Kövess minket!

Médiapiac

Lájkolod vagy pluszolod?

A Google+ felhasználószámban még nem versenyez a Facebookkal, ám a jövőben még bármi lehet. Magyar piaci adatok és elemzés a Google szolgáltatásáról az NRC tanácsadójától, Sági Ferenctől. Az eredményeket három szakértő kommentálta különböző nézőpontokból. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a potenciál óriási, így korai leírni és a Buzz/Wave vonal bénázásával azonosítani a Google+-t.

A keresőóriás 4 hónappal ezelőtt indította közösségi média szolgáltatását, a Google+-t. A közelmúltban számos vélemény formálódott arról, hogy a Google+ és a Facebook ádáz harcot vív majd a közösségi média uralmáért. A Google+ jelenlegi 45 milliós táborával egyelőre nem veszi fel a versenyt a közösségi média terén 7 éves előnnyel és 800 milliós közösséggel bíró Facebookkal, ugyanakkor a Google a maga keresőmotorjával és anyagi, szellemi hátterével nem lebecsülendő ellenfél. A kérdés egyelőre az, hogy a Google+ a Google Buzz és a Google Wave sikertelenségi szériáját folytatja-e, vagy pedig idővel versenyképes ellenfélé növi-e ki magát a közösségi médiában. Az NRC 1000 fős, 18-69 éves hazai internetezőkre reprezentatív kutatása erre a kérdésre kereste a választ.

A Google közösségi média felé nyitása érhető: az online tartalomfogyasztás egyre inkább a közösségi médiához és azon belül a Facebookhoz kötődik, ha úgy tetszik, egyre több ember számára válik a Facebook és az internet szinte ekvivalensé. Ez a tendencia minden bizonnyal aggasztja a Google-t, amely elsősorban keresésre és egyéb szolgáltatásokra építi üzleti modelljét, és amely mindig nagy gondot fordított arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat közös platformon, egységesítve kínálja a fogyasztóknak. Az egységesített platformmal mindig is az volt a Google célja, hogy az internetezésre fordított időnek egyre nagyobb szeletét birtokolja, ugyanakkor a közösségi média és a Facebook megakasztani látszik törekvését.

A Google közösségi média felé kacsintása abból a nem elhanyagolható szempontból is érthető, hogy az online, mint kommunikációs csatorna egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az egyébként csökkenő ATL büdzsékből – elsősorban a rádió és a közterületi felületek rovására. Ráadásul az online piacon belül is az átrendeződés napjait éljük, a ma már klasszikusnak számító display jellegű hirdetésekről egyre inkább a search és a közösségi média felé fordul a hirdetők figyelme. Természetesen Magyarországon a közösségi médiát leginkább az iWiW és a Facebook uralja, ugyanakkor készültek már olyan prezentációk a közelmúltban, amelyben a Google+ már, mint egy közösségi média kampány egyik eleme szerepel a médiatervező eszköztárában.

A Google+ ismertségi adatai alapján első olvasatra akár sikerről is beszámolhatnánk, hiszen a 18-69 éves magyar internetezők között a támogatott ismertsége 40% körül állt októberben, ami – elvonatkoztatva attól a ténytől, hogy a világ egyik legismertebb márkájáról beszélünk -, nem is rossz érték. Az már ennél jóval nagyobb problémát jelent, hogy ez az érték júliusban is éppen ennyi volt, vagyis négy hónappal a debütálás után a Google+-nak nem sikerült számottevő ismertség-növekedésre szert tennie.

A stagnáló ismertségek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a regisztrálók száma sem mutat robbanásszerű növekedést a Google+-on. Az internetezők körében három hónap alatt a kezdeti 7 százalékról mindössze 13 százalékra “ugrott” a regisztráltak aránya. Ez a növekedés különösen annak fényében tűnik kevésnek, hogy a Facebook ugyanebben a célcsoportban hasonló erejű, 4 százalékpontos növekedést produkált ez időszak alatt, csakhogy jóval magasabb, 80 százalékhoz közelítő bázisról. Az pedig talán már nem is meglepő, hogy az iwiw regisztráltak aránya lassú csökkenést mutat, amely vélhetően trendszerűen fog folytatódni a következő hónapok folyamán.

A Google+ lassú növekedési üteme, már ami a regisztrációkat illeti, egyáltalán nem látszik érdemben gyorsulni. Kutatássorozatunkban megkérdeztük válaszadóinkat arról, hogy elképzelhető-e, hogy a következő 1 hónap során regisztrálni fognak az oldalon. Júliusban, az oldal indulása után az internetezők 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy regisztrálni fog az oldalon, ez az érték októberben 15 százalékon állt, ami a regisztrálási szándék (túl) lassú növekedését jelzi.

Pedig kezdetben mindenki azt hitte, hogy a regisztrációk üteme rendkívül magas lesz, hiszen nem 0-ról kellett kezdeni. Egy gmail-es fiókkal rendkívül egyszerű regisztrálni, és a Google összes integrált szolgáltatása rendelkezésére áll, hogy aktív tagja lehessen az újonnan alakult Google+ közösségnek. Ezek a tényezők azonban nem mutatnak kellő erőt a regisztráció ütemének felgyorsításához és az aktív tagság megnöveléséhez.

Jobban végiggondolva a történteket, talán mégsem olyan meglepő, hogy a regisztrációk növekedésének dinamikája nem mutat robbanásszerű növekedést. A Google+ a bevezetés során nagyon kevés pluszt nyújtott a Facebookhoz képest, az újdonság a Körök alkalmazásban (barátok, ismerősök rendszerszerűbb csoportosítása), a Sparksban (tartalomszűrő szolgáltatás) és a Hangoutsban (videóbeszélgetés) merült ki. Ezeken a megoldásokon túl a Google+ leginkább a Facebookra emlékeztet, viszont nem tud jobb, “fészbúkosabb” lenni a Facebooknál. Egyedül a barátok, ismerősök jobb csoportosítása (a Körök funkció) az a tényező, amelyben a Google+ veri a Facebookot, minden egyéb szempont (dizájn, átláthatóság, nyújtott szolgáltatások) alapján – egyelőre – alulmarad a riválissal szemben az internetezők szemében. Ahogy a kutatás kimutatja a legneuralgikusabb pont az ismerősök, barátok alacsony száma az oldalon, ez a hiány egy közösségi oldal esetében erős gátja a regisztrációk növekedésének.

Persze az is elképzelhető, hogy a Google+ épp a lassú hatalomátvételben bízik. Ahogy azt önmagukról kommunikálják, minden napra jut egy új Google+ feature, vagyis lépésről lépésre építkeznek. Van most már hitelesített celeb account, megjelentek az oldalon a játékok is, már a YouTube-ot is intergrálták az oldalba, és a hirdetők kedvében is igyekeznek járni a november közepén induló Google+ Pages szolgáltatással, amelynek révén a felhasználók – a Facebookhoz hasonlóan – csatlakozhatnak az általuk kedvelt márkákhoz, cégekhez, sőt saját oldalakat, csoportokat is létrehozhatnak.

Ezekre a fejlesztésekre a Google még mindig, mint kezdeti lépésekre tekint, hiszen az immáron a G+-szal, meg persze a Google által nyújtott egyéb lehetőségekből felálló szolgáltatáscsomagban hatalmas potenciál rejlik. A Gmail szerverét már most is számos cég használja levelezőrendszerként, a Google+ integrálásával pedig egyéb kommunikációs megoldásokat nyújtó rendszert lehet létrehozni üzleti szereplők számára.

A Google+ akár a Google fő profiljának számító keresési rendszert is megreformálhatja. Miért ne lehetne elképzelni, hogy a Google+-ból, mint ajánlási rendszerből (még) egyénre szabott(abb) találati lista jelenik meg a Google keresések során, ezáltal (még) értékesebbé téve a search kampányokat. Sőt, ha a rendszer a barátok plusszolására is súlyozza keresési eredményeit, és azt meg is jeleníti a találatokban, akkor a Word of Mouth hatás már a keresési folyamat során érvényesülhet.

Sági Ferenc

A fő kérdés persze, hogy e vélt és valós szolgáltatások beindítása milyen sebességgel rekrutál új tagokat a Google+ számára, egyáltalán be tud-e indulni egy öngerjesztő spirál, amelynek a kulcsa a kritikus tömeg megjelenése, amely újabb felhasználók regisztrálását generálja majd az oldalon. Nem szeretnénk ezzel kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni, hiszen ez a piac rendkívül gyors változásokra képes. Egy azonban biztosnak tűnik: addig, amíg a “lájkhoz” hasonlóan, a “plusszolás” is beépül a köznyelvbe, nagyon sok posztnak kell még lefolynia Facebook üzenőfalunkon.

Sági Ferenc (ferenc.sagi@nrc.hu)

 

Szakértői kommentek

Berényi Konrád

“A Google+ számai számomra nem meglepőek, hiszen napi szinten használom a szolgáltatást, és ‘belülről’ is látszik, hogy nem indult be igazán. De vannak, akik használják, és ismerkednek a felülettel – és olyanok is vannak, akik egyre inkább ott érzik otthon magukat. Igaz, ezek elsősorban azok az emberek, akik amúgy is elkötelezetten Google használók, így ez is egyfajta lojalitás-mérték részükről.

Általánosságban elmondható, hogy a Google+ technikailag nagyon jó szolgáltatás, de olyan versenytárs ellen indult harcban, aki szintén nagyon felkészült, és nem rest visszatámadi. Hiszen a legtöbb olyan jó ötlet, amit a Google+ bevezetett, nagyon hamar (6-8 héten belül) megjelent a Facebook-on is. Az asszimetrikus ismerős-érdeklődés bejelölésre például a Facebook-on a Subscriber (Feliratkozók és Feliratkozások) lett a válasz, a körökre az automatizált kategóriába sorolás. Vagyis ami új volt a Google+-ban, az nagyon rövid idő alatt elenyészett.

Ugyanakkor egy közösségi média szolgáltatás sikere nem elsősorban a technológián múlik, hanem a népszerűségen. A Google+ egyelőre nem divatos, nem érdekes. Nem találtak rá a tömegek: a sok millió felhasználó inkább csak kiváncsiságból regisztrált, nem a használat miatt. És sok tekintetben a Facebook sokkal jobb, mint a G+ – egyelőre.

De bármikor bekövetkezhet az, hogy valami kis apró ok miatt tömegek kiszeretnek a Facebookból és új játszóteret keresve átmennek a G+-ra. Nem lenne ez példa nélküli, a hazai felhasználók ezt tették, amikor a Facebook megjelent: a MyVip és az iWiW felhasználás drámaian lecsökkent, az aktivitások lenullázódtak, miközben a Facebook brutálisan felfutott. Egy ilyen divatban bízhatnak a Google-nél, és közben mindent megtesznek, hogy a G+-ba tereljék a felhasználókat (lásd Google Reader átalakítása, új YouTube felület). Vagyis most a cél a túlélés, és annak a mutatása, hogy igenis vannak és léteznek. És ez egyelőre jól megy a Google-nek.

Hogy mi lesz a jövő? Lesz-e akár csak fele olyan népszerű a Google+, mint a Facebook? Itt és most nem lehet megmondani. Az esély megvan rá, de a Facebook sem várja ezt felemelt kézzel. Azt hiszem, nem néhány hónapos csatának nézünk elébe.”

Berényi Konrád, online marketing tanácsadó

 

Dunder Krisztián

“Természetes jelenség, hogy a gigászokra jobban odafigyelünk, ránk – magyarokra – pedig az is jellemző, hogy örülünk, ha másnak valami nem megy. A Google a közösségi szolgáltatások piacán már többször mellényúlt, de butaság lenne azt feltételezni, hogy nem tanult belőle.

Az is érdekes, hogy amíg az online médiában a Google Plus jövője szinte állandó téma, addig a Facebook keresési szolgáltatása nem – pedig az valószínűsíthetően jóval kevésbé rúg labdába, mint a csendesen növekvő Google+. Kicsit olyan ez, mint a narancs és a citrom: mindkettő kerek, mindkettőt fogyasztjuk, de nem ugyanolyan célból, nem ugyanolyan arányban.

A Google+-ra sokan – szerintem hibásan – egy újabb socialnetworkként tekintenek, pedig ha jobban belegondolunk, az alapvető digitális szolgáltatások (email, fotó, naptár, stb.) összekapcsolódásával és további szofisztikált szolgáltatásokkal kiegészülve jó kis kollekció lesz ez: munka és szórakozás felhőtlen, de mégis a felhőben – és immáron nagyon pontos üzleti célzási lehetőségekkel. Már ha rászoknak a felhasználók – ahhoz pedig idő kell, akárhogy is hívják a szolgáltatást.” Dunder Krisztián, digitális üzletfejlesztési szakértő

 

Joanelli Tamás

“Mióta megjelent a Google+ a piacon, azóta folynak a találgatások arról, vajon bukásra van-e ítélve a keresőóriás közösségi próbálkozása, vagy borítékolt a siker? Személy szerint én úgy gondolom, erre még nagyon korai a választ keresni. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a Google nem a ‘lerohanós’ stratégiát választotta a Facebook-kal szemben, sokkal inkább a lassú építkezést. Nem szabad elfelejteni, hogy míg a Facebook-nak 800 millió regisztrált felhasználója van, addig a Google Plusnak 1 milliárd potenciális felhasználó áll rendelkezésére szinte azonnal: ennyien kapcsolódunk valamilyen módon a Google valamely szolgáltatásához, legykarabban a Gmailhez. Lassan, észrevétlenül a felhasználók azon veszik majd észre magukat, hogy már fenn is vannak a Google Plus-on, ebbe az irányba mutatnak a közelmúlt átalakításai a keresőóriás felhasználói felületein: folyamatosan integrálódik minden eszköz a közösségi oldalukba.

Úgy gondolom, a Buzz és a Wave után egy jó irányt sikerült megtalálnia a Google-nek, ezt láthatóan a Facebook is érzékeli, hiszen számos olyan funkciót vezettek be mostanában, melyek jók és hasznosak voltak a G+ -on. Így mostanra valóban elmondhatjuk, hogy kevés a különbség a két rendszer között, ám két dologban mégis nagy: a Google mögött ott a Gmail, a Youtube és a világ egyik legjobb kereső algoritmusa. Ha valamiben pedig nagyon gyenge a Facebook, az a Keresés funkciója. Ebben már most sokkal hatékonyabb az új platform.” Joanelli Tamás, BeSocial – ügyvezető igazgató

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom