Kövess minket!

Médiapiac

MTE: Az Ab komment-döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát

Az Alkotmánybíróság május 27-i döntésével elutasította az MTE panaszát, amelyben kifogásolta, hogy egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája.

Újabb fejezetéhez érkezett a kommentekben megjelenő vélemények jogi megítéléséről folytatott csata. Az egy konkrét személyiségi jogsértési perben eredetileg még 2010-ben a Fővárosi Bíróságon (ma: Főv. Törvényszék) hozott ítélet – amelyet később a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Kúria is tárgyalt – Alaptörvény-ellenességének kimondását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság május 27-én a panaszt elutasította. Az alábbiakban az MTE ezzel kapcsolatos közleményét idézzük.

„Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.

Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.

Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek – ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik – el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jogalkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségioldal-szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.

A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségiplatform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.

Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.

Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.”

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom

Médiapiac

Varga Mihály: a magyar jogszabályok biztosítják a sajtószabadságot

A magyar jogszabályok biztosítják a sajtó szabadságát, a kormánynak sem eszköze, sem szándéka nincs beavatkozni a médiaviszonyokba – írta a holland pénzügyminiszternek Varga Mihály.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

A tárcavezető csütörtökön a közösségi oldalán osztotta meg azt a levelet, amelyben sajnálatát fejezte ki Wopke Hoekstra nyilatkozata miatt. A holland pénzügyminiszter a De Volkskrant című napilapban azt állította, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtó szabadságát.     

Varga Mihály szerint a belföldi médiumok piaci alapon működnek, és a mindennapok gyakorlata is igazolja, hogy a nyilvános vitákban valódi sokszínűség van. Hozzátette, hogy a kormánykritikus médiumok piaci részesedése minden objektív mérés szerint meghaladja az 50 százalékot.

A legolvasottabb hírportálok, a legtöbb embert elérő sajtóorgánumok többsége erősen bírálja a kormányt, a legnézettebb tévéadó a legkritikusabbak közé tartozik – fogalmazott.     

A pénzügyminiszter a magyar médiahelyzetet áttekintését javasolta, bízva abban, hogy holland kollégája ezután csak hiteles forrásokból fog tájékozódni.

A magyar kormány tisztában van azzal, hogy rendszeresen jelennek meg valótlan állítások a sajtószabadság helyzetéről, márpedig a félreértéseket csak a tények oszlathatják el.

Mindez kívánatos lenne a mostani helyzetben, hiszen az uniós tagállamok előtt álló kihívásokat csak együttműködve, tényeken alapuló véleményalkotással lehet megoldani – olvasható Varga Mihály levelében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom