Médiapiac
Közép-Európában is Sorosék döntik el, mi álhír a Facebookon
A közép-kelet európai régió 11 országából nyolcban osztályozzák a Facebookon megjelenő tartalmakat a Soros György által támogatott tényellenőrző szervezetek. A Remix News beszámolója szerint a hálózatként működő, úgynevezett fact checkerek a milliárdos NGO-ival karöltve avatkoznak be a nemzetállamiság talaján álló országok belügyeibe.
Soros György támogat nyolcat a Facebook 11 külső tényellenőrző szervezetéből a közép-kelet-európai régióban – számolt be róla a Remix News. Az utóbbi időben nagy port kavartak a nagy nemzetközi közösségimédia-oldalak moderálási eljárásai, és számos kritika szerint leginkább a jobboldali tartalmakat cenzúrázták. A Facebook számos alkalommal járt el így, és arra is volt példa, hogy az amerikai elnök bejegyzését is törölték. A hírportál által feltártak fényében ez nem annyira meglepő, hiszen – mint írták –
A Remix News beszámolója szerint a nyílt társadalmat propagáló szervezetekkel karöltve működnek a tényellenőrző outletek a többi között Lengyelországban, Csehországban, Litvániában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Horvátországban, ám
hazánkban, Szerbiában és Romániában még nem alakult ki ilyen szimbiózis. |
A lengyeleknél működő Demagog nevű tényellenőrző szervezet a Stefan Batory Foundationtől, az országban működő legnagyobb progresszív baloldali NGO-tól kap forrásokat, amelyet pedig Soros tömött ki dollármilliókkal. A Batory-t – amely rendszeresen a jogállamiság lebontásával vádolja a jelenleg hivatalban lévő lengyel kormánypártot (PiS) – a svájci Nyílt Társadalom Alapítvány is több mint félmillió dollárral támogatta, a budapesti megfelelője pedig 280 ezer zöldhasúval, és egy másik Soros-szervezet is több mint negyedmillió dollárt adományozott az NGO-nak. Sőt, a milliárdos üzletember által finanszírozott Transparency Innternational is pénzeli az Lengyelországban működő Batory alapítványt.
Idén májustól Csehországban is végez tényellenőrző tevékenységet a Facebook-nak a lengyel szolgáltató Demagog.cz nevű testvérszervezete, s miután átvették a francia AFP ügynökség helyét, Soros szövetségesei dönthetik el, mi minősül álhírnek. A Demagog.cz honlapján elérhető tájékoztatás szerint részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány anyagi támogatásában.
Litvániában a szintén a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott Re:Baltica, Bosznia-Hercegovinában pedig a Raskrinkavanje nevű szervezet végzi a tényellenőrzést. Az utóbbi által készített elemzések a szervezet liberális, migrációpárti elköteleződését mutatják: egy tanulmányuk például a balkáni ország médiáját vádolta elfogult tudósítással, amiért utóbbi az illegális bevándorlók által folytatott drogkereskedelmet mutatta be.
Míg a Raskrinkavanje Montenegróban is aktív, Macedóniában a Vistinomer nevű úgynevezett fact-checker működik, amelyet közvetlenül finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi szervezete, de pénzeli a German Marshall Fund is, amely hasonlóképpen a Nyílt Társadalom Alapítványtól kapja a forrásokat. Nem meglepő, hogy a Vistinomer tényellenőrző elemzései gyakran élesen bírálják Macedónia legnagyobb nacionalista pártját, a VMRO-DPMNE-t.
Horvátországban a GONG elnevezésű, részben Soros által támogatott NGO jelenteti meg a tényellenőrző beszámolókat Faktograf.hr elnevezéssel. A konzervatív horvát politikusok gyakran panaszolják a GONG és Faktograf elfogultságát. Egy televíziós műsorban például Nino Raspudić parlamenti képviselő nevezte a GONG-ot hazugnak, és az ország legnagyobb manipulátorának, amely pusztán a Soros-pénzek logikája alapján dönti el, hogy mi igaz, és mi nem. A Faktograf jellemzően antiszemitizmust emleget a tőzsdespekulánssal szembeni bírálatok kapcsán.
Ukrajnában a Stop Fake nevű fact checker a Facebook tényellenőrző partnere, amelyet nemcsak nyíltan finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány, hanem még a létrehozása is részben hozzájuk köthető. A Stop Fake rádióprogramokat és online tartalmakat is gyárt a keleti szomszédunknál, és a Soros-hálózat markáns médiapropagandája az ukrán népesség számára is érezhető: felmérések szerint a milliárdost az ország második legerősebb emberének tartják.
A Remix News korábban arról is beszámolt, hogy
aki közismerten liberális ügyeket támogat, és egyebek mellett 50 millió dollárt költött Donald Trump amerikai elnök megbuktatására, de rendszeresen bírálja a konzervatív kormányokat, például Lengyelországban és hazánkban. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben nagy port kavart, hogy a Twitter letiltotta a felületein egy fősodrú lap, a New York Post egyik cikkét, amely Joe Biden amerikai elnökjelölt fiának a korrupciógyanús ügyeivel foglalkozott. A Twitter először megakadályozta a cikk megosztását – amely bizonyítékként az ifjabb Biden e-mailváltásának másolatát is tartalmazta -, ráadásul az olvasókat félrevezető módon, a linkre kattintva vírusveszélyt sejtető felirat jelent meg. Később, a közfelháborodás miatt a közösségi médiaplatform a moderálási gyakorlatának megváltoztatására kényszerült, közvetetten azt is elismerve, hogy korlátozták a szólásszabadságot.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció