Kövess minket!

Médiapiac

Kuponos piacot kutatott a GKIeNET és a Corvinus

Az online bónusz/kupon piac ugyanolyan dinamikával növekszik továbbra is, ahogy azt az előző évben láthattuk – állítja a GKIeNET és a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének közös kutatása, mely piacvezetőnek egyébként a Bónusz Brigádot hozta ki.

A híradásokban szinte naponta jelennek meg cikkek, nyilatkozatok az online bónuszos/kuponos értékesítésről. Az érdeklődés érthető, lévén 2011 folyamán szinte a semmiből nőtt ki a múlt évben összesen 4,2 milliárd forintos forgalmat bonyolító piac, és az összes vészjósló híresztelés ellenére a legkevésbé sem látszik, hogy a fejlődési dinamikájuk megtörne – legalábbis ezt állítja a kutatás, hozzátéve, hogy online bónusz/kupon vásárlóból egyre több van, az ajánlatok száma növekszik, ami mutatja, hogy egyre több kereskedő is kipróbálja, alkalmazza az értékesítés ezen formáját.

A GKIeNET és a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszéke még a bónuszos/kuponos oldalak indulásakor – 2010 végén – célul tűzte ki, hogy az oldalak teljesítményét mérni fogja, és ennek eredményeként időről-időre bemutatja a verseny alakulását. A kutatók 2012. első öt hónapjának eredményeit értékelték.

A hosszú farok működik

Azt írják, hogy a neves szerző, Chris Anderson által már 2008-ban leírt longtail – vagyis hosszú farok – jelenség az online bónuszos/kuponos cégek körében is megfigyelhető. A jelenlegi 20 megfigyelt cég közül a legtöbb mért adat vonatkozásában (ajánlatszám, eladott bónusz/kupon szám, árbevétel, Facebook követők száma stb.) egyértelműen látható, hogy az élboly teljesítménye kiemelkedő a többiekhez képest. Ajánlatszámot tekintve az első három értékesítő a piac 1/3-át míg forgalom tekintetében már közel 70%-át adja.

Mindez nem jelenti azt, hogy a kisebb árbevételt elérő cégek a „nagyokhoz” képest ügyetlenebbek, de elsősorban a piacra legkorábban belépő három szereplőnek sikerült ismert márkává is válnia, melynek megléte elengedhetetlen a kereskedő partnerek bevonásához, és persze a vásárlói tömegek eléréséhez. A piac „középmezőnyében” már, sokkal inkább megfigyelhetők a specializáció jelei, vagyis az egyes szegmensekre, speciális célközönségre szakosodás. Ilyen oldal például a kismamák igényeit lefedő Babakassza.hu, a NeMaradjLe.hu, mely csak utazási ajánlatokat kínál, de ide sorolható akár a Citybrands.hu is, mivel csak néhány szolgáltatási típust kínál egy jól behatárolható fogyasztói szegmensnek.

Élen a Bónusz Brigád

A legnagyobb értékesítők egyenként havi szinten is már több százmillió forintos forgalmat képesek bonyolítani.

2012. első öt hónapja alapján a legnagyobb árbevételt a Bónusz Brigád érte el, több mint 927 millió forintot érő eladott bónusszal, második helyen a Kupon Világ áll, csaknem 831 millió forintnyi értékesített kuponnal, a képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig a Napi Tipp foglalja el a maga 211 milliós forgalmával.

Havi százezer eladott bónusz/kupon

Az amerikai Groupon és LivingSocial oldalak sikerét Magyarországon megvalósító cégek az év első öt hónapjában megközelítőleg 5000 ajánlattal rukkoltak elő, és fél millió bónuszt/kupont értékesítettek (havonta átlagosan százezer db bónuszt/kupont), együttesen több mint 2,5 milliárd forint értékben. Mindez azt is jelenti, hogy ha a kínált szolgáltatások és termékek eredeti árát vesszük alapul, akkor a valódi érték 6,9 milliárd forint lenne, vagyis a fogyasztók zsebében 4,4 milliárd forint maradt megtakarításként. Az év első 5 hónapja alatt elért nagyságrend arra enged következtetni, hogy az idei évben jó eséllyel meg fog duplázódni a piac a 2011-es 4,5 milliárdos forgalom után, és a legkevésbé sem látszódnak olyan jelek, melyek a kifulladást, a növekedés dinamikájának csökkenését mutatnák. A nagy kedvezményekkel elérhető szolgáltatások és termékek továbbra is vonzóak a magyar fogyasztók számára.

A vásárlók egy átlagos bónuszra/kuponra 5500 forintot költenek, a kedvezmény mértéke pedig átlagosan 64 százalék. Az ajánlatok döntő többsége továbbra is Budapesten vehető igénybe, az utazási ajánlatokat leszámítva az ajánlatok mindössze 1/5-e kínált vidéki akciót.

A teljes piac mintegy 5000 ajánlatából 2140 darab köthető az három nagy szereplőhöz, utóbbi szám felét pedig a Bónusz Brigád teszi ki a maga 1248 ajánlatával – tehát a cégnek önmagában több ajánlata volt az év első öt hónapjában, mint a második és harmadik szereplőnek együttvéve.

Az eladások terén is túlsúlyban van az első három cég, köszönhetően a 335 ezer eladott bónusznak/kuponnak, mely 67%-át adja a teljes piac 2012. évi első 5 hónapos eredményének.

A legnagyobb három szereplő közül egyedül a Bónusz Brigád rendelkezik kiterjedt, és rendszeres vidéki aktivitással. A vizsgált 5 hónap során, 7 városban (Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár) összesen 350 ajánlattal jelentkeztek, melyekkel mintegy 22 ezer bónuszt értékesítettek. Ezzel szemben a második helyezett Kupon Világnak mindössze 5, a harmadik Napi Tippnek pedig egyáltalán nem volt a vizsgált időszakban vidéki ajánlata.

Elsősorban szolgáltatások

Bár szinte az összes bónuszos/kuponos oldal is kínál kedvezményesen termékeket, a három vizsgált értékesítő ajánlatainak döntő többsége szolgáltatás volt.

Ajánlatszámot és eladást tekintve, a szépségápolási ajánlatok a legsikeresebbek, míg bevételeket illetően (jóval átlagon felüli, 20 ezer forintos bónusz/kupon árának köszönhetően) az utazás szerepel az első helyen.

TOP3 szereplő szolgáltatás rangsora

2012.01.01. – 2012.05.31.

Ajánlat kategória

Ajánlatok száma

Ajánlat kategória

eladás

Ajánlat kategória

forgalom

 

1.

szépségápolás

451

1.

szépségápolás

51470

1.

utazás

562 710 521 Ft

2.

utazás

271

2.

étel, ital

46103

2.

szépségápolás

321 214 400 Ft

3.

egészség

131

3.

utazás

22194

3.

egészség

202 354 640 Ft

4.

oktatás

118

4.

egészség

21390

4.

sport

125 682 820 Ft

5.

étel, ital

114

5.

szórakozás

20138

5.

étel, ital

119 231 404 Ft

6.

sport

108

6.

sport

20033

6.

oktatás

83 421 180 Ft

7.

wellness

101

7.

egyéb

16144

7.

wellness

53 239 700 Ft

8.

egyéb

88

8.

wellness

15802

8.

szórakozás

46 767 768 Ft

9.

szórakozás

70

9.

oktatás

8903

9.

élmény

31 275 690 Ft

10.

élmény

27

10.

élmény

5073

10.

egyéb

28 273 206 Ft

 

A TOP3 szereplő esetében, a Bónusz Brigád kínálta a legtöbb szépségápolási ajánlatot, szám szerint 322-t, és összesen 33 ezer ilyen témájú bónuszt értékesítettek. A második helyezett Kupon Világnak, és a harmadik Napi Tippnek közel azonos 100 illetve 103 szépségápolással kapcsolatos ajánlata volt, értékesítéseik pedig még együttesen sem érik el a Bónusz Brigád eladási volumenét.

Fontos a közösségépítés

Az üzleti modell része a legnagyobb közösségi oldalon való aktív jelenlét, ami egyfelől kiváló kommunikációs és hirdetési csatorna, másfelől a vásárlók is ezen keresztül oszthatják meg észrevételeiket, tapasztalataikat a közösség többi tagjával, ezzel erősítve az oldalak számára oly fontos márkahűséget.

A legnagyobb három szereplő e téren is látványosan fejlődött az év első 5 hónapja alatt. Január elseje és május vége között az említett három oldal Facebook csoportjai több mint 22 ezer új követővel bővültek, és ezen új követők jelentős részre vélhetően már vásárolt, vagy a közeljövőben jó eséllyel vásárolni fog valamelyik bónuszos/kuponos oldalon.

A közösségi aktivitás fontos pillére az ajánlatok felhasználói véleményezése, mivel itt gyakran olvashatók tapasztalatok, és mások által feltett – majd megválaszolt – kérdések, melyek segíthetnek a vásárlásban. A bónuszos/kuponos oldalak többsége erre is a Facebook-ot használja, mivel a közösségi oldal külső moduljával lehetőség van arra, hogy a felhasználók közvetlenül a profiljukból szóljanak hozzá egy-egy ajánlathoz, annak saját oldalán keresztül. Ez a megoldás a szolgáltató/kereskedő partner számára is hasznos mivel segítségével közvetlenül az ajánlatot nyújtó fél tud válaszolni az esetlegesen felmerülő kérdésekre, észrevételekre. Ezzel a lehetőséggel azonban nem minden bónuszos/kuponos cég él, a három legnagyobb közül csak a Bónusz Brigád, illetve a Napi Tipp.

A legnagyobb bővülést közösségépítés terén a Bónusz Brigád produkálta, országos szinten is kiemelkedő, több mint 304 ezer fős követői bázisát további 10 ezer fővel bővítette, ezzel május végén 314 250 követővel rendelkezett. A Kupon Világ és a Napi Tipp tábora egyenként 6-6 ezer fővel bővült az elmúlt 5 hónap során, előbbi 145 ezerről 152 055-főre, utóbbi 83 ezerről 89 474 főre.

Médiapiac

Az uniós biztoshoz fordult a Heti TV ügyében Járóka Lívia

Az Európai Unió alapvető értékei egyértelműen sérülnek az Európai Parlament alelnöke szerint.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Bizonytalan helyzetbe került a Heti TV, miután tavaly decemberben Budapest VII. kerületének DK-s vezetése felmondta az Európa egyetlen zsidó televíziójával kötött ingatlanhasználati szerződést” – írta közösségi oldalán Járóka Lívia kedden.

Az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint nem tudni, folytathatja-e tevékenységét a csatorna Erzsébetvárosban, amely Európa virágzó zsidónegyede volt a második világháború előtt, s napjainkban is fontos és meghatározó színtere az európai zsidóságnak.

Járóka Lívia az ügy mielőbbi rendezésének érdekében levélben arra kérte Věra Jourová uniós átláthatósági biztost, hogy vizsgálja ki az ügyet – írta a Magyar Nemzet.

A levelét a közösségi oldalán is megosztó EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerület polgármestere, Niedermüller Péter a 100 Tagú Cigányzenekarral kötött szerződést is megszüntette.

„Alapvetően ugyanabból az épületből szorították ki őket, mint a Heti TV-t” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a zenekarnak sikerült új helyet találnia Budafokon, ahol megtiszteltetés volt a helyi önkormányzatnak a zenekar befogadása.

„Budapest kulturális és etnikai szempontból is sokszínű és élénk város. Azonban ezekkel a döntésekkel a VII. kerület baloldali polgármestere nemcsak ezt a sokszínűséget támadja, hanem veszélyezteti a média szabadságát is. Éppen ezért levelemben arra kértem Jourová biztos asszonyt, hogy a helyzetet kivizsgálva a bizottság próbáljon megoldást találni az Európai Unió valamennyi alapvető értékének helyi szintű tiszteletben tartására” – zárta bejegyzését Járóka Lívia.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata

Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.

Közzétéve:

Flickr

A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.

A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.

A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.

Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.

De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.

Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.

Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.

Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.

A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.

Borítókép: jelenet a filmből

Tovább olvasom