Kövess minket!

Médiapiac

Liptai Claudia a legjobb zsűritag, Tilla a legjobb műsorvezető, Ördög Nóra a legjobb női műsorvezető

Tizenkét kategóriában hirdettek győztest a Televíziós Újságírók Díja gálán március 28-án este a Pesti Vigadóban.

Ötödik alkalommal értékelték a szakújságírók a tavalyi év legkiemelkedőbb televíziós teljesítményeit és személyiségeit. Az RTL Magyarország 5, a TV2 Csoport 5, az HBO 2 elismeréssel tért haza az idei Televíziós Újságírók Díja gáláról.

A Pesti Vigadóban rendezett, több mint kétszáz vendég részvételével zajló esemény házigazdája Gundel Takács Gábor volt, extra produkcióként színpadra lépett a Seven együttes. A díjakat az elismerést alapító szakmédiumok munkatársai adták át.

Gundel Takács Gábor
Fotó: Gundel Takács Gábor

A Televíziós Újságírók Díja gálaestjén tizenkét kategóriában hirdettek nyertest. A 24.hu, a Hír7, az Index-Comment:com, a Kreatív, a Médiapiac, az Origo, a SorozatJunkie, a SorozatWiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin és a Tvr-hét szakújságíróiból álló grémium díjazta a legjobb nagyszabású showműsort, a legjobb vetélkedőt, a legjobb comedy show-t, a legjobb realityt, a legjobb gasztro realityt, a legjobb női műsorvezetőt, a legjobb férfi műsorvezetőt, a legjobb zsűritagot, a legjobb magyar sorozatot, a legjobb színésznőt, a legjobb színészt és a legjobb mellékszereplőt.

Liptai Claudia
Fotó: Liptai Claudia

Zsűritag kategóriában idén a Sztárban sztár ítésze, Liptai Claudia vehetett át díjat.

Azt gondolom, hogy azért is kaptam meg a díjat Majka és Alex mellett, mert egy kicsit jobban ragozok, mint ők. Húsz éve csinálom ezt a szakmát, és annyi minden voltam már: megnyertem a legjobb női műsorvezető díját, most zsűritagként díjaztak, esetleg jövőre, egy nemváltó műtét után a legjobb férfi műsorvezető díját is elviszem. De a viccet félre téve: ebben a szakmában az a legfontosabb, hogy az ember megpróbáljon mindig önmaga lenni. Szerintem ez megy a legnehezebben! Mindig azt díjazzák, ha valakiről nem hull le a lepel és önazonos marad. Úgy érzem, ezért kaptam ezt a díjat

– mondta Liptai Claudia.

Ördög Nóra
Fotó: Ördög Nóra

A legjobb női műsorvezetőnek járó díjat Ördög Nóra nyerte, aki 2015-ben és 2016-ban és 2017-ben is megkapta az elismerést.

Negyedszerre kaptam meg a díjat, elnézést, hogy bőgök. Most, hogy negyedszerre is elnyertem, azt hiszem, el kell hinnem, hogy valóban a legjobb műsorvezető vagyok, bár az a legfontosabb feladatom, hogy ne higgyem el, hanem ugyanolyan keményen dolgozzak tovább, mint eddig

– mondta immáron négyszeres kategóriagyőztesként Ördög Nóra.

Till Attila
Fotó: Till Attila

Legjobb férfi műsorvezetőként Till Attilát szólították színpadra.

Ez az a kategória, ahol ötödik éve ugyanazok a jelöltek: Gundi, Balázs és én. Most ezek szerint én is sorra kerültem, amit nagyon köszönök, boldog vagyok. Öröm, hogy mások is azt látják, hogy szeretem ezeket a műsorokat vezetni, a mai napig is felpörget a pillanat, amikor a stúdióba lépek. Nagyon sokféle produkciót tudtam csinálni tavaly, olyan stábokkal, amelyekkel nagyon jól éreztem magam

– hangsúlyozta Till Attila.

A legjobb mellékszereplőnek járó díjat Debreczeny Csaba nyerte.

Köszönöm édesanyámnak. – neki már fölülre – édesapámnak – neki még ide – Kapitány Ivánéknak, az RTL-nek és a tököm tudja még kinek. Végül is, soha nem álltam még ilyen helyen. Most pedig rögtön egyből egy: első szerepem, első jelölésem, és azonnal megkaptam a díjat. A továbbiakban lépjünk így tovább

– viccelődött Debreczeny Csaba.

A legjobb színésznő kategória nyertese Lovas Rozi lett.

Egyáltalán nem számítottam erre, hiszen már a jelölés is szuper dolog volt. Hálás vagyok, hogy egy vígjátékban történt előadás így fel tudja kelteni az érdeklődést. Sok munka van benne, sok öröm és küszködés is. Köszönöm Kapitány Ivánnak és Lengyel Tominak is, akivel nagyon sokat dolgozom

– mondta Lovas Rozi.

A színész kategória nyertese Mácsai Pál lett, aki színházi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a díjátadó gálán.

2018-ban a Televíziós Újságírók Díját a következő televíziós produkciók, illetve személyiségek kapták:

Nagyszabású showműsor

Ninja Warrior Hungary (TV2)

Comedy show

Gyertek át! (RTL Klub)

Vetélkedő

Az 50 milliós játszma (TV2)

Reality

Survivor (RTL Klub)

Gasztro reality

A Konyhafőnök VIP (RTL Klub)

Zsűritag

Liptai Claudia (TV2 – Sztárban sztár)

Női műsorvezető

Ördög Nóra (TV2)

Férfi műsorvezető

Till Attila (TV2)

Magyar sorozat

Terápia (HBO)

Színésznő

Lovas Rozi (RTL Klub – A mi kis falunk)

Színész

Mácsai Pál (HBO – Terápia)

Mellékszereplő

Debreczeny Csaba (RTL Klub – A mi kis falunk)

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom