Kövess minket!

Médiapiac

Magyar áfa-alany lesz a Google és a YouTube is

2015 januárjától uniós irányelv alapján a szolgáltatók az áfát már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybevevőinek székhelye alapján fizetik majd.

2015 januárjától uniós irányelv alapján Magyarországon is megváltoznak a telekommunikációs, a rádió és televíziós, illetve az internetes szolgáltatások adózásának szabályai. Az itthoni szolgáltatásokra eső 27 százalékos áfa már a magyar költségvetés bevételeit fogja bővíteni. A változásra vonatkozó törvénymódosítási javaslatot a napokban be is nyújtották parlamentnek – írja a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat közleménye.

Az intézkedés célja a nemzeti szabályok egységesítése, ezáltal az áfacsalások és egyéb visszaélések kiküszöbölése. Míg a termékértékesítések esetében a termék útja viszonylag jól nyomon követhető, a szolgáltatások (különösen a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások) esetén egy-egy ügylet könnyen kerülhet a nemzeti adóhatóságok látóterén kívülre.

Az eddigi szabályozás a telekommunikációs szolgáltatások, a rádió és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve az elektronikus úton – online – nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás nyújtójának székhelye alapján határozta meg, függetlenül attól, hogy az igénybevevő magánszemélyek a közösség mely tagállamában használták a szolgáltatást. A legtöbb szolgáltató logikus reakciója egyértelmű volt: bejelentkeztek a legalacsonyabb adókulccsal rendelkező tagállamban, esetleg az EU területén kívül és onnan nyújtottak online szolgáltatást, mentesülve a magasabb áfateher alól.

A 2015. január 1-jétől érvényes új rendelkezések értelmében a fenti szolgáltatások esetén a teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély lakhelye fogja meghatározni. Ilyen módon megszűnik a trükközés az alacsony adókulcsú tagállamba való székhelytelepítéssel, a szolgáltatás ott és akkora adómértékkel fog adózni, ahol azt ténylegesen nyújtják. Az adózó szolgáltató vagy minden érintett tagállamban regisztrál és áfa azonosítót kér, vagy nyilatkozatával belép egy egyablakos bevallási és befizetési rendszerbe, amelynek alapján elegendő lesz csupán egy összevont bevallást elkészítenie, amely tartalmazza a valamennyi érintett tagállamban felmerülő adófizetési kötelezettségét.

„Az EU következő lépése valószínűleg a telephely fogalmának újragondolása lesz majd, párhuzamosan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények újraértelmezésével” – magyarázza Kertész Gábor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adótanácsadó partnere. „Ma ugyanis ezekben a szektorokban a társasági adó szempontjából a képződő jövedelmek adózása szinte követhetetlen, mivel a technikai felszerelések földrajzi elhelyezkedéséhez kötődik. Ezt a helyzetet ma egy szolgáltató könnyen kihasználhatja úgy, hogy offshore országba települ, ahonnan minimális társasági adó megfizetése mellett nyújthatja nagy nyereséget hozó szolgáltatását amellett, hogy az áfa-szabályok alól is mentesül.”

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom