illetve a reggel 6 és 8 óra közötti sáv: a válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előbbi időszakban követi a hírműsorokat, míg 36 százalékuk inkább a reggeli idősávban nézi/hallgatja ezeket az adásokat.

A hírműsorok közönség körében megkülönböztetett szerepét jelzi, hogy a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte minden nap várja a híradót. Ugyanakkor – hasonlóan a hírműsorok követéséhez – ez is életkori sajátosságok által meghatározott, a fiatalabb korosztályokra kevésbé jellemző, míg az életkor előrehaladtával egyre fontosabbak ezek a műsorok az emberek számára: a 18-29 év közöttiek 33 százaléka várja minden nap a híradót, míg a 60 év felettiek esetében e csoport aránya 80 százalék.

Kiderült az is, hogy az összes megkérdezett 71 százalékára nem jellemző, hogy véletlenül kapcsolna az adott hírműsorra.

Tájékozódás a hírműsorokból

A kutatási adatok szerint a rádiós és televíziós hírműsorok jelentik a magyarok számára az elsődleges tájékozódás alapját. Az összes megkérdezett 47 százalékára teljes mértékben jellemző, hogy e forrásokból szereznek tudomást az új hírekről, míg további 36 százalékra inkább jellemző. Összességében tehát az emberek több mint 80 százaléka a rádióból és televízióból értesül az új információkról. A nyomtatott és az online sajtó szerepe Magyarországon kisebb, ugyanakkor lassú átrendeződés van folyamatban, tekintettel arra, hogy a fiatalabb korcsoportok egyre inkább az online médiát tekintik elsődleges tájékozódási alapnak.

A rádiós és televíziós hírműsorok és a nyomtatott sajtó szerepe a tájékozódásban az életkorral párhuzamosan nő, míg az online sajtóval kapcsolatban egy ellentétes trendről beszélhetünk: a fiatalabb generációk nagyobb arányban értesülnek az új hírekről ebből a forrásból, megközelíti a rádiós és televíziós hírműsorokat e tekintetben.

A hírműsorok szerkesztőinek felelősségére hívja fel a figyelmet, hogy az emberek jelentős része elsősorban azokat a híreket követi, amelyek érintik, a többiről rendszerint elkapcsolnak: az összes megkérdezett 42 százalékára jellemző ez az attitűd. Ez a hozzáállás erősebben jellemzi a fiatalabb korcsoportokat, ugyanakkor a 60 évnél idősebbek közel harmada szintén így tesz.

A hírszerkesztők „kapuőr” szerepét és felelősségét emeli ki az is, hogy a hazai közönség jelentős hányada tényként kezeli és teljes körű információként fogadja el az elsődleges forrásból megszerzett információkat: csak az összes megkérdezett 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jellemző rá, hogy a számára fontosabb híreknek más forrásból is utána néz, míg 43 százalékra ez inkább nem, vagy egyáltalán nem jellemző. Ez a fajta fogyasztói tudatosság nincs erős összefüggésben az életkorral, csak a legidősebb korosztály esetében mutatkozik némi eltérés. Ezzel szemben az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja ezt az attitűdöt: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább jellemző rá, hogy más forrásokból is utána néz az őt érintő híreknek.

A lakossági hírműsor-fogyasztást elemző adatok azt bizonyították, hogy a rádiók és televíziók hírműsorai továbbra is a hazai információszerzés vezető forrásai és az állampolgárok világról alkotott képének meghatározó alapjai. Az országos lefedettségű rádiók és televíziók, mint a hazai tájékoztatás meghatározó szereplői továbbra is töretlen pozícióval rendelkeznek a közvélemény formálásában, csak hosszabb távon várható vezető szerepük erodálása. A kutatás eredményei ugyanakkor ráirányítják a figyelmet a hírműsorok tartalmi és szerkesztési sajátosságainak vizsgálatára és a hírszerkesztők „kapuőr” szerepére és felelősségére.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom