Kövess minket!

Médiapiac

Lezajlott az idei első nagy jogdíjkifizetés

Bár több televíziócsatornánál is gondok voltak a jogdíjfizetéssel, a tavalyinál 8 százalékkal több TV-s jogdíjat kaptak a szerzők és a többi jogdíjra jogosult. A rádiós és televíziós zenei elhangzások után összesen 3 milliárd 10 millió forintot fizetett az Artisjus, ennek 49,6%-a jutott magyar művekre.

Eljött a 2018-as első ún. nagyfelosztás ideje. Május 15-én összesen 3 milliárd 384 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek (valamint további jogosultnak) az Artisjus 151 470 különböző zeneműre. Ebből az összegből 1 milliárd 796 millió forint jutott magyar szerzőknek és más hazai jogosultaknak. A hazai szerzők közül összesen 7589-en részesültek ebből az összegből és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása.

Most az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat fizette ki az Artisjus. Ezeken kívül a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztásokat” is májusban kapták meg a szerzők, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalta a közös jogkezelő. A „nagyfelosztás” második üteme június végén zajlik majd le (koncert- és filmzenei jogdíjakkal).

Magyar vs. külföldi dalok elhangzásai és jogdíjai

Rádió

A rádiós elhangzásokra összességében 1 milliárd 564 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus 81 ezer különböző zenére – ebből 661 milliót (42%) magyar szerzőknek összesen 31 209 dalra vagy zeneműre. Az adatok alapján a korábbi évek tendenciája folytatódik: változatosabb volt a tavalyi évben játszott magyar zenék repertoárja, mint az egy évvel korábbi, és számosságát tekintve is több hazai zenét is lehetett hallani a rádiókban, mint 2016-ban. Természetesen még így is magasabb a külföldi zenék aránya összességében: a lejátszott zenék 62 százaléka volt külföldi szerzők műve, a rádiós jogdíjak 58 százaléka is hozzájuk jutott.

TV

A 2017-ben a televíziókban lejátszott zenék 1 milliárd 446 millió forint jogdíjat termeltek a hazai és külföldi szerzők (vagy örököseik, zeneműkiadóik) részére. Az összesen 84 ezer különböző elhangzott műnek a 25%-a volt magyar zene, de így is az összes jogdíj 57 százaléka jutott ezekre. A látszólagos aránytalanság oka az, hogy bár sokféleségüket tekintve a külföldi művek vannak túlsúlyban, magyar zenét gyakrabban játszanak a tévék, tehát számosságát tekintve mégis több a hazai műelhangzás a képernyőn.

Élő háttérzene

A nagyfelosztásba idén a rádiók és televíziók mellett a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene után járó jogdíj tartozott bele. Itt jelentősen más arányokat találunk szinte minden tekintetben. A 374 millió forint jogdíj 81%-a, mintegy 303 millió forint magyar szerzőknek járt 4190 dalra elosztva. Ez az arány még javult is a 2016-os évi adatokhoz képest: akkor a jogdíjak 76%-át kapták magyar szerzők. A 3009 szerző közül, akinek a művei vendéglátóhelyeken élőben elhangzottak, 1325 magyar (44%).

Hazai rádiós és televíziós piac

Az Artisjus 2017-ben 52 rádióállomás adatait dolgozta fel, az előző évben ez 42 volt. Ez nem a rádióállomások számának egyszerű növekedését jelenti, hiszen 2017-ben komoly átalakulások voltak a médiapiacon; adók szűntek meg és jöttek létre; változott a vételkörzetük nagysága.

A jogdíjat fizető 52 rádióban együttvéve 1 877 321-szer szólalt meg magyar szerző műve, ez a felosztásban résztvevő 31 209 művel számolva dalonként átlag 60 alkalom (amiben persze a rotációban szóló slágerek és az alig néhányszor játszott számok is benne vannak). Összesen 384 millió másodpercnyi, avagy 12 évnyi magyar zene szólt a rádiókban. Ez azonban még csak az úgynevezett konkrét lejátszásokat jelenti, hiszen a háttérként vagy például szignálként szolgáló funkcionális zenékért is járt a jogdíj ezek szerzőinek.

A legtöbb magyar zenét játszó rádiók a következők voltak 2017-ben: Dankó Rádió (125 356 db elhangzás), Rock FM (79 509 db elhangzás), Jazzy Rádió (64 797 db elhangzás), Forrás Rádió (59 465 db elhangzás), Sláger FM (50 943 db elhangzás).

Tavaly még 40 tévéadó adatai és befizetései alapján fizetett jogdíjat a szerzőknek az Artisjus. Idén már 46 csatorna adatai kerültek be a felosztásba, azonban ezek közül 9 csak részösszeggel szerepel a felosztásban (csak a kábelszolgáltatótól érkezett összeggel – közülük kettővel voltak eredményesek a tárgyalások, ám itt az összeg másik részét csak jövőre lehet kifizetni), 4 teljesen hiányzik (a kábelszolgáltató jogdíjakat jogi okokból nem lehet kifizetni a szerzőknek), egynél pedig a 4. negyedévi adatok a csatornánál fennálló informatikai hiba miatt hiányosak. Minden olyan esetben, ahol akár a befizetett jogdíjjal, akár a megkapott adatszolgáltatás minőségével probléma van, az Artisjus munkatársai megteszik a szükséges lépéseket – először egyeztetésekkel, majd felszólítással, végül jogi úton – írják.

Ezzel együtt is a televíziós jogdíj összege 12,5%-kal nőtt: a magyar szerzők, örökösök és zeneműkiadók műveire 831 millió forint televíziós jogdíjatkaptak – beleértve a konkrét zenei elhangzásokat és a többit is, mint például a szignál vagy az aláfestő zenéket. Ez az összeg 20 545 magyar dal vagy más zenemű szerzői között oszlik meg és 4556-an részesültek belőle.

A rádiókhoz hasonlóan a televízióknál is megkülönböztethető a konkrét és a funkcionális elhangzás. Azonban a tévéknél egészen más az arány a kettő között. Összesen 83 639 különböző zenemű hangzott el, ám ebből mindössze 28 965 konkrét elhangzás, a többi szignál, háttér- és reklámzene. A funkcionális zenék többségének külföldi a szerzője; a konkrét elhangzású műveknek azonban 41,8%-ban magyar szerzője volt.

Ha csak a magyar szerzők műveit nézzük, akkor a funkcionális és konkrét elhangzások időtartama között nagy a különbség: az előbbi 126 millió másodperc (4 év), utóbbi 51 millió, vagyis 1,5 évnyi magyar zene. Míg ez az időtartam csökkent a 2016-oshoz képest, az elhangzások száma nőtt.

A televíziók között hatalmas a különbség a zenei és nem zenei csatornák között. Ha csak a magyar szerzők által írt műveket nézzük, a más tematikájú csatornákon 50 ezerszer szólalt meg magyar dal, klip, koncertfelvétel stb. formában; míg a funkcionális elhangzások száma ennek százszorosa, 5 millió. A zenei tévékben 514 ezerszer szólalt meg magyar mű, a funkcionális elhangzások száma itt is magasabb, de korántsem annyira, mint más csatornákon: 611 ezer.

A legtöbb magyar zenét játszó televíziók a következők voltak 2017-ben: Muzsika TV (80 418 db elhangzás), Sláger TV (63 743 db elhangzás), Music Channel (35 161 db elhangzás), MTV Hungary / VIVA (21 624 db elhangzás), Hit Music (17 268 db elhangzás).

Férfi és női szerzők, élő és elhunyt szerzők aránya

A májusi nagyfelosztásban jogdíjban részesülő magyar szerzők között érdemes megnézni a férfiak és a nők arányát. A férfiak vannak túlnyomó többségben: 5635-en, a 877 nővel szemben. Vagyis az utóbbiak az összes szerző 13,5%-át képviselik (ez az arány egy kicsit javult 2016-hoz képest). Még nagyobb a különbség, ha a számukra átutalt összegeket nézzük: a rádiós jogdíjak mindössze 6,8%-át, a televíziós jogdíjak 7,5%-át kapják női szerzők. Vagyis a nagyobb forgalmú műveknek nagyobb arányban férfiak a szerzői.

Megnézték az élő és elhunyt – de még szerzői jogi védettséget élvező, vagyis 70 évnél nem régebben elhunyt – szerzők arányát is (itt nem téve különbséget magyarok és külföldiek között). A rádióban megszólaló művek szerzőinek 13,6%-a nem él már, és ez az arány csökkent; a televíziókban megszólaló zenék szerzői közt alacsonyabb arányban (10,2%) vannak az elhunytak.

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom