Kövess minket!

Médiapiac

Közép-Európában is Sorosék döntik el, mi álhír a Facebookon

A közép-kelet európai régió 11 országából nyolcban osztályozzák a Facebookon megjelenő tartalmakat a Soros György által támogatott tényellenőrző szervezetek. A Remix News beszámolója szerint a hálózatként működő, úgynevezett fact checkerek a milliárdos NGO-ival karöltve avatkoznak be a nemzetállamiság talaján álló országok belügyeibe.

Soros György támogat nyolcat a Facebook 11 külső tényellenőrző szervezetéből a közép-kelet-európai régióban – számolt be róla a Remix News. Az utóbbi időben nagy port kavartak a nagy nemzetközi közösségimédia-oldalak moderálási eljárásai, és számos kritika szerint leginkább a jobboldali tartalmakat cenzúrázták. A Facebook számos alkalommal járt el így, és arra is volt példa, hogy az amerikai elnök bejegyzését is törölték. A hírportál által feltártak fényében ez nem annyira meglepő, hiszen – mint írták –

a térségünkben is terjedőben van az Egyesült Királyságban, az USA-ban, valamint Spanyolországban már bevett minta, amely szerint a külső tényellenőrző szervezetek a Soros-hálózattal partnerségben együttműködve sokszor önkényesen bélyegeznek egy adott tartalmat álhírnek vagy félretájékoztatásnak, és cenzúrázzák is azokat.

A Remix News beszámolója szerint a nyílt társadalmat propagáló szervezetekkel karöltve működnek a tényellenőrző outletek a többi között Lengyelországban, Csehországban, Litvániában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Horvátországban, ám

 

hazánkban, Szerbiában és Romániában még nem alakult ki ilyen szimbiózis.

A lengyeleknél működő Demagog nevű tényellenőrző szervezet a Stefan Batory Foundationtől, az országban működő legnagyobb progresszív baloldali NGO-tól kap forrásokat, amelyet pedig Soros tömött ki dollármilliókkal. A Batory-t – amely rendszeresen a jogállamiság lebontásával vádolja a jelenleg hivatalban lévő lengyel kormánypártot (PiS) – a svájci Nyílt Társadalom Alapítvány is több mint félmillió dollárral támogatta, a budapesti megfelelője pedig 280 ezer zöldhasúval, és egy másik Soros-szervezet is több mint negyedmillió dollárt adományozott az NGO-nak. Sőt, a milliárdos üzletember által finanszírozott Transparency Innternational is pénzeli az Lengyelországban működő Batory alapítványt.

Idén májustól Csehországban is végez tényellenőrző tevékenységet a Facebook-nak a lengyel szolgáltató Demagog.cz nevű testvérszervezete, s miután átvették a francia AFP ügynökség helyét, Soros szövetségesei dönthetik el, mi minősül álhírnek. A Demagog.cz honlapján elérhető tájékoztatás szerint részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány anyagi támogatásában.

Litvániában a szintén a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott Re:Baltica, Bosznia-Hercegovinában pedig a Raskrinkavanje nevű szervezet végzi a tényellenőrzést. Az utóbbi által készített elemzések a szervezet liberális, migrációpárti elköteleződését mutatják: egy tanulmányuk például a balkáni ország médiáját vádolta elfogult tudósítással, amiért utóbbi az illegális bevándorlók által folytatott drogkereskedelmet mutatta be.

Míg a Raskrinkavanje Montenegróban is aktív, Macedóniában a Vistinomer nevű úgynevezett fact-checker működik, amelyet közvetlenül finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi szervezete, de pénzeli a German Marshall Fund is, amely hasonlóképpen a Nyílt Társadalom Alapítványtól kapja a forrásokat. Nem meglepő, hogy a Vistinomer tényellenőrző elemzései gyakran élesen bírálják Macedónia legnagyobb nacionalista pártját, a VMRO-DPMNE-t.

Horvátországban a GONG elnevezésű, részben Soros által támogatott NGO jelenteti meg a tényellenőrző beszámolókat Faktograf.hr elnevezéssel. A konzervatív horvát politikusok gyakran panaszolják a GONG és Faktograf elfogultságát. Egy televíziós műsorban például Nino Raspudić parlamenti képviselő nevezte a GONG-ot hazugnak, és az ország legnagyobb manipulátorának, amely pusztán a Soros-pénzek logikája alapján dönti el, hogy mi igaz, és mi nem. A Faktograf jellemzően antiszemitizmust emleget a tőzsdespekulánssal szembeni bírálatok kapcsán.

Ukrajnában a Stop Fake nevű fact checker a Facebook tényellenőrző partnere, amelyet nemcsak nyíltan finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány, hanem még a létrehozása is részben hozzájuk köthető. A Stop Fake rádióprogramokat és online tartalmakat is gyárt a keleti szomszédunknál, és a Soros-hálózat markáns médiapropagandája az ukrán népesség számára is érezhető: felmérések szerint a milliárdost az ország második legerősebb emberének tartják.

A Remix News korábban arról is beszámolt, hogy

a Facebook 20 fős nemzetközi tényellenőrző paneljéből 18 személy köthető különböző módokon Soros Györgyhöz,

aki közismerten liberális ügyeket támogat, és egyebek mellett 50 millió dollárt költött Donald Trump amerikai elnök megbuktatására, de rendszeresen bírálja a konzervatív kormányokat, például Lengyelországban és hazánkban. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben nagy port kavart, hogy a Twitter letiltotta a felületein egy fősodrú lap, a New York Post egyik cikkét, amely Joe Biden amerikai elnökjelölt fiának a korrupciógyanús ügyeivel foglalkozott. A Twitter először megakadályozta a cikk megosztását – amely bizonyítékként az ifjabb Biden e-mailváltásának másolatát is tartalmazta -, ráadásul az olvasókat félrevezető módon, a linkre kattintva vírusveszélyt sejtető felirat jelent meg. Később, a közfelháborodás miatt a közösségi médiaplatform a moderálási gyakorlatának megváltoztatására kényszerült, közvetetten azt is elismerve, hogy korlátozták a szólásszabadságot.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom